Tervezett törvénymódosítás: milyen alapon dől el, mi az egyház?

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Tervezett törvénymódosítás következtében a kisebb lélekszámú és fiatalabb egyházak megszűnhetnek egyháznak lenni. Ezzel együtt eleshetnek az egyházak jelenlegi jogállásának megfelelően az SZJA 1%-át kitevő felajánlásoktól, valamint az egyházi kiegészítő támogatásoktól.

A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény tervezett módosításának következtében új feltételekhez kötötten kellene újra regisztrálni az egyházakat, ténylegesen két fő előfeltétel alapján a Fővárosi Bíróságon: a létszám és az idő függvényében. A létszám tekintetében a tízezer főt látnák kívánatosnak, az idő tekintetében pedig a történelmi egyházakról esett szó, ami minimálisan is a több száz éves múltra visszatekintő egyházakat legitimálná. Előre láthatóan az év végéig megtörténnek az egyeztető tárgyalások, majd következő év elején pedig maga a törvénymódosítás is, amelynek – bár kétharmados törvényről beszélünk -, jelenleg minden feltétele adott. Mindezt névlegesen a „bizniszegyházak” kiszűrésre viszik véghez.

Ki bonyolítja a legnagyobb „bizniszt”?

Az SZJA 1%-os adófelajánlások egyházakkal kapcsolatos kérdésében tekintsünk néhány 2009-es évre vonatkozó adatot. Az APEH-lista első három helyén lévő történelmi egyházhoz összesen több mint 4 milliárd 300 millió forint érkezett, szemben a többi, összesen 182 egyéb egyházzal, amelyhez kevesebb, mint 800 millió forint értékű adó egy százalék felajánlást könyveltek. A listát bárki megtekintheti az APEH honlapján.

Ki dönti el, ki folytat hiteles hitéleti tevékenységet?

A megszabott két fő kritérium nem segíthet abban, hogy a hiteles hitéleti tevékenység feltárását szolgálhassa. A létszámra nagyjából egy megfelelő válasz kínálkozik: magát a kereszténységet Isten tizenkét fővel indította útjára, az alapító Atya személye előtt nem volt legitimációs kérdés a létszám és a fennállási idő. A megszabott keretek nem segíthetnek, abban, hogy a meglévő egyházak közül a hiteles hitéletet élő emberek „kiszűrése” megtörténjen, egyedül Isten a szívek vizsgálója.

Istennek vagy a törvény betűjének a szelleme

A törvény betűjének a szelleme sohasem döntheti el Isten Szent Szellemével szemben, hogy kik azok, akik Krisztus testéhez tartoznak, legyen az bár egy történelmi egyház, vagy egy kisebb közösség híve. Isten embere nem a nemzet asztalára igyekszik letenni valamit, hanem Jézus képére formálódni, hiszen ez Isten célja az ő életével.

„Más példabeszédet is mondott: “A mennyek országa hasonlít ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a földjébe. Amikor szolgái aludtak, jött az ellensége, és konkolyt szórt a búza közé, aztán elment. A vetés szárba szökött és kalászt hányt, de a konkoly is felütötte a fejét. A szolgák elmentek a gazdához és megkérdezték: Uram, ugye jó magot vetettél földedbe? Honnét került hát bele a konkoly? Az így válaszolt: Ellenséges ember műve. A szolgák tovább kérdezték: Akarod, hogy elmenjünk és kigyomláljuk? Nem – válaszolta -, nehogy a konkolyt gyomlálva vele együtt a búzát is kitépjétek! Hagyjatok, hadd nőjön mind a kettő az aratásig! Aratáskor majd szólok az aratóknak: Előbb a konkolyt szedjétek össze, kössétek kévébe és égessétek el, a búzát pedig gyűjtsétek csűrömbe!” (Máté evangéliuma 13:24-30)

Előző sztori

Jégkorong: ötvenháromezer eurót nyert pályázaton a Tisza Volán SC

Következő sztori

Szerda: Az aradi vértanúk napja