Nagyító alatt az atomerőművek

Még nem állnak rendelkezésre hosszú távú tapasztalatok a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban, ugyanakkor a kérdés a fukusimai atomügy miatt újra a viták középpontjába került. Az biztos, hogy Magyarországon nagy gondot okozna, ha kiesne a rendszerből a paksi teljesítmény. Ugyanakkor Kína egyre éhesebb, s atomerőművekben is gondolkodik. Az MNO Hetesi Zsolt fizikust kérdezte.

– A fukusimai katasztrófa okán újra fellángolt az atomvita. A megújuló energiahordozók kihasználtsági szintje áll – vagy állhat-e – a közeljövőben olyan szinten, hogy az valóban lehetővé tegye atomreaktorok bezárását?

– A világban jelenleg egy olyan villamos rendszer működik, amelyik alapvetően nem megújuló energiaforrásokra épül, főképpen szén- és gázerőművel biztosítják az áramtermelést – e kettő együtt hatvan százalékot tesz ki. A feltörekvő országokban tapasztalható most egy nagyobb atomerőmű-építési hullám, Kínára és Indiára gondolok. Az erőműtípusok között is vannak eltérések, s nemcsak abból a szempontból, hogy milyen üzemanyagú az erőmű, hanem abban is, hogy milyen célra lehet használni. A napi villamos fogyasztás jelentősen ingadozik, amit a szakmában viccesen „kétpúpú tevének” nevezett diagrammon tudunk figyelemmel követni. Két „púpja” van: az egyik a reggeli órákban keletkezik, míg a másik a délutáni csúcs, ugyanakkor hajnalban a „mély völgy” időszaka figyelhető meg. Mivel valamennyi fogyasztás azért hajnalban is van, vannak erőművek, amelyek mindig működnek. Ezek az alaperőművek. Nyilvánvaló, hogy az alaperőműnek akkor jó a kihasználtsága, ha mindig üzemel – ilyen például Paks is. Meg kell említeni a menetrendtartó erőműveket, amelyek a nap bizonyos időszakában működnek, és vannak olyan erőművek is, amiket gyorsan ki és be lehet kapcsolni, ezek a gázturbinás erőművek. Utóbbiak követik le a napi fogyasztási görbét teljes egészében. Jelenleg ezek gázerőművek lehetnek vagy pedig szivattyús-tározós erőművek. A nyugati világban csak kevés országban van megfelelő tárolókapacitás szivattyús-tározós erőművekből. Azok a megújulók, amelyek nagy skálán képesek áramot előállítani – itt nap- és szélenergiáról van szó – ezt véletlenszerűen teszik, ezért ha nincsen a tárolás megoldva, nem lehet ráépíteni a villamos rendszert, ahogy a fosszilis és az atomerőművek esetén lehetséges.

– És hol helyezkedik el ebben az atomerőmű?

– Az atomerőmű az egy alaperőmű, aminek akkor a legjobb a kihasználtsága – illetve akkor stabil a működése és biztonságosabb is –, ha lehetőleg a rendelkezésre álló idő egésze alatt működik, és csak a karbantartásra kapcsolják ki. Vagyis nem szabályozzák naponta a teljesítményét. Ennek a kiváltása megújulókkal talán a legnehezebb feladat, mert az ezek által termelt, „véletlen” áramot tárolni kellene.

További részletek az mno.hu-n.

(Forrás:

mno.hu

)