Fellendíti a hármashatár térségét az EGTC

Cikkünk frissítése óta eltelt 10 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Elnökségi ülést tartott Mórahalmon a „Banat – Triplex Confinium” Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (BTC-EGTC), melynek munkájában magyar és román részről összesen 74 önkormányzat vesz részt. A tanácskozáson szóba került a határokon átnyúló együttműködési lehetőségek kihasználása és a határtérségek versenyképessé tétele, Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos pedig a Duna Stratégia intézkedéseibe való bekapcsolódási módokról tartott előadást a jelenlévőknek.

2008-ban Mórahalom és a romániai Zsombolya önkormányzata közösen kezdeményezték az önálló jogi személyiségként működő EGTC (Európai Területi Együttműködési Csoportosulás) megalakítását – tudtuk meg Dudás Kószó Katalin projekt-koordinátortól. Az elképzeléshez 37 magyar és 37 román település csatlakozott, a társulás alakuló ülésére 2009 decemberében került sor Mórahalmon.  „Az akkor megszületett és elfogadott alapszabály jóváhagyására sajnos a román bürokrácia miatt kilenc hónapot kellett várnunk, csak ezután tudtuk benyújtani a bejegyzési kérelmünket a Fővárosi Bíróságnak és ezáltal jöhetett létre idén január 11-ei dátummal a ‘Banat – Triplex Confinium’ Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás, röviden BTC-EGTC” – mondta el, kiemelve, hogy Magyarországon ez a második közhasznúként bejegyzett EGTC.

Együttműködni az unión kívüli Szerbiával is

A BTC-EGTC a magyarországi (Bács-Kiskun és Csongrád megyei) és a romániai (Temes megyei) települések, községek és társulásaik tagságával létrejött szervezet, melynek fő célját a társulás elnöki feladatait ellátó Nógrádi Zoltán a határokon átnyúló együttműködési lehetőségek kihasználásában és az elmúlt évtizedekben perifériára szorult határtérségek újbóli versenyképessé tételében látja. „Az EGTC-ben jelen szabályozás szerint csak uniós tagállamok vehetnek részt, de várhatóan éppen ebben az évben kerül sor ennek a rendelkezésnek a módosítására, ami alapján a belépés előtt álló országok is bekapcsolódhatnak a társulások munkájába. Ez számunkra éppen Szerbia miatt lenne rendkívül fontos, hiszen ezer szállal kötődünk a bácskai és bánáti területek határon túl élő közösségeihez” – fogalmazott a mórahalmi polgármester.

Dudás Kószó Katalin azt is elmondta, hogy a háromoldalú együttműködés előkészítése és a szerbiai települések bevonása érdekében 2009-ben Mórahalom és Magyarkanizsa közösen pályázott a határon átnyúló programokról szóló IPA-kiírásra, melynek keretében területfejlesztési stratégiaalkotás és ágazati operatív programok (turizmus, megújuló energiaforrások felhasználása, élelmiszeripari lehetőségek) kidolgozása kezdődött meg tavaly augusztustól. „Ezzel párhuzamosan elindult egy másik projekt is, mely során egyrészt egy adatbázist hozunk létre a régió kis- és középvállalkozásairól, másrészt pedig kialakítunk egy őket segítő központot.” E pályázatokból sikerült mind a mórahalmi székhelyen, mind a magyarkanizsai alközpontban egy-egy irodát is berendezni, felszerelni.

Kapcsolódás a Duna Stratégiához

Az elnökségi ülésen előadást tartott Barsiné Pataky Etelka kormánybiztos asszony is, aki az EGTC-nek a 14 ország részvételével működő, a teljes Duna-medencét érintő együttműködésbe való bekapcsolódási lehetőségeiről beszélt.
A kormánybiztos lapunknak elmondta, Magyarországnak – mivel hét országgal is határos – elemi érdeke, hogy minden szomszédjával egyformán jól tudjon együtt dolgozni, különösen ott, ahol a régiókat ugyan eldarabolják a határok, az ott élőket viszont ennél erősebben összekötik a hagyományok és a gazdasági vagy személyes kapcsolatok.
„Komoly lehetőségeket látok ebben, hiszen ezzel a társulási formával a csatlakozó megyék, térségek olyan uniós forrásokra tudnak pályázni, melyeket más formában nem tudnának elérni. A Duna Stratégia keretében megpróbálunk nem tudomást venni a határokról, mivel a kihívások – a klímaváltozás, az árvíz vagy az aszály – sincsenek tekintettel azokra. Nekünk fontos az is, hogy a kis- és középvállalkozásaink ezeken a piacokon határok nélkül tudjanak mozogni. Célunk, hogy olyan feladatokat találjunk, melyeken nagyobb eredményeket érhetünk el, ha regionálisan vágunk neki” – hangsúlyozta Barsiné Pataky Etelka.
A kormánybiztos asszony szerint rendkívül lényeges, hogy ezek a kapcsolatok Magyarországról induljanak ki: „Mi legyünk azok, akik kinyújtjuk a kezünket az észak-balkáni országok felé. Mindenki tisztában van vele, hogy ők is úton vannak az uniós tagság felé és egy ilyen kapcsolat létrejötte jelentősen meg tud erősíteni egy jószomszédi viszonyt.”

A mostani kétnapos elnökségi ülésen szóba került a már említett fejlesztési stratégia, amit mind az EGTC, mind a kis- és középvállalkozások számára használható módon igyekeznek megalkotni. Másik fontos téma a forrásteremtési irányok meghatározása volt: a jelenlévők arról egyeztettek, milyen területek felé nyisson először a társulás.

Default thumbnail
Előző sztori

Kedd: New York, I love you

Default thumbnail
Következő sztori

Tisztújítás az egészségügyben

Legutóbbi hasonló cikkek