„Közös érdekünk, hogy visszatérjünk a magyar labdarúgás térképére. Ha NB I-es csapata lesz a megyének, az a kicsikre is húzóhatást fog gyakorolni. Biztos vagyok benne, ha idejön a Fradi bajnoki meccset játszani, akkor az ásotthalmi iskolában is könnyebb lesz majd toborozni a kölyökcsapatba, a szponzorok is lelkesebben állnak a sportág mellé, s a nézőszám is megnövekszik minden szinten” – vallja a Magyar Labdarúgó-szövetség január 1-jével kinevezett Csongrád megyei igazgatója. Nagyinterjú Nógrádi Tiborral.– 2011. január 1-jétől komoly változás történt a hazai labdarúgás szervezeti felépítésében: a tradicionális megyei szövetségeket területi igazgatóságok váltották föl, melyeknek az élére igazgatókat nevezett ki az MLSZ. Milyen elvek szerint működik majd az új rendszer, s milyen előnyöket várnak ettől? – 2010. december 31-ével a megyei labdarúgó-szövetségek (köztük a CSLSZ is) mint önálló jogi személyiségek megszűntek létezni. Az MLSZ olyan területi hierarchiában kívánja megoldani a magyar labdarúgás irányítását, hogy megyei igazgatóságokat hozott létre, melyek feladata az adott megye futballját érintő szervezési, gazdálkodási, működtetési feladatok ellátása. Ezeket az egységeket az MLSZ által kinevezett igazgatók irányítják. Ez tehát az átalakulás jogi oldala. Ha a közgazdasági-menedzselési helyzetet nézzük, akkor azt mondhatom, a klasszikus profitcenter irányítási rendben működünk tovább. – Azaz? – Adott a központ, az MLSZ, ami keretet ad területi igazgatóságainak működéséhez, de ebben a leszabályozott rendszerben önálló döntéshozó egységekként működteti a profitcentereket. A szövetség gazdálkodási, utalványozási, könyvelési, átigazolási, szakmai stb. sztenderdeket vezet be, ezeket be kell tartanunk, de ezen felül önálló döntéseket hozhatunk, szponzorokkal tárgyalhatunk, szervezzük a megyei bajnokságokat, s működtetjük a különböző bizottságainkat. Nagyon fontosnak tartom, hogy az MLSZ motivációs rendszert is kidolgozott az igazgatóságok számára: mérni fogják a teljesítményt, s ahol növekedési pálya figyelhető meg, ott külön jutalomban részesül a megye személyi állománya. Növelni kell a csapatok és a játékosok számát
– Milyen mutatók szerint értékeli majd a szövetség területi igazgatóságainak munkáját? – Minőségi és mennyiségi paramétereket egyaránt figyelembe fognak venni. Utóbbiak egyértelműbbek: nem lehet más a célunk, mint hogy növekedjék a csapatok és a játékosok száma. A minőségméréssel kapcsolatban még nincsenek pontos információink. Egyet azonban biztosan kijelenthetek: én mint Csongrád megyei igazgató szintén felállítok mércéket a hivatalunk működését illetően. Ezektől várom, hogy a szolgáltatás színvonalában érezhető javulás következzék be – akár már február folyamán! – Említette, hogy a megyei labdarúgó-szövetségek tavaly év végével gyakorlatilag megszűntek. Ezek elnöksége azonban az MLSZ vezetésének döntése szerint még fél évig „hivatalban marad”. Hogyan kell elképzelni például az egykori CSLSZ-elnökség és a területi igazgató, illetve a területi igazgatóság viszonyát? – A CSLSZ korábbi elnöksége társadalmi elnökségként működik tovább a területi igazgatóság mellett: hivatalosan a Magyar Labdarúgó-szövetség Csongrád Megyei Területi Igazgatóság társadalmi elnökségeként. Az MLSZ véleményezési jogot biztosított a testületnek, ahogy az igazgatónak is hasonló jogköre van a hatáskörét meghaladó kérdésekben. – Hogyan épül most föl, s miként működik a Csongrád megyei területi igazgatóság hivatala? – Maradtunk Szegeden, a Közép fasor 1-3. szám alatt. Két régi munkatárssal dolgozom együtt: a gazdálkodási részért Kisbodri Cecília, a szakmai-adminisztratív feladatokért Kószó Szilvia felel. Egyelőre tehát három főből áll a hivatal, s szigorú szakmai és gazdálkodási szabályozás érvényes rá az MLSZ részéről. A rendszer egyébként folyamatosan alakul, tökéletesedik, úgy gondolom, jó pár hónap még, mire minden a helyére kerül. A bajnokságok működtetését továbbra is – akárcsak eddig a CSLSZ – a bizottságokon keresztül végezzük. A korábbi bizottságok egyébként személyi változás nélkül végzik munkájukat az igazgató felügyeletével és irányításával. Komolyan odafigyelek majd a bizottsági munkára, hiszen álláspontom szerint ez a mindennapokat meghatározó legfontosabb terület. Katalizátorszerepet töltene be a csapatok és a sportág érdekében
– Tapasztalnak-e majd bármilyen változást a csapatok az átalakulás kapcsán? – Szeretném elmondani: ugyanúgy együtt kívánok működni a társadalmi elnökséggel, ahogy az eddigiekben főtitkárként tettem. Azt a programot, mellyel 2010-ben megnyertük a CSLSZ-választást, a változások a bizonytalanság miatt nem hajthattuk teljes egészében, ennek megvalósulását várom az első félévtől. – Konkrétan mire gondol? – A legfontosabb célom a szolgáltató hivatal felépítése. Emellett egy-két konkrétumot árulhatok egyelőre el: a tavaszi szezonban ÁFA nélkül számlázzuk ki a játékvezetői díjakat, ami 25 százalékos csökkenést jelent, azaz olcsóbban leszünk a csapatok számára, s az adózási lehetőségek változása miatt a játékvezetők zsebében is több marad, mint eddig. Minden erőmmel azon leszek, hogy valódi sportágmenedzselést valósítsunk meg Csongrád megyében, katalizátorszerepet töltsünk be a labdarúgás érdekében. Tárgyalni fogok az önkormányzatokkal, minden egyes gárda kapcsolatrendszerét ki szeretném bővíteni úgy, hogy a források elérhetőek legyenek számukra. Egyrészt a pályázati forrásokra gondolok, ahol tavaly komoly előrelépés történt, másrészt olyan szponzorokat akarok felkutatni, akik az igazgatóságot támogatják, melyen keresztül a csapatok is pénzhez juthatnak. Komoly feladat továbbá a pályák és az együttesek számának növelése, valamint az amatőr futball hatékonyabbá és olcsóbbá tétele. El kívánom érni, hogy idényről idényre csökkenjenek a csapatok terhei. A labdarúgás mint vezérsportág
– Ez önmagában is maga után vonhatja a csapatok számának növekedését például úgy, hogy lehetnek újabb visszatérők a Legenda-kupából? – Kiemelném: a CSLSZ elnöksége Bakai Csaba vezetésével tavaly komoly sikereket ért el ezen a téren. A megyei III. osztályban indulóinak száma 12-ről 18-ra nőtt, Baktóban és Deszken új alakulatok szerveződtek, s többen is visszatértek a rendszerbe. A további bővülés folyamatos tárgyalásokat, sziszifuszi munkát igényel, de most azt mondhatom, a következő bajnokságban ismét 6-8 új vagy régi-új szereplő jelenhet meg. Szentmihálytelken például nemrégiben alakult csapat, mely be fog kapcsolódni a megyei labdarúgás vérkeringésébe. Olyan településeken, településrészeken is segíteni szeretném a futball újjáélesztését, ahol az utóbbi években nem taposták stoplis cipők a zöld gyepet. Azt hiszem, e helyütt szükséges hangsúlyoznom, hogy számomra ez az elsőrendű szempont. Minél szélesebb alapokra támaszkodik ugyanis a minőségi labdarúgás, annál biztosabb az építmény. Mind az utánpótlás terén, mind amatőr szinten mennyiséget kell teremtenünk. Még ha nem is lesz mindenkiből profi, minőségi futballista, csak ily módon nőhet a labdarúgás szocializációja. Jelenleg Csongrád megye súlyos elmaradásokkal küzd, hiszen hosszú idő óta nincs élvonalbeli csapata. Azáltal, hogy gyenge a megye labdarúgása, meglátásom szerint Csongrád megye sportjának általános megítélése is rosszabb, mint amilyen az valójában. El kell fogadnunk, a labdarúgás vezérsportág, húzóereje a többi sportág számára is előnyöket jelenthet. – Aligha lehet vitás, hosszú idő óta küszködik a futball az alulmenedzseltség problémáival Csongrád megyében. Milyen eszközök állnak a területi igazgató rendelkezésére, hogy változtasson a helyzeten? – Széles eszközrendszer van a kezemben, mellyel élni kívánok. Egyrészről maga a státuszom rengeteg társadalmi lehetőséget nyit: gazdasági és politikai döntéshozóknál lobbizhatok a sportág érdekében. Az MLSZ által biztosított anyagi források is rendelkezésemre állnak az alakuló csapatok támogatására. Ezenkívül olyan speciális célokra, mint például az utánpótlás-labdarúgás is tudunk majd pénzeket fordítani azon a két alapítványon (A szegedi labdarúgásért, illetve A Csongrád megyei labdarúgásért), melyeket Bakai Csaba CSLSZ-elnökkel tavaly hoztunk létre. Mindenki előtt nyitva lesz az ajtó!
– Úgy fogalmazott, a labdarúgás vezérsportág. Ha elfogadjuk ezt a tételt, érdemes azzal kiegészítenünk, Csongrád megye futballjának égetően szüksége lenne egy szegedi zászlóshajóra. A CSLSZ vezetését ugyanakkor több kritika érte amiatt, hogy a megyeszékhely focijára talán nagyobb figyelmet fordít, mint a többi településére. Ön területi igazgatóként milyen stratégiát követ majd? – Rendkívül összetett és érdekes kérdés ez. Egy területi igazgatóságnak nem számon kérhető feladata, van-e NB I-es csapat a megyében, munkáját valahogy mégis az alapján ítéli meg az átlagember. Úgy vélem, akkor dolgozunk, dolgozom jól, ha az igazgatóság tökéletesen ellátja alapfeladatát, ami magában rejti, hogy semleges, azaz egyik gárdának, városnak vagy térségnek sem biztosít kedvezményeket vagy engedményeket. Ez a programon és célom: minden csapatot egyformán és nagyon szeretek, ahogy egy szülő is egyformán kedveli gyermekeit. Fontos viszont kijelentenem: maximálisan azonosulok azzal a törekvéssel, s minden erőmmel, lobbieszközömmel segíteni is fogom, hogy legyen NB I-es csapat a megyében – s a város nagyságánál, (sport)múltjánál fogva ez csak Szegeden képzelhető el. Pluszfeladatokat is felvállalok tehát, hiszen elő szeretném mozdítani azt is, hogy javuljon a sportág infrastruktúrája, a siralmas stadion- és pályahelyzet. Tisztában vagyok vele, mint minden vezetőt, érnek majd kritikák, de állok elébük. Ugyanakkor mindig mindenki előtt nyitva lesz mindig az ajtóm: ha bárkit sérelem ér vagy valamilyen észrevételét megosztaná velem, jöjjön be, mondja el, konstruktívan, nyitottan és segítőkészen állok majd hozzá. Számomra a labdarúgás valamennyi szereplője (játékos, edző, vezető) s minden csapat egyforma és egyenlő. Közös érdekünk, hogy visszatérjünk a magyar labdarúgás térképére. Ha NB I-es csapata lesz a megyének, az a kicsikre, a falusi alakulatokra is húzóhatást fog gyakorolni. Biztos vagyok benne, ha idejön a Fradi bajnoki meccset játszani, akkor az ásotthalmi iskolában is könnyebb lesz majd toborozni a kölyökcsapatba, a szponzorok is lelkesebben állnak a sportág mellé, s a nézőszám is megnövekszik minden szinten. Világos és tagadhatatlan az összefüggés: ha felfelé akarjuk húzni Csongrád megye labdarúgását, kell egy vezérhajó, ami után a többi kisebb vízi alkalmatosság is gyorsabban tud haladni! – Ön tavaly október óta a szegedi önkormányzatban egy városrész egyéni képviselője, közgyűlési bizottsági tag, januártól pedig az MLSZ Csongrád megyei igazgatója. Hogyan egyeztethetőek össze ezek a tevékenységek, miként férnek meg egymás mellett a különböző szerepek? – Élvezem ezt a feladatmennyiséget, s az elmúlt hónapok tapasztatai azt mutatják, hogy nem megy egyik a másik kárára. Képviselőségem, sportbizottsági tagságom és az igazgatói szék egymáshoz illeszkedő halmazok. A három funkció lehetőséget ad a legerősebb lobbitevékenységre sportágam érdekében. Annak idején egyébként az MLSZ-nél rákérdeztem, nem áll-e fenn összeférhetetlenség. Azt a választ kaptam: nem, sőt, kívánatos, hogy azokban a testületekben, ahol sportágakról, sportegyesületekről születnek a fontos döntések, a legteljesebb mértékben képviseljem a labdarúgás érdekeit. Rögtön szeretnék is megnyugtatni mindenkit: mindezt nem a többi sportág kárára fogom tenni. Határozottan kijelentem azonban: mindent meg fogok tenni, hogy a világ, Magyarország, Csongrád megye és Szeged legnépszerűbb sportága nálunk is a méltó helyére kerüljön. Ez persze nem csak Szegedre vonatkozik: ugyanúgy lobbizom majd a futballért Csongrádon, Szentesen, Óföldeákon vagy Maroslelén is.
