Páratlan térképek a Dunáról és a Tiszáról

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Páratlan térképek és dokumentumok kerülnek a nagyközönség elé két legnagyobb folyónkról, a Dunáról és a Tiszáról; a tudományos újdonságokat szerdán mutatták be a Magyar Műszaki és Közlekedésügyi Múzeumban (MMKM).

A Duna-mappáció című DVD a reformkor egyik legnagyobb vállalkozása, a Duna felmérése során készített vízrajzi és hajózási térképeket tartalmazza, míg A Szegedi Királyi Biztosi Hivatal Iratai című kötet az 1879-es szegedi árvíz utáni újjáépítés dokumentumait vonultatja fel.
Kaján Imre, az MMKM főigazgató-helyettese a DVD-t ismertetve, elmondta: a Vásárhelyi Pál nevével fémjelzett reformkori térképmű olyan részletességű, hogy bizonyos értelemben a Lánchíd megépítésében is szerepet játszott. Széchenyi István 1833-ban a “hídügylet” kapcsán Angliában tudakozódott, s bár az építkezésnek akkor semmilyen anyagi alapja sem volt, e térképek segítségével sikerült meggyőzni Tierney William Clarkot, hogy fogadja el a megbízást.
“Előfordulhatott volna, hogy e tervek nélkül nincs Clarktól származó Lánchidunk” – fogalmazott Kaján Imre.
A mappáció több ezer lapja csak töredékesen maradt fenn, ám az Esztergomi Duna Múzeum DVD-jén ennek rekonstrukcióját ismerhetik meg a felhasználók.
Mint Kaján Imre rámutatott, a DVD nemcsak vízügyi szakemberek számára lehet érdekes, hanem a természetvédőknek is, hiszen a XIX. század első felében a Duna “őstermészetét” térképezték fel a pesti Műszaki Egyetem elődje, az Institutum Geometricum által képzett vízmérnökök.
Zombori István, a Szegedi Királyi Biztosi Hivatal Iratai 1880-1883 című kiadvány társszerkesztője a kötet kapcsán elmondta: 1879-ben az árvíz elpusztította Szeged városát. Hetvenezer ember vált egyik napról a másikra földönfutóvá, a város hatezer házából 300 maradt meg. A Szegedi Móra Ferenc Múzeum kiadványa az újjáépítésre létrehozott Szegedi Királyi Biztosi Hivatal teljes iratanyagát ismerteti. A 29 folyóméter dokumentumanyag feldolgozására, amelyet a Magyar Országos Levéltárban őriznek, most vállalkoztak első ízben a Duna Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum kezdeményezésére. A 130 éve készült felmérések adatait még a 2006-os árvíz elleni védekezésben is használták a vízügyi szakemberek.
“Óriási katasztrófa érte az ország második legnépesebb városát, s öt nap múlva a helyszínre érkezett a király, vele az egész magyar kormány” – mondta Zombori István.
Az uralkodói látogatás hatására hihetetlen méretű európai segélyakció bontakozott ki, a beérkezett adományok felhasználását, az újjáépítést a helyi viszonyoktól független Szegedi Királyi Biztosi Hivatal irányítja. Munkája nyomán modern európai város született, amelynek középületei mindmáig meghatározzák Szeged arculatát. Az 1880-as évek elején alkalmazott fejlesztési elvek később Párizsban és Bécsben, majd a millenniumra készülő Budapesten hasznosultak.
Frisnyák Zsuzsanna, az MTA Történelemtudományi Intézetének munkatársa szerint a hivatal “ügyleírásai” izgalmas olvasmányt jelentenek, hiszen a dokumentumok nemcsak az újjáépítésről, hanem az emberi cselekedetek mozgatórugóiról, az emberi érzelmekről is átfogó képet adnak.
“Első ránézésre ez a kötet egy remek kutatási segédlet, ám lapjain élő, lüktető történet bontakozik ki, egy olyan történet, amely sok elemében a mai magyar viszonyainkra, a kis cirkuszainkra, politikai kultúránkra, a mindannyiunk által átélt élményekre hajaz” – magyarázta Frisnyák Zsuzsanna.
Az ügyleiratokban benne van az uram-bátyám világ, a business-éhség, a vállalkozók nyomulása az építési lehetőségekért, benne van a technokraták értetlensége, az emberi irigység, a demagógia. Rá lehet érezni a tisztviselők sértettségére, akik úgymond Szegedre jöttek az újjáépítést irányítani, és nem kapnak kellő megbecsülést, a helybéliek pedig, nem látván át a magasztos célokat, piti kis ügyeikkel zavarják a hivatalnokokat. Látható a megélhetési bűnözés, nyomon követhető a politikai haszonszerzés, a tények egyoldalú interpretálása, amikor mindegyik politikus, pártállástól függetlenül úgy érzi, hogy meg kell szólalnia Szeged újjáépítése kapcsán. Benne van a közérdekre hivatkozó önérdek is.
“Ezek az emberi viselkedési formák, cselekvések, módszerek mind nyomon követhetők, ez egy remek önismereti kézikönyv” – összegezte Frisnyák Zsuzsanna.

Előző sztori

Határátkelők: 2-3 órás várakozás húsvétkor

Default thumbnail
Következő sztori

Letették a Mérnöki Kar új épületének alapkövét

Legutóbbi hasonló cikkek