Közélet

Újrarajzolt szegedi körzetek: feltűnő aránytalanságok

Újrarajzolt szegedi körzetek: feltűnő aránytalanságok

2010. június 30., szerda
Újrarajzolt szegedi körzetek: feltűnő aránytalanságok

Szeged címzetes főjegyzője újrarajzolta az önkormányzati választókerületeket, mert a törvényi változás miatt ősztől a jelenlegi 43 helyett már csak 29 fős lesz a városi közgyűlés – tette közzé keddi számában a megyei napilap. A Mózes Ervin által megállapított körzeteket böngészgetve aránytalanságokra lettünk figyelmesek: a lélekszámot tekintve 72 százalékos eltérések is akadnak…

Az önkormányzati választási rendszer átalakításáról szóló fideszes törvényjavaslatot június 8-án fogadta el az Országgyűlés, s június 14-én lépett hatályba. Az új törvény értelmében jelentősen csökkent a képviselők száma: Szegeden jelenleg a polgármesterrel együtt 43 tagú a közgyűlés, ősztől viszont 29-en ülnek majd a torony alatt. 20 egyéni körzetből és 8 úgynevezett kompenzációs listáról mandátumot szerzett képviselő kezdheti majd el a munkát a megválasztott polgármester mellett.

Mózes Ervin

a Délmagyarországnak úgy nyilatkozott

: „a helyi sajátosságok – nemzeti, történelmi hagyományok, földrajzi adottságok –, valamint az arányosság elvének figyelembe vételével” állapította meg a választókerületek területét, de „számított a lakosság összetétele és a beépítési mód is”, s „az új körzethatárok egyben közlekedési határok is”. Ezen elvek alapján alakított ki a főjegyző a korábbi 25 helyett 20 új körzetet. Döntése értelmében például Dorozsma két választókerületéből egy, Újszeged eddigi három körzetéből kettő, a belváros eddigi három körzetéből szintén kettő, a tarjáni városrészben az öt választókerületből négy maradt – számolt be róla az újság. Az új körzethatárok (illetve az egyes körzetekhez tartozó lakosságszámok)

a város holnapján is elérhetővé váltak

az érdeklődők számára. A Mózes Ervin által felrajzolt rendszer aránytalanságai azonban első ránézésre szemet szúrnak. A legtöbb és a legkevesebb lakossal rendelkező körzet (10 787 fő, illetve 6275 fő) között például nem kevesebb, mint 72(!) százalékos eltérést állapíthatunk meg.

A lakótelepen élők politikai akarata jobban érvényesülhet?

Még érdekesebb következtetéseket vonhatunk le, ha a településszerkezetet is vizsgáljuk. Az egyetlen körzetté összevont Kiskundorozsma lakosságszáma 10 787 fő, míg az Északi Városrész lakótelepi részein az új sorszámozás szerinti 8-as, 9-es, 10-es körzetek átlag 7500 lakosúak. Hasonlóan járt Tarján is, ahol a 12-es, 13-as, 14-es körzetekben 6500-7500 választópolgár él. Ezzel ellentétben a kertvárosi részeken nemcsak a körzetek értelemszerűen sokkal nagyobb kiterjedése nehezítheti az arányos képviselői munkát, hanem a lényegesen magasabb lakosságszám is. A Délikert városrész körülbelül 8500, Alsóváros 9400, Külső-Újszeged 9600, Petőfitelep-Baktó 8000 lakosa a fönt említett dorozsmai óriáskörzettel azt is jelenti, hogy az itt élők által leadott szavazatok lélekszámarányosan kevesebb mandátumot eredményezhetnek, azaz – így is fogalmazhatunk – politikai akaratuk kevésbé tud megnyilvánulni a szegedi közgyűlésben, mint a lakótelepeken élőké. Ebben az összefüggésben talán arra sem árt emlékeztetni: az országgyűlési választások kapcsán az Alkotmánybíróság már egy 2005-ös a határozatban megállapította, alkotmánysértő, hogy egyes kerületekben több mint kétszer annyi választópolgár voksol egy honatyára, mint másokban. Elvileg ugyanis mindenkinek a voksa ugyanannyit kellene, hogy érjen: „az egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni kerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól”… Hiába volt azonban mulasztásos alkotmánysértésben az Országgyűlés, s hiába nyújtott be kifogást a Political Capital politikai tanácsadó és elemző cég a 2009-es ferencvárosi időközi választás kapcsán az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz és a Fővárosi Bírósághoz is a súlyosan aránytalan választókerületi rendszer miatt (közlésük szerint a ferencvárosiak szavazatának súlya például több mint kétszer annyit ér, mint a legnagyobb választókerületekben lakó választópolgároké). A pártok azóta sem tudtak megegyezni a változtatás mikéntjében. Az új kormány azonban célul tűzte ki, hogy a 2014-es választásra 90 arányos egyéni körzetet határoz meg.

Július 1-jéig lehet kifogással élni

Mózes Ervin határozata ellen egyébként a választási eljárásról szóló 1997. évi törvény értelmében a meghozatalától számított 3 napon belül (azaz július 1-jéig) a Csongrád Megyei Területi Választási Iroda vezetőjéhez kifogással lehet élni.


Szeged - Választási körzetek nagyobb térképen való megjelenítése

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.