Milliárdos fejlesztések a Homokhátságon

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

no images were found

Közel kétmilliárd forint fejlesztési forráshoz jutott hazánk uniós csatlakozása óta a Homokháti Kistérség 2009 végéig. A települések együttműködésének egyik újabb lépése, hogy ivóvízminőség-javítással kapcsolatos társulást alakítottak a Homokhátságon.

A települések együttműködése a Homokháti Kistérségben már 1992-ben megkezdődött, és akkor is vizes témában – tájékoztatta portálunkat Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő. Mint elmondta, most ivóvízminőség-javítással kapcsolatos pályázathoz újabb társulást hozott létre hat település. Arzén és más nehézfémsók vannak a homokhátsági vizekben, ezen segítene az ivóvízminőség-javító program, melynek azonban komoly akadályai vannak. 100 milliárd forint a dél-alföldi régió szintjén a program költsége, az önkormányzatoknak 15 milliárdot kellene erre összeadniuk. „Az önerő komoly probléma, amiben a következő kormánynak segítenie kell, ennyit ugyanis nem tudnak vállalni a települések, még a nagyvárosok sem” – mutatott rá Nógrádi a jelenlegi akadályokra. A másik dolog, amit figyelembe kell venni a mórahalmi polgármester szerint, hogy a fejlesztést úgy kell megvalósítani, hogy az ne vonja maga után az ivóvíz árának drasztikus emelését.

A polgármesterekkel arról is egyeztettek szerdán Mórahalmon a Homokháti Kistérség Többcélú Társulás Irodájában, hogy a Zsombón, Bordányban, Forráskúton, Zákányszéken és Mórahalmon megvalósuló szennyvízberuházások jövőbeni üzemeltetését hogyan tudják úgy megoldani, hogy az ne járjon együtt nagymértékű vízdíjemelésekkel. Azt is megvizsgálták, hogy miként lehet a megnövekedett üzemeltetési feltételeket a jelenlegi infrastruktúrával és személyi állománnyal biztosítani. „Az ivóvízellátás, a szennyvízelvetés és kezelés az egyik legfontosabb közszolgáltatási feladata az önkormányzatoknak, s egyben a legfontosabb környezetvédelmi kötelezettség az unió felé” – hangsúlyozta Nógrádi. Mint elmondta, a Homokháti Kistérség mindig megőrizte az önkormányzati tulajdont, a vízbízást és a vízvagyont, továbbá az erre vonatkozó üzemeltetést egyaránt.

Összefogva a kistérségért

A Homokháti Kistérség települései az elmúlt 6 évben is szorosan együttműködtek, uniós csatlakozásunk óta például együtt pályáztak a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében. „Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) forrásaiból 2009 végéig összesen mintegy kétmilliárd forinthoz jutott hozzá a statisztikai kistérség” – mondta el Nógrádi Zoltán. Azt is számba vették az együttműködés keretében, hogy ne legyenek egymást ellenfelei a különböző kiírásoknál a települések. Kistérségi fejlesztési akciótervet is készítettek a Homokhátságon, melynek lényege, hogy egyeztetik a legfontosabb beruházásokat, annak nagyságrendjét és a pályázatok lehetséges beadási dátumát.

Kistérségi koordinációban és együttműködéssel valósul meg a közösségi közlekedés fejlesztése is. „Rendkívül fontos ez településünk szempontjából, ez ugyanis egyensúlyt teremt a külterületi tanyasi lakosság és a belterületen élők között” – hangsúlyozta Borbásné Márki Márta. Röszke polgármestere azt is elmondta, hogy nem csak a településen belül lesznek új, akadálymentesített buszvárók, hanem egy külterületi buszforduló is megépül májusig. Zákányszékre az elmúlt hat évben több mint 300 millió forint pályázati forrás érkezett. Matuszka Antal polgármester a jövő terveivel kapcsolatban elmondta, hogy Mórahalommal közösen szennyvízcsatorna-beruházást valósítanak meg, melyre már 2003 óta pályáztak, sokáig sikertelenül. „A sikert az hozta meg, hogy Mórahalommal közösen pályáztunk, ez is bizonyítja az összefogás fontosságát” – hangsúlyozta Matuszka. Az üllésiek a Bordánnyal összekötő kerékpárút-építést tartják a közelmúlt egyik legnagyobb sikerének. Nagy Attila Gyula polgármester ezen túl szólt a művelődési ház fejlesztéséről is, melyre közel 100 millió forintot költenek.

„Nagyon fontosnak tartom az együttműködést, de azt hiszem, hogy a megfelelő fejlesztéseket a megfelelő platformra kell helyezni. Nagyon jó lenne, ha ezek kifejezetten a települések érdekében valósulhatnának meg” – vallja Borbásné Márki Márta. A röszkei polgármester szerint a gyakorlati tapasztalatok megosztásából lehet a legtöbbet tanulni. A kistérség szintjén jól működik ez, amit szerinte fenn is kell tartani.

Előző sztori

Tari János egyéni csúccsal nyerte az ergométeres ob-t

Következő sztori

Madarat tolláról