Gazdaság

Köztartozások az adóvégrehajtásban

Köztartozások az adóvégrehajtásban

2011. február 26., szombat
Köztartozások az adóvégrehajtásban

Az állami adóhatóság nemcsak adókat (illetékeket és az adókhoz kapcsolódó bírságokat és pótlékokat) hajt be, hanem az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adók módjára behajtandó köztartozásokat is – ha az jogi személyt, vagy egyéb szervezetet terhel. Azt, hogy egy nem adójellegű tartozás köztartozásnak minősül-e, és adók módjára kell-e behajtani, mindig jogszabály határozza meg.

A köztartozás jogosultja akkor keresi meg az adóhatóságot, ha a köztartozás összege eléri az 5 000 forintot. Az adóhatóság több mint 90 fajta köztartozást kezel. A legtöbb megkeresés a diákhitel-tartozás, fogyasztóvédelmi bírság, nyugdíj- és egészségbiztosítást megillető megtérítési kötelezettség, növényvédelmi bírság, élelmiszerügyi bírság behajtására érkezik, ám előfordul energiatámogatás visszafizetése iránti megkeresés is. Az adóhatóság a megkereső szervektől kapott ügyekben közel azonos módon jár el, mint az adótartozások esetében. Fizetési felszólítást bocsát ki, inkasszót nyújt be az adós ismert bankszámlája ellen, magánszemély adós esetén jövedelem-letiltást intéz az adós munkáltatójához. Ha a tartozás ennek ellenére sem térül meg, a rendelkezésre álló, más hatóságok által nyilvántartott adatok alapján gépjárműfoglalást, ingatlan-végrehajtást foganatosít, továbbá helyszíni eljárás keretében további ingóvégrehajtást, követelésfoglalást is eszközölhet. Eltérés az adó végrehajtáshoz képest, hogy az adóhatóságnál nyilvántartott adófolyószámlán lévő túlfizetést köztartozásra nem lehet átvezetni (úgy, mint adótartozás esetén az egyes adónemek között), továbbá 500 000 forintot meg nem haladó tartozás esetén (kivéve, ha az ingatlan értéke arányban áll a tartozás összegével) végrehajtási jog bejegyzésére nincs lehetősége az adóhatóságnak. Az adózó jogai is hasonlóak, mint az adótartozás esetén folytatott adóvégrehajtás során. Lényeges különbség azonban, hogy az adózónak lehetősége van a tartozása rendezése érdekében részletfizetésre kérelmet előterjeszteni, amelyet azonban nem az adóhatósághoz, hanem a köztartozás jogosultjához, vagyis az adóhatóságot megkereső szervhez kell benyújtania. Ennek oka, hogy ezekben az ügyekben az adóhatóság eljárási jogai csak a végrehajtás foganatosítására korlátozódnak, a tartozás jogalapjával és összegszerűségével kapcsolatos, valamint a tartozás jogosultját megillető jogokat nem az adóhatóság, hanem a megkereső szerv gyakorolja. Tehát, ha a végrehajtást kérő megkereső az adós kérelmére részletfizetést engedélyez, akkor az adóhatóság a köztartozás végrehajtására irányuló eljárását – a megkereső szerv újabb értesítéséig – szünetelteti, a tartozás megtérülése esetén – adós és a megkereső egyidejű értesítése mellett – a végrehajtási eljárást megszünteti. Amennyiben a tartozás behajthatatlan, úgy az adóhatóság ennek tényéről a behajtást kérőt tájékoztatja. Ha az adózó ellen egyszerre folyik a behajtási eljárás adótartozásra is és köztartozásra is, és a behajtott összeg csak részben fedezi a tartozásokat, akkor a behajtott összegről felosztási tervet kell készíteni és a követelések arányában kerülnek kiegyenlítésre a tartozások.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.