Autó vagy második gyerek?

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Czeizel Endre orvosgenetikus, címzetes egyetemi tanár, az orvostudományok doktora az Októberi Könyvtári hetek keretében tartott előadást a Somogyi-könyvtárban. A professzor lapunknak többek között a gyermekvállalás három fő szabályáról is beszélt.



– „Gyermekáldás, gyermekvállalás” címmel hirdette meg előadását. Milyen különbséget lát a két kifejezés között?

– A gyermekáldás mint fogalom azt fejezi ki, hogy régen a gyerek a házasélet természetes velejárója volt. Átlagosan 11 gyerek született, az édesanyák az életüket ennek a gyönyörű „funkciónak” szentelték. A társadalom mára azonban alapvetően megváltozott, jelenleg a nők munkájára ugyanúgy szükség van, mint a férfiakéra. Bejött a korszakba a fogamzásgátlás, engedélyezik az abortuszt, ami oda vezetett, hogy családonként ma 1,3 gyerek születik. Ez azt jelenti ugyanakkor, hogy nagymértékben felértékelődött a gyermek egészsége, hiszen egy beteg, fogyatékos gyerek megpecsételi a család sorsát. És itt van az én gondom, hogy az elmúlt harminc évben a tudomány rengeteg olyan eredményt produkált, amivel biztosítani lehetne, hogy kevesebb fejlődési rendellenesség, koraszületés, értelmi fogyatékosság, mozgássérültség legyen. A tudomány felfedezései azonban nagyon lassan terjednek és épülnek be az orvoslásba. A gyermekáldás egy nagyon szép kifejezés, de a gyermekvállalás azt jelenti, hogy tudatosan és felelősséggel kell felkészülni arra a kevés gyerekre, amit vállalnak, mert akkor a kilenc hónap örömteli várakozása nem csalódással vagy tragédiával fog végződni, hanem az a remény, amely a leendő újszülöttben él, valóra válhat.

Halhatatlanul

– Végletesen elanyagiasodottnak érzi a gyermekvállalás kérdését?

– Régen, amikor 11 gyereket szült az anya, a férfi egyedül el tudta tartani. Ma már az asszony fizetése nélkül nagyon gyenge a családi költségvetés. Igen, nagyon elanyagiasodtunk. Ilyeneket hallok, hogy kiszámolják, hogy autó vagy második gyerek. Ezt nagyon földhöz ragadt gondolkodásnak tartom. Ahogy az ember öregszik, akkor döbben rá arra, hogy az életnek talán a legszebb adománya, hogy gyermekünk lehet. Shakespeare ezt olyan gyönyörűen megfogalmazta: „a kaszással, ki holnap elragad, csak úgy dacolhatsz, ha gyermeked marad.” Akinek gyermeke van, az halhatatlan. A gyermekeiben ott vannak a génjei, a kromoszómái, a tudása, a szeretete, a tapasztalata. Akinek gyermeke van, annak mindig lesz a sírján mécses.

– Mit tanácsol azoknak, akik gyerekeket szeretnének?

– Három lépésben kell felkészülni a gyermekvállalásra. Az első a családtervezési alkalmassági vizsgálat. Ha valaki gépkocsit akar vezetni, akkor is le kell vizsgázni, megnézik, hogy felkészült-e. Az élet a fogamzással kezdődik, arra is fel kell készülni – manapság csak a szülésre figyelnek, pedig a fogantatáskor dől el, hogy fiú lesz vagy lány, beteg vagy egészséges, géniuszpalánta vagy kis kutyaütő, és nagymértékben lehet is befolyásolni ezt. Ha ma valaki kocsit vesz, sokat gondolkodik a márkán, a színén, az üléshuzaton, mégis, ma Magyarországon a gyerekek ötven százalékát csak úgy „megcsinálják”, pedig mennyivel nagyobb dolog egy gyerek. A harmadik pont a koravárandóság védelme.

– Ez is kényes pont, sokan nem foglalkoznak vele, csak úgy kiderül, hogy teherbe estek.

– Régi hagyomány, hogy a várandósok 8-10 hetes korban mennek el a várandósgondozásba. Persze régen – amíg a nőgyógyász csak tapintással tudta megállapítani a terhességet –, csak a második kimaradt havi vérzés után, a 6-7. hét után lehetett kimutatni. Ma viszont már olyan terhességi próbáin vannak, hogy már a 14. napon meg tudjuk mondani a fogamzást, tehát amikor éppen kimarad a havi végzés. Ezt egy ultrahang-vizsgálattal megerősítjük, és akkor az édesanya tudja, hogy most jön életének az a csodálatos, de nagyon felelősségteljes hat hete, amikor kisemberré fejlődik a megtermékenyített petesejt: ekkor kell rá a legjobban vigyázni.

Nemzeti sorskérdés

– És ha elmarad ez az odafigyelés?

– Azok, akik 8-10 hetes korban mennek el a várandósgondozásba szinte tudomást sem vettek erről az érzékeny időszakról. Ha ezt a három szabályt be tudnánk tartani, akkor a 9 százalékos koraszületést le tudnánk 4-re, a 4 százalékos fejlődési rendellenesség gyakoriságot 2-re tudnánk csökkenteni. Ma 3,6 százalék iskolás korban az értelmi fogyatékosok aránya – ezt pedig jóval 1 százalék alá lehetne nyomni. Ez egy nemzeti sorskérdés: ha már ilyen kevés gyerek születik Magyarországon – mert ez is nagy baj –, akkor ők minél egészségesebben jöjjenek a világra.

– Hogyan lehetne tudatosságra nevelni a leendő anyukákat?

– A hetvenes években lehetőségem volt a Magyar Televízióban ötvenperces előadásokkal sorozatokat tartani. Így képes voltam – József Attilával szólva – „egész népemet nem középiskolás fokon tanítani”. Most nagyon el vagyok keseredve, hogy a kereskedelmi televíziókat csak a pénz és a nézettség érdekli. Elfeledkeznek arról, hogy a médiának nemcsak az a kötelessége, hogy hírt adjon, szórakoztasson, hanem az is, hogy tanítson, hogy segítse az embereket, hogy éljenek egészségesen, vállaljanak egészséges kisbabát – minél többet.

Hallgassa meg a Czeizel Endre orvosgenetikussal készített hanganyagunkat!

Előző sztori

Oláh Ibolya és Szerényi László szerelembe esik az Aidában + VIDEÓ

Következő sztori

Nyugdíj: visszaléphetünk az állami rendszerbe