A tavasz a házi kedvenceink számára (kutyák, macskák) egyet jelent a szaporodási időszakkal. Ilyenkor az állatok furcsán viselkedhetnek: izegnek-mozognak, kiássák magukat a kerítésen, elszökhetnek, hangosan vonyítanak, és folyton-folyvást társat keresnek. Az állatok – ha engedjük pározni őket – elszaporodhatnak, ezzel növelve a kóbor állatok egyébként is magas számát – írja Orpheus Állatvédő Egyesület közleményében.
A négylábú háziállataink szaglószerve sokkal fejlettebb mint az emberé, így akár kilométerekről is megérezheti a hím állat azt, hogy valahol tüzelni kezdett egy nőstény. A macskák ivarzásából a tömbházban élő lakosság csak a macskazenét érzékeli (a macskák hangosan nyávognak). A szabadjára engedett kutyák és macskák csoportosan – falkákba verődve próbálják meg egymást befedezni. Ez az emberek számára gyakran ijesztő ceremónia.
Félelmek a tüzelés miatt utcán kóborló állatoktól
Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy a tüzelési időszakban nem ritka, hogy rövidebb-hosszabb időre elszöknek a kedvencként tartott állatok. Sok esetben a kószáló négylábúak komoly riadalmat keltenek az emberek körében. Van, hogy az elkószált kutyák, macskák soha többé nem kerülnek vissza gazdáikhoz, mert például járművek kerekei alatt végzik, vagy az erdőben a vadászok kilövik őket, de nem ritka, hogy legyengülve pusztulnak el.
Előfordulhat, hogy a felfokozott állapotban lévő szabadjára engedett kutyák harapásos baleseteket okoznak: a megriadt ember az idegen állatot valamilyen eszközzel távozásra kívánja kényszeríteni (fadarabok, kövek formájában), vagy ijedtség miatt az utcán közlekedő ember hangos kiáltozással jelzi félelmét, a kutya pedig visszatámad. Érdemes támadó állatfalka esetén passzív állapotban biztonságos helyre menni, és onnan kérni segítséget. Saját és a környezetünk biztonsága érdekében kerüljük el a tragédiához vezető szituációkat.
A túlszaporodás
A társadalom számára az igazi problémák az állatok ivarzása utáni hónapokban képződnek: a befedezett szukakutyák megszülik kicsinyeiket. A kóbor anyaállatok az utcán, a bokor alatt, az árokban adnak életet utódaiknak. Van, hogy az anya és kölykei is elpusztulnak a folyamatban, de legtöbb esetben életképesek maradnak, az anya felneveli kölykeit, ezzel is növelve a kóbor állatok számát.
Kedvencként tartott állatainkat ne szaporítsuk, ne termeljünk kóborrá váló állatokat! Az ivarzási időszak alatt fokozottabb óvatossággal sétáltassuk a kijelölt helyeken a házi kedvenceket, ne engedjük pározni őket. Legjobb lenne a nem tenyésztési célú állatokat ivartalaníttatni.
Az állatvédők törekvései ellenére a kóbor állatok száma nem csökken. A legjobb dolga azoknak a “kóbor” kutyáknak és cicáknak van, amelyek meg sem születnek… A környezettudatos állattartással számos probléma (a kóbor állatok utcára kerülése is) megelőzhető lenne.
Utcára engedett, kóbor állatok
A háziállatokért, azok tetteiért minden esetben az állat tartója, azaz a gazda felel. A 2004. évi X. törvény értelmében állattartóként állatkínzási bűncselekményt követ el az, aki háziasított emlősállatot elűz, elhagy, kiteszi. Állat kóborrá tételéért akár három évig terjedő börtön is kapható! Sajnos az állatok kidobásáért / elengedéséért csak ritkán indul rendőrségi eljárás.
Állattartói jogosítványt, állatrendőrséget sürgetnek a felelős állattartók
Az Orpheus Állatvédő Egyesület több éve szorgalmazza a felelős állattartás előrébb mozdításához szükséges szabályok kialakítását. Állatot jelenleg mindenki szabadon tarthat. Némi szabálymódosítással sikeres lehetne például a lakosság állattartói körében az állattartói jogosítvány bevezetése. A rendészeti törvény reformjaként a rendőrség, a polgárőrség, a közterület-felügyelet és a többi hatósági szerv mellett életre kellene hívni az ebrendészetek vagy divatos szóval az “állatrendőrség” szervezetet is.
További információk:
Állatbarát Web Kuckó
Állatvédelem
SintértNE program
