Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

A magyar papírpénzek képes története + FOTÓK

A magyar papírpénzek képes története + FOTÓK

2011. január 23., vasárnap
A magyar papírpénzek képes története + FOTÓK
Bár egyre inkább az elektronikus fizetés irányába haladunk, mégis napjaink egyik legmeghatározóbb tárgya talán a pénz. Egyeseknek sok pénze van, másoknak kevés, azonban egy közös van bennünk: mindenkinek a kezében volt már papírpénz. Van aki bankban gyűjti, van aki a szalmazsákba dugja, de egyesek kizárólag szépségükért, különlegességükért gyűjtik a bankókat. A papirpenz.hu oldal létrehozóit az a gondolat vezérelte, hogy mindenki megismerhesse a magyar papírpénzeket. Közel 500 képpel és leírással mutatják be azt, hogy milyen pénzekkel fizethettek szüleink, nagyszüleink, dédszüleink.

A kezdetek

I. József 1705. december 24-én létrehozta a Wiener Stadt Banco-t, ez volt Bécs és egyben a Habsburg birodalom állami bankja. Mária Terézia idejében, 1762. július 1-jén kibocsátották az első papírpénzt; 5, 10, 25, 50 és 100 forintos címletekben, 12 millió forint értékben. A hétéves háború (1756–1763) befejezése után ezeknek a bankócéduláknak egy részét visszaváltották fémpénzekre, a többit pedig megsemmisítették. 1771-ben újabb bankjegyeket bocsátottak ki, ismét 12 millió forint értékben. Ekkor jelentek meg az eddigi címletek mellett az első 500 és 1000 forintos bankócédulák is. Ezeket a bankjegyeket már ténylegesen fizetési forgalomra készítették, nem lehetett átváltani bankkötvényekre, ettől függetlenül elfogadásuk viszont még nem volt kötelező. II. Ferenc (1792–1835) a franciák elleni háborúk (1792–1815) ideje alatt, 1796. augusztusában újabb bankjegyeket helyezett forgalomba 44 millió forint értékben. A háborúk ideje alatt a bankócédulák mennyisége már elérte a 92 millió forintot. 1797-ben megtagadták a bankócédulák ezüst fémpénzre való beváltását, ezért ekkor a bankócédulák elfogadása mindenki számára kötelezővé vált. A forgalomból teljesen eltűnt ezüstpénzeket, azokat az 1800-as év elején kiadott új papírpénzek váltották fel.

Kossuth bankók (1848-1849)

A magyar szabadságharc idején Kossuth Lajos saját bankjegykibocsátáson gondolkodott. 1848. augusztus 6-án került forgalomba az első magyar bankjegy 2 forintos címletben, 1848. október 22-én jelent meg a 100 forintos, majd ezt követően 1849. március 24-én a 10 forintos bankjegy. 1848. január 1-jén az aprópénzhiány miatt megjelentek a 15 és 30 pengő-krajcáros bankjegyek is. Mivel ezek igen kis mennyiségben kerültek kiadásra, a bankókat feldarabolták, így csillapítva az aprópénz hiányát. 1849. július 27-én helyezték forgalomba Szegeden az új 2 pengő-forintos kincstári utalványt. Kossuth a török száműzetésből 1851-ben Amerikába emigrált. Még ebben az évben, New Yorkban született meg az 1, 5, 50 és 100 dolláros kölcsönjegy nyomtatásának terve, majd ezek 1852. január 1-i keltezéssel kerültek felhasználásra. Később Kossuth Philadelphiában 1, 2 és 5 forintos pénzjegyeket is nyomatott.

Osztrák-Magyar Bank bankjegyei (1868-1888)

1867-ben a Magyarországgal való kiegyezés után jutottak az immár független államok abba a helyzetbe, hogy előkészíthessék az aranyvaluta bevezetését. Megalakult az Oszták-Magyar Bank, majd 1880-ban megjelent az első kétnyelvű bankjegy; egyik oldalán német, a másik oldalán magyar szöveggel.

A korona pénzrendszer (1892–1925)

Az 1857-es bécsi szerződés alapján a törvényes fizetőeszköz a forint volt, egészen 1892-ig. A hivatalos pénzintézet az Osztrák–Magyar Monarchia idejében, az 1878-ban alapított Osztrák-magyar bank volt. 1892-ben emelkedett törvényerőre a korona mint aranyalapú valuta. Még 1899-ben az Osztrák-Magyar Bank lett a pénzforgalom egyedüli szabályozója, ám a kötelező koronában való számítás csak 1900. január 1-jén került bevezetésre. 1918. november 1-jén véget ért az első világháború, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott. Magyarországnak ezután saját pénzt kellett készítenie, viszont gazdasági helyzete igen rossz volt, és az 1919-ben elszakadt országok saját nevükkel bélyegezték le a korona bankjegyeket. Ez azt jelentette, hogy ezekben az országokban csak azok maradtak érvényben, amelyek az ország, esetenként az adott város, vagy bizonyos katonai csapatok bélyegzőjével voltak ellátva. 1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank, egy évvel később már önálló jegybankként, az általa megvásárolt pénzjegynyomdával kezdte el gyártani az önálló magyar pénzeket.

A pengő pénzrendszer (1926–1946)

1924. április 18-án a magyar képviselőház elfogadta a törvényjavaslatot, miszerint az inflációt meg kell fékezni, és pénzreformot kell végrehajtani. Az új pénznem a pengő lett, aprópénze a fillér. Átszámítási aránya: 1 Pengő = 12.500 korona, 1 pengő = 100 fillér. 1924. június 24-én az Osztrák-magyar bank, majd az Állami Jegyintézet után a Magyar Nemzeti Bank kezdte meg működését. Innentől kezdve a bankjegykibocsátás kizárólagos joga volt az intézménynek, egészen 1963. december 31-ig. 1926. augusztus 25-én a korona államjegyeket pengő értékjelzéssel nyomták felül, majd megjelentek az 5, 10, 50, illetve 100 pengős bankjegyek is.

A forint pénzrendszer (1946–)

1946. július 19-én a Magyar Köztársaság Kormánya a 9000/1946 ME. Sz. rendelet alapján valutareformot terjesztett elő, miszerint a pengő után 1946. augusztus 1-jétől új pénzérték kerül forgalomba. A rendeletben leírták az új pénzérték nevét, értékét, valamint nyomásának előkészítését. Az új valuta egysége a forint, századrésze a fillér lett. A forint átszámítási arányát 1946. július 30-án kiadott 8640/1946 ME. Sz. rendelet a következőképpen határozta meg: 1 forint = 400*1027 Pengő, vagy 400*1021 Milpengő, vagy 400*1015 B-Pengő, vagy 200*106 Adópengő A 8700/1946 ME. Sz. rendelet alapján a forint pénzlábát, valamint az ebből adódó aranyértékét is megállapították, így 1 forint = 0,07575 g arany értékének volt megfelelő. Az első forint bankjegy a 10 forintos volt, 1946. július 29-én hirdették ki, és augusztus 1-jén már forgalomba is került. Ezt követte a 100 forintos, és innentől kezdve nem volt megállás. Magyarország jelenleg legnagyobb értékű, forgalomban lévő papírpénze a 20 000 forintos bankjegy.

Digitális papírpénz katalógus

A folyamatosan bővülő papirpenz.huoldalain közel ötszáz bankjegyről találhatunk információkat, illetve megnézhető ezek mindkét oldala, bemutatva a hazai bankjegygyártás nem egy esetben művészileg aprólékosan kidolgozott műremekeit, köztük olyanokat is, melyek sohasem kerültek forgalomba. A portál létrehozásával az alkotók nem titkolt célja volt, hogy a pénzgyűjtésnek ezen ágát is népszerűsítsék.

Összeállította: Illés Tibor

pengő korona forint bankjegy papírpénz

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

Regionális hírportálok
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
Közélet Gazdaság Magazin Bulvár Szolgáltatás Rádió
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
© 2023logo