Közélet

A Szegedi Finomöntöde Kft. a kompromisszum híve + FOTÓK

A Szegedi Finomöntöde Kft. a kompromisszum híve + FOTÓK

2011. április 5., kedd
A Szegedi Finomöntöde Kft. a kompromisszum híve + FOTÓK

A válság meghiúsította a költözést

Az utóbbi időben nem volt egyetlen olyan lakossági fórum sem, amelyen az Élhető Szegedért Egyesület ne sürgette volna a Rigó utcai finomöntöde elköltözését vagy bezárását. A civilek immár 10 éve hiába harcolnak a lakóövezetükben üzemelő, szerintük zajos és a környezetet rendszeresen szennyező öntöde ellen. A legutóbbi lakossági fórumon olyan tanulmányra hivatkoztak, amely egy 2006-os mérés eredményeként megállapította, az üzemből évente 1,2 tonna korom kerül a levegőbe, s ilyképpen Szeged harmadik legnagyobb szennyezője az öntöde. Elolvasva a vaskos tanulmányt, feltűnt, sehol nem szerepel, ki végezte a mérést, kinek a megbízásából és milyen kritériumok alapján. Március 25-én portálunkon megjelent reagálásában Győri-Buczkó Nándor, az öntöde ügyvezető igazgatója cáfolta az adatot, 2007 óta minden pontforrás kibocsátását akkreditált laboratórium által elvégzett műszeres mérés rögzít. 2008-ban az öntöde szilárdanyag-kibocsátása – nem korom – 738 kg volt, ami lényegesen alacsonyabb, mint a cikkben megjelent adat. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a szilárdanyag-kibocsátás folyamatosan csökken, tavaly például már csak 481 kg volt. Lássuk az előzményeket. Ezen a helyen több mint 40 éve öntöde működik. Egészen 2008-ig az öntöde a Fogó Kft.-vel közös telephelyen volt, a Fogó Kft. megszűnése után az öntöde egyedül maradt a területen. Az öntöde 2005 előtt német tulajdonban volt, majd ezt követően magyar kézbe került. Győri-Buczkó Nándortól, a február 1-jén kinevezett ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a kezdetektől fogva szinte folyamatos a civilek és a lakók támadása az öntöde ellen. Külső nyomásra az első költözés ötlete 2004-2005 táján merült fel. Elkészíttettek egy megvalósíthatósági tanulmányt, az önkormányzat az Első Szegedi Ipari Parkot javasolta új helyszínként. A költözködés ekkor 700 millióba került volna, amit egy ilyen profilú középvállalkozás nem tudott kifizetni. 2008-ban újra felmelegítették az ötletet, az önkormányzat ezúttal az M5-ös és az M43-as autópályák bevezető szakasza mellett található Szegedi Ipari Logisztikai Központot ajánlotta. A költségek 640 millióra rúgtak, elkészültek a konkrét szerződések, azonban gazdasági válság formájában beütött a krach és mindent felülírt. Le kellett állítani a beruházást, felbontották a GlobalLoggal kötött szerződést, és kifizették a 10 milliós kötbért. Az öntödében dolgozó 118 munkás közül sokat el kellett bocsátani, a cég a túlélésre rendezkedett be.

Nincs korom

Az igazgató elmondta, nem kis erőfeszítésükbe került megtartani az öntödét. Az állam segítsége jelentette számukra a mentőövet, amikor munkahelyteremtő támogatás címén 26 milliót nyertek. Azóta talpra álltak, az elmúlt év vége már javulást hozott, az idei esztendő első negyede pedig a tervek szerint alakult, kezd felfutni a rendelésállomány. A gyár termékeinek 70 százalékát az uniós országok piacán értékesítik, s az eddigi tapasztalatokból okulva igyekeznek több lábon állni. Visszakanyarodva a civilek vádjaira, az igazgató megerősítette, a gyár egyáltalán nem bocsát ki kormot, hanem egyfajta port, abból is csak fele annyit, mint amennyit az Élhető Szegedért Egyesület állít. 2006-ban, amikor a civilek által idézett mérés készült, még a kéziszerszámokat gyártó Fogó Kft. működött a telephelyen, ők használtak különféle kemencéket, amely vélhetően kibocsáthatta az ominózus cég által mért káros anyagot. Elköltözésük után a kemencéket itt hagyták, de az öntöde sohasem használta ezeket, a gyártási folyamat során nincs szükség rájuk, 2008 óta be sem kapcsolták. Az igazgató jól ismeri a céget és az alkalmazott technológiát, így bátran állíthatja, ők kormot biztos nem „termelnek”. A tulajdonos őt küldte Szegedre, hogy felfuttassa az öntödét, ezért az ügyvezető komolyan vesz minden észrevételt, bírálatot. Hét helyen mérik a szilárdanyag-kibocsátást, legutóbb éppen egy jó hete jártak náluk az auditált cég szakemberei. Az igazgató mutatta a jegyzőkönyvet, a vizsgált légszennyeződés koncentrációja nem lépte túl a megengedett határértéket.

Keresik a megoldást

„Visszamenőleg 2007-ig jegyzőkönyvekkel tudjuk dokumentálni, hogy az öntöde egyetlen esetben sem lépte túl a jogszabályban meghatározott határértéket, sőt jóval alatta volt” – állítja Győri-Buczkó Nándor. „A civilek tiltakozása inkább reflexszerű” – véli az igazgató –, „hiszen a környéken mi vagyunk az utolsó ipari létesítmény, a többiek vagy elköltöztek, vagy felszívódtak.” Az öntöde éppen ezért mindent megtesz, hogy technológiai újításokkal a lehető legalacsonyabb szintre csökkentse a kibocsátást. Amíg üzemelt a kábelgyár vagy a Hanza, naponta 24 tonnás kamionok dübörögtek a környező utcákban, nyilván jóval nagyobb volt a zaj is. Az öntöde vezetése tisztában van azzal, hogy hosszú távon megoldásra kell törekedniük. A költözés, ami az elmúlt 5-6 évben folyamatosan napirenden volt, megoldást jelentene, de mindenkinek meg kell értenie, magyarázza az igazgató, hogy főleg most, a válság után nem tudják finanszírozni. Kilencvenhatan dolgoznak az öntödében, többségük férfi, családfenntartó. Legalább 300 ember egzisztenciája kerül veszélybe, ha máról holnapra bezárnák az üzemet. Néhány év biztosan kell ahhoz, hogy a cég megerősödjön, és újra napirendre tűzze a költözés kérdését.

Egy magyar sztori

Az igazgató ezúton is felajánlja a civileknek, akit érdekel, jöjjön el, nézze meg a jegyzőkönyveket és bizonyosodjon meg az elmondottakról. Ha független szakértőknek nem hisznek, bízzanak meg ők olyan auditált céget, amely elvégzi majd a szükséges méréseket. „A probléma az, hogy a lakossági fórumokra bennünket rendre elfelejtenek meghívni” – érvel az ügyvezető –, „pedig a Kálvária tér rekonstrukciója bennünket ugyanúgy érint, mint az itt lakókat. Mi nem háborúzni szeretnénk a helybeliekkel, hanem a kompromisszum jegyében együttműködni, ha már itt kell maradnunk.” Győri-Buczkó Nándor még egy jellemzően magyar sztorit is elmesél a közelmúltból. Amikor a költözés ügyében Persányi Miklós akkori környezetvédelmi miniszterhez fordultak segítségért, azt kapták, hogy 1,4 millió forinttal megbüntették őket, mert a mért zajterhelés 5 decibellel meghaladta a megengedett szintet. Ez lényegében azt jelentette, hogy egy kukásautó hajtott be reggel fél 6-kor telephelyre. Szép kis segítség volt, de lenyelték a békát, és kifizették a bírságot. Sem előtte, sem azóta az öntödét nem bírságolták meg. Az eseten okulva kidolgoztak egy 2 évre szóló akciótervet a zajterhelés csökkentésére. Még az idén megkezdik a zajvédő fal építését, a beruházás értéke meghaladja a 6 millió forintot. A kompromisszum jegyében megpróbálják a termelési folyamatot úgy irányítani, hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzanak a környék lakóinak. Az igazgató is elismeri, nehéz feladat lesz.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.