Kultúra

Tiszatáj: Latin-Amerika bűvöletében

Tiszatáj: Latin-Amerika bűvöletében

2011. január 8., szombat
Tiszatáj: Latin-Amerika bűvöletében

Megjelent a januári Tiszatáj, melyben Zalán Tibor Szása i Szása című drámája mellett Anderle Ádám szerkesztésében Latin-Amerika történetével foglalkozó blokk is olvasható.

Zalán Tibor

Szása i Szása (tragikomikus fantáziálás egy elsüllyedt világról) című drámája valóságos csemege a szerző munkásságát ismerők és kedvelők számára. Az oroszok itt nem a kamrában vannak, hanem az ukrán katonatiszt és családja a szovjet alakulatok Magyarországról való kivonulása elől a fegyverrel és benzinnel seftelő magyar Szása házának udvarán található trágyadomb alatt számukra kialakított luxus, szaunával is ellátott lakosztályban rendezkedtek be, bízva abban, hátha megússzák a kivonulást és itt maradhatnak. Az alaphelyzet az Alan Ford abszurd képregények világát, valamint Kusturica újabb filmjeinek atmoszféráját idézi, a szöveg szinte egy jó dramaturg és ügyes rendező után kiált, a színházi előadásnak borítékolhatóan óriási sikere lenne. A januári Tiszatáj másik, élvezettel olvasható blokkját a Független Latin-Amerika: magyar látószög képezi. 2010-ben ünnepelték a volt spanyol gyarmatok függetlenségükért vívott háborújuk kezdetének 200-dik évfordulóját. Ez elsősorban Latin-Amerika ünnepe volt, így az

Anderle Ádám

által szerkesztett blokk is erről szól. A SZTE Hispanisztika Tanszéke, amely hazánkban a Latin-Amerika kutatások legrégebbi centruma, a Szegedi Akadémiai Bizottsággal közösen ebből az alkalomból nemzetközi konferenciát rendezett tavaly novemberben A függetlenség mérlege címmel. A folyóiratban közölt írásokban a SZTE fiatal doktorai és doktoranduszai színes anzixot állítottak össze Latin-Amerikáról, személyes kutatásaikból is ízelítőt adva. Anderle Adám

Marx

1858 januárjában

Simón Bolívarról

írott lexikoncikkét vette górcső alá, megcáfolva azt a szélsőséges és negatív képet, amit a szerző a függetlenségi háború egyik meghatározó hőséről alkotott. Ez a torz ábrázolás később nagyban befolyásolta a Bolívarról alkotott képet, sőt, a kontinens függetlenségi háborúi is Marxnál „katonai anarchia” képében jelentek meg.

Szabó Henriette Éva

a függetlenségi harcok kevésbé ismert, már-már elfeledett indián származású vezetőiről értekezik, rámutatva, hogy az indián népek politikai és társadalmi szerepe két évszázad távlatából sem tekinthető megoldottnak, újabbnál újabb feszültségek, konfliktusok formájában jelentkezik. Latin-amerikai témák Jókainál címmel

Bán Mónika Edina

elemzi a nagy mesélő e témával foglakozó, romantikus elbeszéléseit, novelláit. Kiderül, az író élénken érdeklődött a kontinens iránt, nemcsak a hely egzotikuma és hangulata kapcsán. Műveiben a jellegzetesen magyar olvasat (áthallás) is nyomon követhető, amikor például Bolivar portréjában

Kossuth Lajos

arcéle rajzolódik ki.

Jancsó Katalin

Magyarok Habsburg Miksa, Mexikó császárának szolgálatában c. dolgozatában az önkéntes császári hadtestben szolgálatot teljesítő magyar katonák naplóit, visszaemlékezéseit elemzi,

Szente-Varga Mónika

pedig a XX. századi Mexikóban kialakult magyarságképet vizsgálja. Lehangoltan megállapítja: „A mexikói közgondolkodásban Magyarország nem kötődött a Monarchiához, de még Európához sem. Egyszerűen a hely volt, ahonnan a cigányok származtak. (…) Vive como húngaro, mondja a mexikói szólás. Szó szerint azt jelenti, úgy él, mint a magyar, de ennek valós tartalma az, hogy egyik helyről a másikra vándorol, azaz nomadizál, mint a vándorcigányok.”

Lénárt András

a latin-amerikai film múltjáról és jelenéről megállapítja, „az alkotók elítélik a stúdiórendszert, a kapitalista szemléletű és kizárólag bevétel-orientált filmkészítést, az imperializmus térhódítását, az USA hegemóniáját. Céljuk, hogy kendőzetlenül bemutassák a latin-amerikai valóságot, még ha ezzel akár veszélybe is sodorják magukat.” A tanulmányból megtudjuk, a dél-amerikai filmgyártás valóságos reneszánszát éli. A filmek még eljutnak valahogy a magyar piacra, a helyi tendenciákat, témákat, az ott dolgozó rendezők filmográfiáját fókuszba állító cikkek, kritikák számá azonban elenyésző. A Tiszatáj közli még

Tornai József, Gömöri György, Turczi István, Jónás Tamás, Fodor Ákos

verseit, valamint

Csepregi János

prózáját.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.