Közélet

Mi lesz veled, szegedi partfal?

Mi lesz veled, szegedi partfal?

2010. november 16., kedd
Mi lesz veled, szegedi partfal?

Háromrészes cikksorozat Szeged árvízvédelmi partfaláról

Az elmúlt héten tartottak közmeghallgatást a mintegy 1,8 milliárd forintnyi uniós támogatással újjáépülő szegedi árvédelmi partfalról s annak tervéről. A közmeghallgatás a beruházás tervezési szakaszának utolsó fázisa, ez után véglegesítik az engedélyes terveket, s adhatja be az önkormányzat pályázatát a kivitelezés támogatására. A SZEGEDma.hu háromrészes cikksorozatban mutatja be a partfal múltját s jelenét.

„Az 1,821 milliárd forintos becsült költségű beruházás 2011 tavaszán kezdődhet el, s várhatóan két év alatt fejeződhet be, melyből a Tisza belvárosi szakaszán mintegy két kilométer hosszan lehetne felújítani a partfalat” – nyilatkozta

Kozák Péter

, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATIKÖVIZIG) vezetője a közmeghallgatáson, melynek végén többen felszólaltak, s különböző kérdésekben fogalmazták meg aggályaikat.

Se főváros, se főutca…

A tervdokumentáció bemutatása után az ATIKÖVIZIG igazgatója leszögezte, hogy ebből a pénzből csak az árvízvédelmi infrastruktúrát tudják felújítani, a rakpart ettől még nem fog teljesen megújulni, megszépülni. (Igaz az előző igazgató,

Dobi László

egy mérnökkamarai fórumon már bemutatott egy látványtervet, ami közel 10 milliárdos költséggel számol, s a rakpart teljes felújításáról, parkosításáról szólt

10 kilométeres szakaszon

, s amire a Tisza - Szeged főutcája terv is épült volna, azonban ehhez eddig még nem találtak pályázati forrást. Az egyedüli lehetőség a Tisza fővárosa projekt lett volna, amin annak idején Szeged nem indult el,

átadta a lehetőséget Szolnoknak

, s a jászsági város most elnyerte a folyó fővárosának címét, s

ebből újítja fel a teljes belvárosát

, Tisza partját…)

Kérdések a partfal körül

A közmeghallgatás után először Szeged egykori polgármestere,

Szalay István

az újszegedi oldalról kérdezett,

Kalmár Ferenc

országgyűlési képviselő pedig a Dócra tervezett tározóról, miszerint összehangolják-e a munkát.

Kovács Gábor

nyugdíjas vízügyes pedig azt fejtette ki, hogy vizsgálni kell a levonulási viszonyokat, és fokozni kell a folyó vízlevezető képességét is.

Szilágyi Árpád

kimondottan sokallta, hogy hozzávetőlegesen 70 millió forintért készültek tervek, ami a projekt teljes költségének 4,5 százaléka, miközben a piacon ez 2 százalék körül mozog. Az igazgató válaszai között beszélt Újszeged hasonló nagyságrendű gátfelújításáról, a tározókkal kapcsolatban megemlítette, hogy még több kérdést kell tisztázni, Kovács Gábor felvetéseit pedig helyénvalónak nevezte, amiket mindenképpen figyelembe vesznek majd. Szilágyinak az igazgató elmondta, hogy az előzetes költségekbe a régészeti munkák is beletartoztak, nemcsak a tervezésre ment el a pénz. Idősebb Szilágyi a tervezett korlátról mondta el lesújtó véleményét, bemutatva egy képeslapot, ahol díszes kovácsoltvas korlát futott egykor a Stefánia gátszakaszán. Kozák elmondta, hogy ez nem a teljes részletes terv, díszítőelemek tekintetében lehet még rajta változtatni, természetesen a rendelkezésre álló források függvényében. A fenn is olvasható számos megfogalmazott (és el nem mondott) kérdések okán gondoltuk úgy, hogy részletesen körbejárjuk a szegedi belvárosi partfal történetét egy háromrészes sorozat keretében, amelynek első részét korabeli fényképekkel, tervillusztrációkkal

már olvashatják a SZEGEDma.hu-n

.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.