Dombormű készült a Fehér Gárda vezetőjéről

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján adja át Héjja Antal fafaragó a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumnak a Fehér Gárda vezetőjét, Kovács Istvánt megmintázó domborművét. A február 25-én, csütörtökön 17 órától az Emlékpontban megrendezendő emlékezésen Rostás János egykori fehérgárdista is részt vesz – közölte Medgyesi Konstantin sajtóreferens.

Az 1949 nyarán kibontakozó Fehér Gárda mozgalom egy igazi titkos antikommunista szervezkedés volt. Magát az egész hálózatot csak a vezetők látták át, egy-egy összekötő négy emberért volt felelős, a többiekről nem tudott. A mozgalom láncszerűen épült fel. A fehérgárdisták szűk körben gyűléseket tartottak, arra készültek, hogy amennyiben kitör a forradalom, akkor ők élére állnak a folyamatoknak. Vannak olyan vélekedések is, hogy a Fehér Gárda egyfajta korai előrejelzése a 6 év múlva kitört népfelkelésnek, „egy kis ’56”.
A parasztság kifosztása, a beszolgáltatás és a padlássöprés, az erőszakos téeszesítés, a kulákság elleni hadjárat, a megfélemlítés és az ÁVH terrorja váltotta ki azt az elégedetlenséget, amely a Fehér Gárda ellenállási mozgalom elindításához vezetett. Az első szerveződő egységek 1949-ben jöttek létre az Orosháza – Hódmezővásárhely közötti pusztán. A mozgalom főként a tanyai lakosságot ölelte fel, bár előfordultak Orosházán, Békéscsabán, Makón, Maroslelén és különösen Hódmezővásárhelyen városi-falusi sejtjei is. A szervezkedés dél-alföldi részének két főszereplője Kovács István és Blahó János volt. Az Államvédelmi Hatóság besúgóhálózata segítségével göngyölítette fel a mozgalmat. Elsőként Blahó Jánost fogták el a hatóságok, majd 1950 őszén fokozatosan tartóztatták le a szervezkedés vezérkarát. A harminc vádlottból Blahó Jánost és Kovács Istvánt halálra ítélték, 22 személyt Kistarcsára internáltak. Kovácsot és Blahót 1951. március 30-án kivégezték.

A 24 éves Kovács István a bírósági tárgyalásakor találkozott utoljára édesanyjával. A halálba készülő fiú úgy búcsúzott, hogy kitépett néhány szálat a hajából és azt adta oda anyjának, hogy maradjon neki valami emlék a gyermekétől.
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, február 25-én már reggel 8 órától várják a diákcsoportokat az Emlékpont Múzeumba. A közgyűjtemény munkatársai a vörös diktatúrák áldozataira emlékező 45 perces multimédiás előadást állítottak össze a középiskolás korosztálynak és az általános iskolák 8. osztályosainak. Koradélután az 1956-os forradalom egyik emblematikus szereplőjével, a Kőbányai Gyógyszergyár Munkástanácsának elnökével, Dénes Jánossal nyílik lehetőségük találkozóra a diákoknak egy rendhagyó tanóra keretében.
A délután 5 órakor kezdődő megemlékezésen Lázár János polgármester, Szijjártó Péter országgyűlési képviselő és Szenti Tibor író-néprajzkutató mond beszédet.

Előző sztori

Erdő Péter: nem kapnak megfelelő állami finanszírozást az egyházi iskolák

Következő sztori

Jazzmozdony