A Szegedi Finomöntöde Kft. a kompromisszum híve + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A válság meghiúsította a költözést

no images were found

Az utóbbi időben nem volt egyetlen olyan lakossági fórum sem, amelyen az Élhető Szegedért Egyesület ne sürgette volna a Rigó utcai finomöntöde elköltözését vagy bezárását. A civilek immár 10 éve hiába harcolnak a lakóövezetükben üzemelő, szerintük zajos és a környezetet rendszeresen szennyező öntöde ellen. A legutóbbi lakossági fórumon olyan tanulmányra hivatkoztak, amely egy 2006-os mérés eredményeként megállapította, az üzemből évente 1,2 tonna korom kerül a levegőbe, s ilyképpen Szeged harmadik legnagyobb szennyezője az öntöde.

Elolvasva a vaskos tanulmányt, feltűnt, sehol nem szerepel, ki végezte a mérést, kinek a megbízásából és milyen kritériumok alapján. Március 25-én portálunkon megjelent reagálásában Győri-Buczkó Nándor, az öntöde ügyvezető igazgatója cáfolta az adatot, 2007 óta minden pontforrás kibocsátását akkreditált laboratórium által elvégzett műszeres mérés rögzít. 2008-ban az öntöde szilárdanyag-kibocsátása – nem korom – 738 kg volt, ami lényegesen alacsonyabb, mint a cikkben megjelent adat. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a szilárdanyag-kibocsátás folyamatosan csökken, tavaly például már csak 481 kg volt.
Lássuk az előzményeket. Ezen a helyen több mint 40 éve öntöde működik. Egészen 2008-ig az öntöde a Fogó Kft.-vel közös telephelyen volt, a Fogó Kft. megszűnése után az öntöde egyedül maradt a területen. Az öntöde 2005 előtt német tulajdonban volt, majd ezt követően magyar kézbe került. Győri-Buczkó Nándortól, a február 1-jén kinevezett ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a kezdetektől fogva szinte folyamatos a civilek és a lakók támadása az öntöde ellen. Külső nyomásra az első költözés ötlete 2004-2005 táján merült fel. Elkészíttettek egy megvalósíthatósági tanulmányt, az önkormányzat az Első Szegedi Ipari Parkot javasolta új helyszínként. A költözködés ekkor 700 millióba került volna, amit egy ilyen profilú középvállalkozás nem tudott kifizetni. 2008-ban újra felmelegítették az ötletet, az önkormányzat ezúttal az M5-ös és az M43-as autópályák bevezető szakasza mellett található Szegedi Ipari Logisztikai Központot ajánlotta. A költségek 640 millióra rúgtak, elkészültek a konkrét szerződések, azonban gazdasági válság formájában beütött a krach és mindent felülírt. Le kellett állítani a beruházást, felbontották a GlobalLoggal kötött szerződést, és kifizették a 10 milliós kötbért. Az öntödében dolgozó 118 munkás közül sokat el kellett bocsátani, a cég a túlélésre rendezkedett be.

Nincs korom

no images were found

Az igazgató elmondta, nem kis erőfeszítésükbe került megtartani az öntödét. Az állam segítsége jelentette számukra a mentőövet, amikor munkahelyteremtő támogatás címén 26 milliót nyertek. Azóta talpra álltak, az elmúlt év vége már javulást hozott, az idei esztendő első negyede pedig a tervek szerint alakult, kezd felfutni a rendelésállomány. A gyár termékeinek 70 százalékát az uniós országok piacán értékesítik, s az eddigi tapasztalatokból okulva igyekeznek több lábon állni.
Visszakanyarodva a civilek vádjaira, az igazgató megerősítette, a gyár egyáltalán nem bocsát ki kormot, hanem egyfajta port, abból is csak fele annyit, mint amennyit az Élhető Szegedért Egyesület állít. 2006-ban, amikor a civilek által idézett mérés készült, még a kéziszerszámokat gyártó Fogó Kft. működött a telephelyen, ők használtak különféle kemencéket, amely vélhetően kibocsáthatta az ominózus cég által mért káros anyagot. Elköltözésük után a kemencéket itt hagyták, de az öntöde sohasem használta ezeket, a gyártási folyamat során nincs szükség rájuk, 2008 óta be sem kapcsolták.
Az igazgató jól ismeri a céget és az alkalmazott technológiát, így bátran állíthatja, ők kormot biztos nem „termelnek”. A tulajdonos őt küldte Szegedre, hogy felfuttassa az öntödét, ezért az ügyvezető komolyan vesz minden észrevételt, bírálatot. Hét helyen mérik a szilárdanyag-kibocsátást, legutóbb éppen egy jó hete jártak náluk az auditált cég szakemberei. Az igazgató mutatta a jegyzőkönyvet, a vizsgált légszennyeződés koncentrációja nem lépte túl a megengedett határértéket.

Keresik a megoldást

no images were found

„Visszamenőleg 2007-ig jegyzőkönyvekkel tudjuk dokumentálni, hogy az öntöde egyetlen esetben sem lépte túl a jogszabályban meghatározott határértéket, sőt jóval alatta volt” – állítja Győri-Buczkó Nándor. „A civilek tiltakozása inkább reflexszerű” – véli az igazgató –, „hiszen a környéken mi vagyunk az utolsó ipari létesítmény, a többiek vagy elköltöztek, vagy felszívódtak.” Az öntöde éppen ezért mindent megtesz, hogy technológiai újításokkal a lehető legalacsonyabb szintre csökkentse a kibocsátást. Amíg üzemelt a kábelgyár vagy a Hanza, naponta 24 tonnás kamionok dübörögtek a környező utcákban, nyilván jóval nagyobb volt a zaj is. Az öntöde vezetése tisztában van azzal, hogy hosszú távon megoldásra kell törekedniük. A költözés, ami az elmúlt 5-6 évben folyamatosan napirenden volt, megoldást jelentene, de mindenkinek meg kell értenie, magyarázza az igazgató, hogy főleg most, a válság után nem tudják finanszírozni. Kilencvenhatan dolgoznak az öntödében, többségük férfi, családfenntartó. Legalább 300 ember egzisztenciája kerül veszélybe, ha máról holnapra bezárnák az üzemet. Néhány év biztosan kell ahhoz, hogy a cég megerősödjön, és újra napirendre tűzze a költözés kérdését.

Egy magyar sztori

Az igazgató ezúton is felajánlja a civileknek, akit érdekel, jöjjön el, nézze meg a jegyzőkönyveket és bizonyosodjon meg az elmondottakról. Ha független szakértőknek nem hisznek, bízzanak meg ők olyan auditált céget, amely elvégzi majd a szükséges méréseket. „A probléma az, hogy a lakossági fórumokra bennünket rendre elfelejtenek meghívni” – érvel az ügyvezető –, „pedig a Kálvária tér rekonstrukciója bennünket ugyanúgy érint, mint az itt lakókat. Mi nem háborúzni szeretnénk a helybeliekkel, hanem a kompromisszum jegyében együttműködni, ha már itt kell maradnunk.”
Győri-Buczkó Nándor még egy jellemzően magyar sztorit is elmesél a közelmúltból. Amikor a költözés ügyében Persányi Miklós akkori környezetvédelmi miniszterhez fordultak segítségért, azt kapták, hogy 1,4 millió forinttal megbüntették őket, mert a mért zajterhelés 5 decibellel meghaladta a megengedett szintet. Ez lényegében azt jelentette, hogy egy kukásautó hajtott be reggel fél 6-kor telephelyre. Szép kis segítség volt, de lenyelték a békát, és kifizették a bírságot. Sem előtte, sem azóta az öntödét nem bírságolták meg. Az eseten okulva kidolgoztak egy 2 évre szóló akciótervet a zajterhelés csökkentésére. Még az idén megkezdik a zajvédő fal építését, a beruházás értéke meghaladja a 6 millió forintot. A kompromisszum jegyében megpróbálják a termelési folyamatot úgy irányítani, hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzanak a környék lakóinak. Az igazgató is elismeri, nehéz feladat lesz.

no images were found

Előző sztori

Kosárlabda: április 12-én kezdi a bronzcsatát a Mediteam Szeged

Következő sztori

Megkapták az önkormányzattól fizetés-kiegészítésüket a szegedi pedagógusok