Közélet

Alkotmánybírósághoz fordulnak a pedagógusok a különadó miatt

Alkotmánybírósághoz fordulnak a pedagógusok a különadó miatt

2011. május 10., kedd
Alkotmánybírósághoz fordulnak a pedagógusok a különadó miatt

Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a 98 százalékos különadónak a parlament által hétfőn elfogadott új szabályai miatt; a beadvány a jövő hét végére elkészülhet - közölte Galló Istvánné, az érdek-képviseleti szervezet elnöke kedden az MTI-vel.

A PSZ elnöke rámutatott: a különadóra vonatkozó újabb törvény "továbbra is sérti az érintettek emberi méltóságát". A kollégák egy része, akik végkielégítés, felmentési idő vagy szabadságmegváltás címén kaptak pénzt tavaly, 98 százalékban lesznek kénytelenek adózni - mondta el

Galló Istvánné

. Arra hívta fel a figyelmet, hogy azoknak a pedagógusoknak, akiket ugyan 2009-ben küldtek, el, de 2010 elejére áthúzódott a végkielégítésük kifizetése, ugyanúgy 98 százalékos különadót kell fizetniük, holott munkaviszonyuk azelőtt szűnt meg, mielőtt a különadóról szóló törvényt meghozták. A PSZ általában véve sem tekinti jogszerűnek a különadó bevezetését, mert az nem csak azokat sújtja, akik akár több tíz- vagy száz millió forintos végkielégítést kaptak, amiért "a közvélemény felháborodása teljesen jogos". Ugyanakkor "nem egy ilyen törvénnyel kellett volna az államnak ezeket a pénzeket visszaszereznie", amellyel több ezer alacsonyabb jövedelmű embert is sújtanak - mondta. A PSZ elnöke kiemelte, a közalkalmazotti szférában 18 éve a végkielégítés kifizetése törvények szerint történt, és nem lehet azt mondani, hogy ezek túl magas összegek voltak. Akik a különadó által meghatározott összeghatárt túllépték, 35-40 év kemény munkája után kapták meg a végkielégítésüket, és nem egy-két éves sikerszerződés után fizettek ki nekik magasabb összegeket. Megemlítette, hogy a végkielégítést és az ehhez kapcsolódó összegeket az elbocsátott alkalmazottak azért kapták, mert nekik ez ideig-óráig a megélhetésüket biztosította, ezért ütközik az emberi méltóságba a különadó törvénye. Galló Istvánné arra is kitért, hogy az új alkotmány 2012. január 1-jei hatályba lépésével megszűnik a szakszervezeteknek az a joga, hogy Alkotmánybírósághoz forduljanak. Az Alkotmánybíróság május 6-án nyilvánosságra hozott határozatában a hatályba lépésre visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló tör­vénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak. Az Ab határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követel­heti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie. A tör­vény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai az Alkotmánybíróság szerint nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra volt szükség az Or­szág­gyűlés részéről. A parlament hétfőn elfogadta a végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadó új szabályait. A hétfő reggel benyújtott és még aznap este megszavazott fideszes javaslat értelmében a különadó a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kérte az államfőtől.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.