Közélet

Orbán értékelt: 100 nap a kétharmados forradalom után

Orbán értékelt: 100 nap a kétharmados forradalom után

2010. szeptember 7., kedd
Orbán értékelt: 100 nap a kétharmados forradalom után
Orbán Viktor szerint nem lehet továbbra is az utópiák politikáját folytatni, mivel az csúfosan megbukott, amit jól bizonyít a két évvel ezelőtt kezdődött pénzügyi-gazdasági világválság. A miniszterelnök keddi beszédében kormánya elmúlt 100 napját értékelte Budapesten - tudósít az mno.hu.Orbán felidézte: e száz nap elején a gazdaság a szakadék szélén volt, és iszonyatos számokat láttunk a munkanélküliség és az államadósság terén. Emlékeztetett: 1990-től 2002-ig élt egy közmegegyezés, hogy nem üzemeltetjük hitelből az ország működését, ezt követően viszont megtörtént az ország brutális eladósításának bűne. Ez a száz nap – Orbán szerint – arra volt elég, hogy „a káosz és szétesés után erős és magabiztos ország alapjait rakjuk le”. Ez a 100 nap a megújuló Magyarország első 100 napja is – emelte ki. A nemzeti együttműködést építve megújították a közigazgatást, a gazdasági és az erkölcsi rendszert is, melyet reményeik szerint az alkotmány foglal majd egybe. Korszerűbb kormányzási struktúrát hoztak létre – tette hozzá, és emlékeztetett: az elmúlt 100 nap alatt már 55 törvényt fogadott el a parlament, 4 évvel ezelőtt csak 19-et. „A kétharmados forradalom nem kímélte a tabukat sem” – folytatta Orbán. Először megemlítette azt a tabut, mely szerint a politikai osztály érinthetetlen. Véleménye szerint mindez nem igaz, éppen ezért csökkentették a politikusok számát a felére. A második ledöntött tabu az állami vezetők fizetésének kérdése volt, korlátozták ugyanis és „megszüntették az erkölcstelen végkielégítések kifizetését”. A harmadik tabu a határon túli magyarság kérdése volt. A kormány csökkentette a társasági adót, minden korábbinál alacsonyabb szja-t vezet be, eltörölt tíz adófajtát, és negyven százalékkal csökkentette a vállalkozások számára szükséges engedélyek számát – sorolta a miniszterelnök. A további, a vállalkozókat segítő intézkedések között említette a Széchenyi-kártya kibővítését, az új Széchenyi-tervet, a magyar vállalkozások könnyebb részvételét a közbeszerzésekben, valamint a körbetartozások felszámolása érdekében hozott döntéseket. Mint mondta, félmillió, a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban dolgozó ember életét könnyítette meg a kormány az alkalmi munkavállalás egyszerűsítésével és ésszerűsítésével. A gazdák számára az új kistermelői rendelettel a könnyebb értékesítést tették lehetővé, de az ő érdeküket szolgálja a másodlagos élelmiszer-biztonsági vizsgálat bevezetése, továbbá a termőföldet védő új szabályozás. Utóbbi kapcsán Orbán úgy fogalmazott, hogy amennyiben Brüsszel nem támogatná a földmoratórium meghosszabbítását, a „spekulánsok akkor sem fognak Magyarországon földet venni”.

Nehéz örökséggel

Az előző kormány valótlan számokon nyugvó költségvetése miatt kellemetlen intézkedéseket is kellett hozni, melyek senkinek sem estek jól – fogalmazott a miniszterelnök. Ezek közé sorolta a bankadót. Orbán kijelentette, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a nemzeti önrendelkezés mellett. Az intézkedések egy másik csoportja a társadalmi igazságosságot, a jó erkölcsöt szolgálta – tette hozzá. Orbán ezek közé sorolta a fizetési plafont – melyet akkor is megtartanak, „ha Brüsszelbe szalad panaszkodni” valaki –, továbbá a kétmillió forint fölötti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadót. Orbán elmondta, hogy a költségvetési intézményekhez kirendelt felügyelők is a mértéktartást szolgálták. Orbán úgy fogalmazott, hogy a nemzeti ügyek egyik legfontosabbika a szociális biztonság fenntartása. A szociális intézkedések között sorolta fel a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, a jelzáloggal terhelt devizahitelezés megtiltását, a nehéz helyzetű emberek érdekében tevékenykedő civil szervezetek támogatásának helyreállítását, az adományozás adómentessé tételét. Orbán a fontos intézkedések között említette a gázár- és távhőtámogatás meghosszabbítását és a hatósági ár bevezetését. Kiemelte az adórendszeren kívüli jövedelem létrehozását. Orbán elmondta, hogy az elszámoltatás tétje nem a múlt, hanem a jövő. A rendszerváltoztatást követően, 2011-ben sor kerülhet az új alkotmány megalkotására és elfogadására – tette hozzá. További részletek az mno.hu-n.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.