Deutsch: Európa bizakodó a Széll Kálmán-tervvel kapcsolatban

Idén a 2700 milliárd forintnyi államadósság jövőre 3000 milliárdra rúghat, a kormány Széll Kálmát-tervvel többek között ezt a folyamatot szeretné megfordítani, amit az unió tagállamai is elismeréssel fogadtak – mondta el portálunknak Deutsch Tamás a régió európai parlamenti képviselője.

– Miben változott a munkamenet az EU-s képviselők körében azzal, hogy hazánk az EU soros elnöke lett?

– Sokkal nagyobb fordulatszámon dolgozunk, több lehetőségünk van a döntéshozatalban, nagyobb a figyelem is. A magyar soros elnöki program olyan kérdéseket állít a középpontba, melyeknek mindegyike az Európai Parlament napirendjén is szerepelnek, a Duna-stratégián át a romastratégiáig vagy az unió gazdasági vonatkozású jogszabálycsomagjáig bezárólag.

– A hazai közélet és politika színterén most a kormány reformprogramja a Széll Kálmán-terv áll a középpontban. Milyen volt e reformterv visszhangja, megítélése az uniós tagállamok sorában?

– A kalkulálható politikai véleményeket leszámítva – miszerint az ellenzéki pártok és a velük szimpatizáló médiumok támadják, kritikusak, a kormánypártok és szimpatizánsai pedig védik – összességében bizakodó, elismerő volt a fogadtatása. Brüsszelben és a tagországokban az első szakmai reakciók még a magyarországiénál is pozitívabbak. Az alapvető célkitűzése a Széll Kálmán-tervnek, hogy az ország külső államadósságát jelentősen csökkentse, hiszen ez meghaladja az egy évben megtermelt hazai össztermékek 80 százalékát. Ezt az eladósodottsági mértéket 5-6 év alatt 60 százalék alá csökkentené a program. Valamennyi uniós tagállam eladósodott. Ennek a tendenciának a megállítása, visszafordítása az első rendű európai gazdasági cél is. Így azzal, hogy a magyar kormány egy olyan programot tesz le az asztalra, szakmailag megalapozottan, ami bemutatja, hogyan lehet 5-6 év alatt egy elképesztő gazdasági fordulatot elérni, mindenképpen példaértékű.

– Ez a 80 százalék óriási számnak tűnik.

– Sajnos így van. Az eladósodottság ugyan az a probléma egy államháztartásban, mint egy családban. Ha százezer forintot keres egy család, melyből húszezret a meglévő kölcsönökre kell fordítani, akkor csak nyolcvanezer marad a család megélhetésére. Ha az adóságteher kisebb, mondjuk csak tízezer forint, akkor felszabadulnak plusz anyagi források, amit a család saját magára tud elkölteni. Ugyan ez a helyzet a költségvetéssel is. Ebben az esztendőben 2700 milliárd forintot fizetünk a mindannyiunk által megtermelt értékből befolyó adóforintokból arra, hogy a magyar államadósságot kifizessük, ez az összeg 2012-ben 3000, 2013-ban 3300 milliárd forintra nő. Mindez az elmúlt nyolc esztendő felelőtlen gazdálkodásának a következménye. Ha a folyamat nem változik meg, akkor ez az adósság tovább nő, és agyonnyomja a magyar társadalmat. Ezen akar változtatni ez a program. Ezért is példamutató, nagy feltűnést kiváltó és pozitív fogadatású Európában a Széll Kálmán-terv.

– Volt itt egy másik nemzetközi figyelmet megmozgató magyar politikai döntés is, nevezetesen a médiatörvény…

– Az a nagyon éles politikai vita-, és támadássorozat, ami 2011 februárjáig tartott elsősorban nem a médiatörvény miatt történt, ez egy ürügy volt csupán. Mint minden jogszabály, emberi alkotás volt ez is, így nem is lehetett tökéletes, de az európai bizottság gyors elemzése megmutatta, mely pontokon szorul korrekcióra, ezeken a pontokon a magyar kormány a bizottsággal közösen megtalálta a változtatásoknak a pontos formáját, s a kormány ezeket a parlament elé be is nyújtotta. Ki volt az a párt, aki megakadályozta, hogy gyorsan el legyen fogadva a változtatás: a Magyar Szocialista Párt. És ki volt az, aki a legjobban támadta az országban és európai porondon is: szintén az MSZP. Ez a kettős mérce, ez a hozzáállás, ez a hiteltelenség az, ami miatt az MSZP elvesztette szavazóbázisának jelentős részét.

– De európai képviselők, újságírók is kritizálták a törvényt.

– A médiatörvényre kimért támadás mögötti valós ok, az volt, hogy az MSZP és az SZDSZ körül álló, politikát formáló értelmiségi kör nem tudta feldolgozni a 2010-es történelmi jelentőségű és rekordnagyságú választási vereséget, és úgy próbálja beállítani a helyzetet, hogy a szabadon megválasztott polgári erő kétharmados parlamenti többségétől a demokrácia, az alapvető állampolgári jogok kerültek veszélybe. Ez nagyon méltatlan támadás. A polgárok az előző időszak, a Gyurcsány-éra hibái, bűnei, felháborító politizálása miatt döntöttek úgy, hogy megvonják tőlük a bizalmat és ilyen nagymértékű felhatalmazást adnak a Fidesz-KDNP-nek. A külföldi támadások pedig itthonról „megrendelt” támadások voltak.

Czakó Gábor

írását ajánlom figyelmébe e témáról mindenkinek. A Magyar Nemzetben a szerző leírja, hogy a 20. század első évtizedei óta a magyarországi baloldali, szocialista, kommunista és liberális politikai erői, amikor az országon belül bizonyos politikai vitákat nem tudtak számukra győztesen megvívni, akkor ezeket a politikai vitákat, hogyan exportálták, vitték ki nemzetközi életbe, s hogyan próbáltak kívülről, ha tetszik a mérkőzés lefújása után az öltözőfolyosóról még gólokat elérni, s utóbb megváltoztatni az eredményt. Úgyhogy van egyfajta történelmi gyökérzete ennek a nem túl ízléses magatartásnak a balliberális oldalon.

– Evezzünk át más vizekre, ha lehet szó szerint is. Mondana néhány szót a Duna-stratégiáról, úgy tudom ez egy kiemelt programja az EU-nak, ami ráadásul komolyan érinti országunkat.

E stratégia egy nagyon fontos kezdeményezése az uniónak. Nem az egyes országokon belüli régiók fejlesztését irányozza elő, hanem határokon átívelő, több országot érintő makrórégiók fejlesztését. Több mint egy esztendőn keresztül folyt az előkészítés, amit az Európai Bizottság dolgozott ki, az Európai Parlament is megtárgyalta, hozzátette a maga álláspontját, a végső szót pedig a soros magyar elnökség mellett működő Európai Tanács mondta ki. Ez 115 millió uniós polgárt érintő elképzelés, egy határokon átívelő környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztés, kulturális, turisztikai elemekkel. Arra ösztönzi a különböző országokat, hogy e stratégiai mentén kapcsolják össze fejlesztési forrásaikat. Az egyik legnagyobb előnye, hogy a vízről, mint az előttünk álló egyik legfontosabb stratégiai ágazatról gondolkodik. E programban kimeríthetetlen lehetőségeink lehetnek, hiszen a mellett, hogy hazánkban folyik a Duna legnagyobb szakasza, a Szigetköz alatt van Európa legnagyobb természetes édesvízkészlete is.

– Végül beszélnünk kell az unióhoz benyújtható pályázatokról is. Sokat hallani arról, hogy nagy a bizonytalanság az EU-s források lehívása körül…

– Ez ismét egy kapott örökség a Gyurcsány-érától, ahol egy túlbürokratizálták, direkt politikai beavatkozást lehetővé tevő, korrupciós hálókkal teli rendszert alakítottak ki. Ez elkedvetlenítette a pályázókat, akik egy idő után azt tapasztalták, hogy nem jó pályázatot kell írni, hanem megfelelő politikai kapcsolatot kell igénybe venni. Ezzel a helyzettel radikálisan szakít az új kormány, világosan áttekinthető, gyors és igazságos pályázati rendszert építünk ki az Új Széchenyi-terv keretében. Lemaradásban vagyunk, lassan használtuk ki az uniós forrásokat, s a kis- és középvállalkozások, amiket az előző kormányok elhanyagoltak, most új lehetőségekhez juthatnak. E vállalkozások gyarapodása pedig az egész ország gyarapodását is jelenti.