Közélet

Akiknek a közelgő karácsony életveszély

Akiknek a közelgő karácsony életveszély

2010. november 19., péntek
Akiknek a közelgő karácsony életveszély
A becslések szerint akár 800 és 1200 hajléktalan is élhet Szegeden. A pontos számukat nehéz meghatározni, mert csak egy részük regisztrált. A Szolidaritás Éjszakája rendezvény a fedélnélküliek helyzetére próbálja felhívni a figyelmet immár ötödik éve – közös virrasztással, ruha-, étel-, italosztással, tánccal, verssel, beszélgetéssel a Dugonics téren, ahonnan napközben elzavarják a hajléktalanokat, ha kéregetnek... Az aluljárók, bokrok, városszéli kiserdők társadalma az urbanizációval együtt alakult ki. Technikai civilizációnk fejlődésével együtt járó kiszolgáltatottság, elidegenedés, a pénz és hatalom szerinti rétegződés az európai kultúrában megteremtette az emberi méltóság hunyorgó lángjában még épp hogy csak észrevehető állampolgárok fedél nélküli közösségét. A városban élő hajléktalanok helyzete minden segítő szervezet igyekezet ellenére is egyre nehezebb. Megoldást még egyik kormányzat sem nagyon tudott nyújtani a problémára, de tiltórendeleteket annál inkább. Szeged belvárosában koldulni már évek óta nem lehet, és szinte mindig fúj egy-egy újabb vészjósló hírt a hideg szél az éjszakában: olykor tiltott utcai alvásról susog, hol pedig aluljárókba kihelyezett „no homeless” táblákat csapkod.

Virrasztás a hajléktalanokkal, a hajléktalanokért

A tüzet, mint megannyi amerikai gettót idéző hollywoodi filmben, itt is tucatnyi szakadt ember állta körül. A segítő szervezetek (Bajai Úti Átmeneti Szálló, "Homeless Team" Hajléktalanlátogató Csoport, Indóház Téri Átmeneti Szálló, Katolikus Karitász Teajárat, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete, Szent Imre Szakkollégium, Szegedi Cserkészek (550. sz. Márton Áron Cserkészcsapat), Szegedi Katolikus Egyetemi Lelkészség, Védegylet Szegedi Csoport) sátrakat, standokat állítottak fel, ételt, italt, ruhákat osztottak, mindenkivel kedvesen beszélgettek, gyakran lelki támaszt is nyújtva egy-egy utcán élőnek. Fotókiállítást is megtekinthettek az érdeklődők, melyen a hajléktalanok mindennapjait örökítették meg. A színpadon verseket szavaltak, énekeltek hajléktalanok és a segítő szervezetek aktivistái, rögtönzött táncházzal pedig az egész testet felmelegíthette, akinek ropni támadt kedve. Szerencsére felfedeztem azokat az ismerős arcokat – Ferit, Télapót, a párt az Aradiról, azt a szittyós gitárost, és a nagyszakállú verselőt –, akiket tavaly, meg tavalyelőtt; szerencsére, mert ezek szerint még köztünk vannak. De egy kérdés azonban nyitva maradt épp úgy, ahogy tavaly és azelőtt: van-e megoldás a fedél nélküliek helyzetére? És bizony erre – ahogy tavaly és tavalyelőtt – úgy most sem született biztos válasz.

Kétoldali nyitottság kell a felemelkedéshez

„Nem tudjuk biztosan, hányan lehetnek, a számuk egyébként is változik évszakról évszakra. Nyáron sokan elmennek napszámba dolgozni, télen azonban többen költöznek be a városa. Egyesek behúzódnak erdőkbe, elhagyott MÁV-épületekbe, híd alá” – mondta el portálunknak Tóth Luca, az egyik szervező, akinek szintén feltettük kérdésünket: vajon létezik-e megoldás, lehet-e egyszer fedél minden ember feje fölött? A kissé szentimentális felvetésre bizakodó, de reális képet festett a fiatal, kedves lány. Szerinte fontos, hogy nyitottan, mindig jelenlévő helyzetként kezeljük a problémát, ne toljuk a szőnyeg alá a hajléktalanokat, mint valami pormacskafalkát. Viszont az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok múlik az egyénen, az érintetten is. Ha nem akar kiemelkedni a mélyből, sosem fog. Kétoldali nyitottság nélkül mindig lesznek leszakadók.

Mit mond a szakma?

A szegedi egyetem szociológusa, Utasi Ágnes azt nyilatkozta tavaly egy napilapnak, hogy ha a kormányok nem tudnak kellő központi forrást fordítani a szociálisan lemaradók segítségére, akkor csak azok juthatnak támogatáshoz, akik a végponton vannak, tehát a legszegényebbek, vagy akik megfelelő érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek. Erre azonban nem képesek a kórházból kikerülő pszichés betegek vagy a börtönből szabadulók. A legnagyobb nehézség az alkoholistákkal van, akik az alkohol hatására számos konfliktusba kerülnek rokonaikkal, családtagjaikkal – egy válás után pedig könnyen az utcán találhatják magukat.

És a lehetőségek…

Két átmeneti szálló fogadja a fedél nélkülieket, egy az Indóház téren, egy pedig a Bajai úton. Ami miatt kevesen választják, az a havi tízezer forintos lakbér, az alkoholszonda megfújásának kötelezettsége és az ÁNTSZ-igazolás a fertőzésmentességről. Az Algyői úti népkonyhán és nappali melegedőben mintegy 150 elesett töltheti el a nappali órákat. A ferences szerzetesek este hét órakor osztanak vacsorát az alsóvárosi kolostorukban. A krízisidőszakban, novembertől áprilisig a Moszkvai körúton egy éjjeli melegedő is működik.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.