A közösségi közlekedés finanszírozása feneketlen kút

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a magyarországi közösségi közlekedés – a MÁV csoport, a Volán társaságok és a BKV – finanszírozása leginkább egy feneketlen kúthoz hasonlít, ráadásul meglehetősen rossz hatásfokkal jár együtt.

Az NGM, az újjászervezésben érintett fő területekről szóló sorozatában a magyar közösségi közlekedést elemzi. Az MTI-hez eljuttatott dokumentum leszögezi: a közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának; Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban sűrű közlekedési hálózattal rendelkezik, ami jelentős gazdasági előnyöket jelenthet.

Az ágazat finanszírozásáról szólva a tárca kitér arra, hogy a közösségi közlekedés a magyar GDP 7-9 százalékát adja. Magyarország a 2011-es költségvetésben szigorúan közösségi közlekedésre 240,2 milliárd forintot költ, ebből a vasút 181, 2 milliárd forinttal, a Volán 27 milliárd forinttal, a BKV 32 milliárd forinttal részesedik. Ezek az összegek nem tartalmazzák a Közlekedési Operatív Program önrészeit, az egyes társadalmi csoportok utazási kedvezményeit – a fogyasztói árkiegészítés 2011-ben 109 milliárd forint -, a 4-es metró építését, amely 27,68 milliárd forint és a közösségi közlekedés akadálymentesítésére fordítandó 1,13 milliárd forintot.

Az elemzés megjegyzi, hogy bár a legtöbb OECD-tagországban hasonló jellegű gondok merülnek fel, és a közösségi közlekedés a klasszikus mikro-ökonómiai értelemben csak veszteséges lehet, ez nem jelenti azt, hogy bizonyos ágazatai nem lehetnek nyereségesek.

A vasútról szólva az NGM kiemeli: Magyarországé Európa egyik legsűrűbb, egyben egyik legelavultabb vasúti hálózata, a járműpark elavult. A MÁV-csoport 2011-ben 173,4 milliárd forint – személyszállítási költségtérítésre és pályahálózat fenntartásra – közvetlen állami forráshoz jut; az elmúlt tíz évben több alkalommal részesült plusz juttatásban a költségvetési törvényben tervezetthez képest. A vállalatcsoport hitelállománya 2010. december 31-ére 291,16 milliárd forintra nőtt. A dokumentum aláhúzza: a MÁV-csoportot 24 cég alkotja, dolgozói száma valamivel több, mint 40 ezer fő.

A Volán társaságok járműparkja jelentősen elöregedett, motorparkjuk csak részben felel meg az EU követelményeknek – olvasható az elemzésben, amely szól arról is, hogy az 59 cég 2011-ben 27 milliárd forint költségvetési forráshoz jut; a menetrend szerinti helyközi és helyi tömegközlekedést ebből 36 társaság bonyolítja, naponta 77 ezer járattal több mint 3,9 millió utast szállítanak. A cégcsoportnak 12 árufuvarozást, szállítmányozást és logisztikai szolgáltatást végző társasága is van.

A BKV 2011-ben 32 milliárd forintos “normatív” támogatást kap a költségvetésből, Budapest ezen felül 2011-től további 19 milliárd forint “támogatást kér” – rögzíti az NGM. Megjegyzi: a bevételek 51 százaléka valamilyen állami támogatásból származik. A főváros 2010-ben 3,7 százalékban járult hozzá a BKV büdzséjéhez a jegyár bevételeihez viszonyítva; a működési költségek majdnem felét, 46,7 százalékát a bérek adják. A BKV-nak a bankok felé közel 77 milliárd forintos a hitelállománya, a folyó fizetési probléma 25-30 milliárd forintra tehető.

Előző sztori

Balogh: fel kell gyorsítani a közmédia tartalmainak internetes elérhetőségét

Következő sztori

Március 2-án mutathatják be az iPad új generációját