/

Visszaállítanák a Kálvária tér eredeti funkcióját + FOTÓK

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Lakossági fórum: terítéken a légszennyező finomöntöde és a Huszárlaktanya beépítése

A Kálvária tér rekonstrukciója, a környezetszennyező finomöntöde elköltöztetése és a Huszár – Bakai Nándor – Rigó utca által övezett Huszárlaktanya területén létesülő „lakópark” volt a témája az Élhető Szegedért Egyesület által összehívott lakossági fórumnak – nagy érdeklődés mellett több mint 100-an jöttek el -, amelyen megjelent Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Gyimesi László városfejlesztési tanácsnok, Sz. Fehér Éva városi főépítész, Ménesi Imre szocialista önkormányzati képviselő.

Elfogadta még a meghívást a Móravárosért Egyesület, a római katolikus egyház közösségképviselő testületének illetékese, továbbá a Szegedi Ipari Szolgáltató és Szakképző Iskola képviselője. Első napirendi pont volt a Kálvária tér, különös tekintettel a Kálvária domb és környékének rehabilitációja. Az érintett intézményekkel és a civil szervezetekkel közös igény fogalmazódott meg: egy történelmi, egyházi emlékhelyet szeretnének létrehozni. A térre vonatkozó konkrét tervet is bemutatta a város főépítésze. Köztudott, hogy ezen a helyen egy gyönyörű barokk kápolna állt egykoron. A terv szerint a kápolnára emlékeztető szimbolikus elem kerülne a dombra: az egykori építmény bejáratának 2 oldalán felívelő lépcső, az alaprajzra virágágyás, a stációk helyét pedig jelképesen alakítanák ki.

Szabadtéri misehely a Kálvária dombon

no images were found

Szó volt az eredeti kápolna hasonmásának felépítéséről, továbbá egy új, hasonló jellegű építményről, amely multifunkciós szerepet töltene be: ökumenikus jellege folytán egyformán alkalmas lenne misék és ünnepségek megtartására. A főépítész asszony a terv részletes ismertetése után hangsúlyozta, semmi sincs kőbe vésve, bármilyen megoldás elképzelhető. Egyértelműnek látszott, az emberek szeretnék, ha a tér mielőbb visszakapná eredeti funkcióját. Minden neves város rendelkezik Kálváriával, a szegedieknek csak egy Kálvária terük van, ami visszakapta ugyan a nevét, de ezen kívül semmi mást, 20-30 évig nem is nagyon beszélhettek róla. Most a civilek, az egyház és a város együtt szeretné megvalósítani a tér rehabilitációját. Az egyház kifejezte azt az igényét, hogy szabadtéri misehelyet kapjon, búcsúhelyet, ahova körmenetet is lehetne szervezni. Azt szeretnék visszaállítani, hogy Móravárosnak is legyen egy búcsúnapja, amit majd ezen a téren rendeznének meg, zöldövezetben, felszentelt helyen.
A fórumon elhangzott olyan javaslat, hogy vagy egy ütemben kezeljék az egész tér újjáépítését, ami rengeteg pénzbe kerül, vagy szakaszosan. Az utóbbi szerint elsőként a Kálvária domb és környéke újulna meg, kicserélnék a növényzetet meg a fákat, és ahogy érkeznének a pályázati pénzek, úgy haladnának a munkálatokkal. Végül abban maradtak, hogy az érintettek újra átbeszélik a lehetséges változatokat, és visszajelzik, melyik tervet támogatják, melyik a legméltóbb egy leendő emlékhely kialakítására.

Pici, de annál szennyezőbb a finomöntöde

Szigeti Szilviától, az Élhető Szegedért Egyesület elnökétől megtudtuk, hogy a fórumon szó volt még a Rigó utcai finomöntöde helyzetéről, amely ellen 10 éve harcolnak a helybeliek, mert zajos és rendszeresen szennyezi a környezetet. A felszólalók szerint lakóövezetben, kertvárosban nem szabadna engedélyezni ilyen ipari tevékenységet. Ennek ellenére az öntöde évről évre megkapja a működési és a telephely-engedélyt. A civilek évek óta kérik a hatóságokat, hogy jelen lehessenek a méréseken, eddig azonban egyszer sem szóltak nekik. Az ATIKÖFE a városra mutogat, a város pedig rá, hogy először legyenek mért adatok, és csak utána tudnak lépni. A lakosok panaszát meghallgatva az ügy gyanússá vált Nógrádi Zoltánnak és Gyimesi Lászlónak is, vajon mi lehet a háttérben, hogy ilyen hosszú ideje tart a huzavona, és senki nem tesz semmit. A civilek a telekcserét tartják elfogadható megoldásnak, mert csak így szűnhet meg a szennyező ipari tevékenység. Egy 2008-ban végzett mérés szerint évente 1,2 tonna korom kerül ki az üzemből, s ilyképpen Szeged harmadik legnagyobb szennyezője a kertváros szívében található pici finomöntöde.

no images were found

A lakossági fórumon szóba került végezetül a Huszár — Bakai Nándor — Rigó utca által övezett Huszárlaktanya területe, amit nagy hirtelen, mellőzve a publicitást, a városi közgyűlés 2009 májusában átminősített egy magasabb beépítési területté, és 600 lakást terveznek ide, 4-5 szintes, tetőtér-beépítéses épületeket, miközben a terület egyik végén egyszintes magánházak állnak, a környező épületek pedig maximum kétszintesek. A lakások jellege, kinézete, stílusa egyáltalán nem illik a környezetbe, élhetetlenné teszi azt. A terv szerint a laktanyát meghagyják, a közepére zsúfolnák be az épületeket, a zöldövezetet pedig közöttük alakítanák ki. Ennek semmi köze a lakóparkhoz, ahogy hirdetik, inkább lakótelepre hasonlít. A terület magántulajdonban van. A civilek tiltakoztak, demonstráltak, fórumokat tartottak, mindhiába. A lakók nem hagyják annyiban, most újra szeretnék tárgyalni az ügyet. Semmi mást nem akarnak, csak a visszasorolást.

no images were found

Előző sztori

Továbbra is Szabó Gábor az innovációs szövetség élén

Következő sztori

Hogyan látják Szegedet a szabadkaiak?