Írjon nekünk

Közélet

Nem csitulnak a kedélyek a médiatörvény körül

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

A múlt héten elfogadott médiatörvénynek nem csak Magyarországon, hanem külföldön is komoly kritikákkal kell szembenéznie. A kormánypártok azonban kitartanak az elektronikus, nyomtatott és online médiát egységes elvek alapján szabályozó törvény mellett, mely szerintük átláthatóságot, sokoldalúságot és hatékonyságot biztosít.

A Fidesz-KDNP képviselői már júniusban hozzáláttak a médiára vonatkozó jogszabályok átdolgozásához, mely során komoly szervezeti és tartalmi változtatásokat is végrehajtottak. Októberben felállították az ORTT helyébe lépő Médiatanácsot, novemberben elfogadták a médiaalkotmány néven elhíresült – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló – javaslatot, decemberben pedig megalkották a médiatörvényt, amelynek rendelkezései a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló jogszabályban ismerhetőek meg.

Külföldről is számos kritika érkezett

A kormánypártok médiaszabályozási tevékenysége azonban komoly ellenállásba ütközött, amely az év utolsó hónapjára csúcsosodott ki igazán: az MSZP, a Jobbik és az LMP mellett számos médium is keményen támadta a Fidesz-KDNP-t, mely során például a Népszava, a Magyar Narancs, valamint az Élet és Irodalom üres címlappal jelent meg, a kormány közeli Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese pedig nyílt levélben fordult az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnökéhez. A médiatörvényre hazánk határain túl is felfigyeltek: a külföldi sajtó mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője, valamint a cseh, a luxemburgi és a német külügyminiszter is hangot adott nemtetszésének. Az Európai Bizottság holland tagja, Neelie Kroes pedig a sajtószabadságra vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelést vizsgálja.

Az ellenzék a sajtószabadságot félti, a kormánypártok szerint nincs ok az aggodalomra

„Nagy általánosságban azt mondhatom, amit mások is mondanak: a puding próbája az evés. Azaz a gyakorlat dönt majd igazából” – jelentette ki médiatörvénnyel kapcsolatban Löffler Tibor. Az SZTE-ÁJTK politológiai tanszékének oktatója érdeklődésünkre hangsúlyozta: „szokás szerint ketté kell választani az elméleti-hipotetikus lehetőségeket és a jövőbeni joggyakorlatot. Az ellenzék szokásszerűen az elméleti-hipotetikus lehetőségekből indul ki, és azt dramatizálja. A Kazahsztán-Belorusszia-Venezuela hasonlatok nyilvánvalóan túlzások. A kormányoldal viszont elhárítja magától a kritikákat, racionálisan nem érvel, csak ismert paneleket ismételget.”

A médiatörvény bírálói a sajtószabadság elfogadhatatlan korlátozását – a szélsőségesebb megnyilvánulások annak megszűnését – vélik felfedezni a médiatörvényben, mondván, hogy a kizárólag a Fidesz-KDNP által jelölt szakemberekből álló Médiatanácsot olyan széles jogkörökkel ruházták fel, amelyek alapján képes lesz ellehetetleníteni a neki nem tetsző médiumokat. A kormánypártok szerint azonban szó sincs erről, az új szabályozás a sajtó szabadságának garantálása mellett kíván jogi kereteket szabni a médiaszolgáltatók, valamint a sajtótermékek működésének.

A médiatörvény körüli vita megítéléséhez érdemes megvizsgálni a jogszabállyal szemben leggyakrabban hangoztatott érvek megalapozottságát. A legtöbbször a Médiatanács jogalkalmazási hatáskörével kapcsolatban éri kritika az előterjesztőket: a bírálók szerint a fideszes delegáltakból álló testület nem elég részletes paragrafusokra – úgynevezett gumiszabályokra – hivatkozva súlyos bírságokat róhat ki, vagy bizonyos esetekben akár médiaszolgáltatásokat is törölhet, melyek által ellehetetlenítheti a kormánypártokkal nem szimpatizáló médiumok működését. Ez az érvelés azonban több ponton is hibádzik, melyre például a Fidesz szakpolitikusa, L. Simon László többször is felhívta a figyelmet: egyrészt a Médiatanács által szankcionált médiumok a döntés ellen bírósághoz fordulhatnak, s az ítélet megszületéséig a jogkövetkezmény végrehajtásának felfüggesztését is kérhetik. (A Médiatanács így kénytelen lesz a lehető legkörültekintőbben eljárni, hiszen óriási presztízsveszteséget szenvedne, ha a bíróság sorozatosan semmisítené meg a határozatait.) Másrészről pedig szó sincs gumiszabályokról, hiszen számos bírósági, hatósági és alkotmánybírósági határozat részletezi az egyes tényállásokat. Például a gyűlöletkeltésről, vagy az emberi méltóságról már az Alkotmánybíróság is határozott. Egy jogos kritika azonban mindenképpen fellelhető ennél a kérdéskörnél. Méghozzá a Médiatanács összetétele: szerencsésebb lenne és a döntések elfogadhatóságát jelentősen növelné, ha a testület nem csak „fideszes” szakemberekből állna, hanem az eddigi gyakorlathoz hasonlóan az összes parlamenti párt képviseltethetné magát.

A második – s jogosnak tekinthető – bírálat a Médiahatóság azon hatásköréhez kapcsolódik, amely alapján a testület „jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos – akár törvény által védett titkot is magában foglaló – adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni”, valamint az adott médiumot akár titkos adatok szolgáltatására is kötelezheti. E jogkör – amely visszaélésekre is alapot adhat – azonban nem feltétlenül szükséges a Médiahatóság, illetve a Médiatanács feladatainak ellátásához, hiszen a sajtóorgánumok esetleges jogsértései a megjelent tartalom alapján jól megítélhetőek.

A harmadik médiatörvény ellenes érv szerint a jogszabály hatályát – a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát korlátozva – a nyomtatott sajtón és az internetes médián túl a blogok világára is kiterjesztették. Mindez viszont – ahogy a Fidesz is hangsúlyozza – nem állja meg a helyét, igaz, ez nem a médiatörvényből, hanem a médiaalkotmányból derül ki, amely szerint „sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak…”. A törvény hatálya csak a médiaszolgáltatásokra és a sajtótermékekre terjed ki, így az egyéni honlapok, vagy blogok – amennyiben nem gazdasági szolgáltatásként tevékenykednek – nem tartoznak ebbe a kategóriába.

Jó irányt képvisel a médiatörvény

Összegzésképpen megállapítható, hogy a médiatörvény alapvetően olyan fontos értékeket akar hatékonyan védeni, mint például a hiteles és pontos tájékoztatás, a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartása, a gyűlöletkeltés tilalma, vagy éppen a kiskorúak védelme. Ezek olyan korlátok, amelyek elsősorban a bulvármédia rendszabályozására irányulnak, s a politikai médiumok – ha ez eddigi gyakorlatnak megfelelően végzik munkájukat – nehezen léphetnek át.

A jó irány ellenére sajnos olyan elemek is bekerültek a médiaszabályozásba amelyek – főleg ha a Médiatanács, illetve a Médiahatóság „rossz kezekbe” kerül – visszaélésekre adhatnak lehetőséget. S hogy ez igazából mekkora veszélyt jelent a média működésére ma még nem tudjunk megmondani, de a médiatörvény alkalmazása során alighanem képet fogunk kapni róla.

Gömbicz Nándor

Hírzóna

Szeged véres farsangjáról tudhatunk meg többet a Móra Ferenc Múzeumban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Egy tudományos konferencia keretében.

Tovább olvasom

Közélet

Csongrádban SOS Kapitány segít a vészhelyzetekben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Tavaly ősszel hívták életre az egyedülálló “112 – Tudd, hogy segíthess!” programot.

Tovább olvasom

Egészség

Egy hete rossz a lift a makói rendelőintézetben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A felvonó 2006-ban, öt hónap alatt készült el és közel 10 millió forintba került.

Tovább olvasom

Aktuál