/

Névforduló: Dürer, FIFA és Görgey

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.

1471-ben ezen a napon született Albrecht Dürer (Nürnberg, 1471. május 21. – Nürnberg, 1528. április 6.) a reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben.

no images were found

Ősei a Gyula melletti Ajtósról származtak, a falu nevét, mint nemesi előnevet használták („ajtós” németül Türer). Id. Albrecht Dürer 1455. március 11-én, 28 évesen érkezett Nürnbergbe. Apjához és anyai nagyapjához hasonlóan ő is kitanulta az ötvösmesterséget, tanítómestere édesapja volt. Ebben szerzett jártassága egész életére kihatott. 1494 őszén megtette első útját Velencébe. Az itáliai művészettel való találkozása meghatározó volt egész munkásságára. Útközben csodálatos akvarelleket festett. Második velencei útja (1505-1507) során tökéletesen elsajátította a reneszánsz művészet formanyelvét. 1494-ben megismerte az akkor Nürnbergben tartózkodó Bölcs Frigyes szász választófejedelmet, aki élete végéig legfőbb megrendelője lett. Az ő megbízásából készítette 1504-ben a wittenbergi palota kápolnájának nagy szárnyasoltárát, melynek középrésze, a Királyok imádása nagyszerű példája művészetének. 1515-ben két társával együtt elkészítette az első tudományos csillagtérképet. Társai a koordinátarendszert szerkesztették és a csillagokat pozicionálták, Dürer pedig a csillagképek rajzait és a metszeteket készítette el. 1518-ban az akkor Nürnbergben tartózkodó Luthernek ajándékozta néhány gyönyörű metszetét, 1520-ban németalföldi útja során megszerezte Luther néhány fontos írását. Az egész életében hívő keresztény Dürert megragadták Luther írásai, és bár Nürnberg polgárainak többségével néhány tanítványa is csatlakozott a reformációhoz, ő haláláig katolikus maradt. A német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Műveinek legjelentősebb részét oltárképei és más vallásos témájú festményei adják, s emellett számos rézkarcot, könyvillusztrációt, portrét és önarcképet készített. Fametszetei, mint például az Apokalipszis-sorozat, még őrzik a késő gótika formai megoldásait. A 15. században virágzó német rézmetsző művészet az ő működésével érte el csúcspontját.

1904. május 21-én hozták létre Párizsban a Fédération Internationale de Football Association, vagyis a FIFA (magyarul Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) a nemzetközi labdarúgás irányító szervezetét. Központja Svájcban, Zürichben van, jelenlegi vezetője a főtitkár Sepp Blatter. Jelenleg 208 tagszervezete van.

no images were found

A FIFA első elnöke Robert Guérin volt, aki 1906-ban kezdeményezte első nemzetközi világbajnokságot, de az elképzelése kevés sikert ért el. Később a FIFA tagsága kiterjedt Európán túlra, így 1909-ben Dél-Afrika és Argentína, 1912-ben Chile és Kanada, 1913-ban az Amerikai Egyesült Államok lépett be. Hat szövetséggel rendelkezik Svájcban, központja Zürichben van. FIFA legfelső bizottsága a FIFA Kongresszus. A kongresszus minden évben egyszer összegyűlik. A 6 szövetség: UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség), AFC (Ázsiai Labdarúgó-szövetség), CAF (Afrikai Labdarúgó-szövetség), CONCACAF (Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja), CONMEBOL (Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség), OFC (Óceániai Labdarúgó-szövetség). Azok a nemzeteknek, amelyeknek a határa Európa és Ázsia között terül el, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. Végül sok transzkontinentális nemzet, köztük Oroszország, Törökország, Ciprus, Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia úgy döntött, hogy az UEFA részévé válik miközben az országuk Ázsiában van. Izrael, bár teljesen Ázsiai ország, 1994-ben csatlakozott UEFA-hoz.

1916-ban e napon halt meg görgői és toporczi Görgey Artúr (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848-49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, a szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére.

no images were found

Görgey Artúr 1818. január 30-án született a felvidéki Toporcon, elszegényedett nemesi családban. Nehéz gyermekkora volt. Az ifjú Görgey tanár szeretett volna lenni, de édesapja katonatiszti pályára kényszerítette, így 1832-36 között a tullni katonai akadémia hallgatója lett. 1842-ben a Nádor-huszárokhoz került főhadnagy rangban. A kemény szolgálati évek kemény férfivá edzették Görgeyt. Katonáskodása alatt éledt fel benne a nemzeti érzés. Apja halála után az egyhangú tiszti szolgálatból 1844-ben kilépett s régi vágyát követve Prágában kémiai tanulmányokba kezdett. Később megpályázta az átmenetileg megüresedett műegyetemi kémiai tanszéket. Professzori kinevezés helyett azonban az ismert hadvezéri karrier várt rá. 1848. májusában Toporcról Pestre utazott, ide hívta a kormánynak a honvédség szervezéséről szóló szózata és az a felhívás, mely felszólítja a kilépett katonatiszteket, hogy álljanak be az új hadseregbe. Görgeyt, mint volt (huszár) főhadnagyot honvéd századosi ranggal osztották be. 1848-ban Görgey javaslatot tett Batthány miniszterelnöknek egy lőkupakgyár felállítására, hogy a magyar haderő tragikus lőszerhiányán segítsen. Kémiai ismeretei alapján őt tették volna meg a gyár igazgatójává, de aztán katonai tapasztalatai miatt inkább a harcoló alakulatokhoz osztották be. Az 1848. október 30-i schwechati csatában a magyar hadak centrumának volt a parancsnoka. Az 1849. augusztusi temesvári vereség után Kossuth ráruházta a katonai és a polgári teljhatalmat. Ezután az aradi haditanács kimondta a fegyverletételt, de Görgey a határozathozatal idejére elhagyta a termet. 1849. augusztus 13-án a magyar fősereg (29 889 fő) a szőlősi mezőn (Világos mellett) feltétel nélkül letette a fegyvert az orosz hadsereg előtt.

Default thumbnail
Előző sztori

Filmkritika: Emlékezz rám

Default thumbnail
Következő sztori

Bartha László nyílt levele Botka Lászlónak

Legutóbbi hasonló cikkek