Közélet

Újabb adomány a Zsótér-hagyatékból

Újabb adomány a Zsótér-hagyatékból

2010. május 19., szerda
Újabb adomány a Zsótér-hagyatékból

Szeged Wesselényijéről neveznék el az új hidat

A híres szegedi Zsótér család leszármazottja és Telekiné Tóth Anna a szegedi Dankó Pista Emlékéért Alapítvány titkára már eddig is rengeteget tettek őseik emlékének megőrzéséért. Korábban is adományoztak az elődök sok értékes műtárgyat, festményt a Zsótér-hagyatékból, a hölgyek most azért keresték fel a Móra Ferenc Múzeum vezetőjét, hogy a begyűjtött értékek - biedermeier bútorok, portréképek, elefántcsont fedelű imakönyv, aranyos polcok, vitrinek, korabeli fényképek - révén is fölhívják az intézmény és a közvélemény figyelmét arra, hogy az épülő híd Zsótér nevet kapjon. Nemrégiben jutott az örökösök tudomására, hogy a szegediek a város határában épülő harmadik híd elnevezésén gondolkodnak, és keresik a méltó névadó személyét. Az erdélyi Érmindszenten nevelkedett, majd Hévízen és Németországban élő Erzsébet, Zsótér Andor ükunokája, azzal kereste meg a városvezetést és a Móra Ferenc Múzeumot, hogy javaslatot tegyen: nevezzék el a hidat csodálatos őséről, Zsótér Andorról (1824—1906), aki rengeteget tett a városért és lakóiért, sőt a Lánchíd mintájára, ő vetette fel először, Szegeden is épüljön hasonló. A reformifjúság egyik vezető alakja volt, nagy műveltségű, polgári gondolkodású, egyenes jellemű emberként emlékeznek rá, akit a második legnagyobb adófizetőként tartottak számon. 99 hajója dolgozott a Tiszán és a Dunán, mert száznál több csak az uralkodónak lehetett. Alapítója volt a Szegedi Honvéd Egyletnek és a Csongrád Megyei Takarékpénztárnak és városi képviselőként is dolgozott. Erzsébettől megtudtuk, hogy üknagyapja nagy mecénás hírében állt – mint a Zsótérok közül annyian –, Klauzál, Dankó Pista, Perczel Mór, Klapka György, Tisza Lajos tartozott a baráti társaságába. A Széchenyi tér 9. szám alatt található Zsótér-ház az 1848-49-es szabadságharc idején katonai kórházként és kaszárnyaként működött, majd a ’49 nyarán Szegedre menekült magyar kormánynak is székhelye volt. Itt írta alá Kossuth a román forradalmár költővel és politikussal, Balcescuval a magyar-román béketervet. A történelemírás feljegyezte, hogy országgyűlést is tartottak a házban, sőt a magyar koronát is itt őrizték egy ideig. A szabadságharcban Zsótér Andor hadnagyként, majd főhadnagyként harcolt. Mikszáth Kálmán is gyakran megfordult házukban, a nagy szegedi árvíz idején is Zsótéréknél tartózkodott. A szegedi Wesselényiként tisztelt Andor közel 3000 embernek adott menedéket, nyújtott átmeneti otthont az árvíz idején, később pedig az újjáépítésből is derekasan kivette a részét. Tettei szorosan a Tiszához kapcsolódnak, ezért is gondolja Erzsébet, méltó lehetne arra, hogy hidat nevezzenek el róla, hiszen e nemes lelkületű, a hazáért és a városért cselekvő üknagyapa valóban megérdemli ezt. Amikor az örökösök megtudták, hogy megvan a szavazás útján kiválasztott név, és a hidat a jövőben valószínűleg Móra Ferencről nevezik el, kicsit elszomorodtak. Nekik a torony alatt azt mondták, még semmi sem dőlt el, a szavazás eredménye semmire sem kötelezi a városvezetést, a végleges elnevezésről csak őszre születik határozat. A múzeum igazgatója, Zombori István hangsúlyozta, a Zsótér-örökösök eddig is bőségesen elhalmozták a múzeumot és a várost páratlan értékű, szenzációs alkotásokkal. Zsótér Andortól a Szeged Városi Múzeum 18. századból származó barokk grafikai anyagot kapott 1894-ben, hogy megalapozza az új helyen megnyíló múzeumnak Képtári gyűjteményét. Immár az is bizonyos, a Zsótér család egyik tagja (pontosan Andor leánya, Zsótér Ilona) őrizte a budai villájában az Angyali üdvözletet, amely, mint ismert, később - 1925-ben a Zsótér-rokonok révén - szintén az intézménybe jutott.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.