Írjon nekünk

Egyház

492 éve indult a reformáció

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/aranymihaly.jpg

Megjelent:

1517. október 31-én Luther Márton, ágoston rendi szerzetes, a teológia doktora, a wittenbergi egyetem tanára 95 tételével elindította azt a mozgalmat, amelyből a későbbiekben a mai protestáns egyházak kinőttek.

Luther az akkori katolikus egyház visszásságai ellen szóló tételeit október 31-én küldte el Albrecht mainzi érseknek. A hagyomány szerint ezeket a tételeket ki is szegezte a wittenbergi vártemplom kapujára – hogy ez valóban megtörtént volna, történelmileg nem igazolt, de az biztos, hogy tanait már ekkor aktívan vitatták az egyetemen – mondta el portálunknak ifj. Cserháti Sándor, a szegedi Evangélikus Gyülekezet lelkésze.
Luthert megelőzően egyébként az akkori kor lelki-szellemi szomjúságának bizonyságaként több előreformátor lépett fel az akkori katolikus egyház tanaival szemben, mint például a Husz János vagy John Wycliffe.

Búcsúcédulák

Luther sok más mellett főként a búcsúcédulák árusítását ostorozta, hiszen az akkori egyház azt hirdette, hogy a búcsúcédulák megvásárlásával bűnbocsánatot nyerhetnek a hívek, nemcsak maguk, hanem elhunyt szeretteik számára is. Kezdetben ötven évenként hirdetettek a pápák úgynevezett búcsúéveket, amikoris egy Rómában tett zarándoklatért teljes búcsút (bűnbocsánatot) ígértek a híveknek, ami természetesen komoly bevételt jelentett Rómának és az egyháznak egyaránt. Később feleződött, majd tovább csökkent a búcsúévek közötti időszak, mígnem a Szent Péter bazilika felépítéséhez már nem is hirdettek ilyet – a búcsúcédulákat pápai küldöttek hordták szét Európa-szerte. Ez volt Luthernél az utolsó csepp a pohárban – magyarázta ifj. Cserháti Sándor. A reformátor ekkor már évek óta tanulmányozza a Szentírást, és az 1510-es évek eleje óta érlelődik benne a változás szükségességének gondolata.

A megigazulás

„…mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: Az igaz ember pedig hitből fog élni” – áll Pál apostolnak a rómaiakhoz írott levelében. Luther ebből következtetett arra, hogy a katolikus egyház által hirdetett tétel – miszerint bármiféle érdemszerző jócselekedettel (mint például a zarándoklat vagy az önkínzás stb.) az ember bűnös volta ellenére elégtételt adhat Istennek – nem állja meg a helyét. Isten azért küldte Krisztust, mert csak Őáltala kerülhetünk közösségbe Istennel – emelte ki ifj. Cserháti Sándor. Nem válhatunk Isten szeretetéhez méltóvá a saját erőnkből – teológiai szakszóval nem igazulhatunk meg Isten előtt –, de Isten maga jön hozzánk Krisztusban. Ugyanakkor az evangélikusok soha nem állították, hogy a jócselekedeteknek nincs jelentősége – mutatott rá a lelkész.

Egyedül hit által

A lutheri tanokat általában négy latin kifejezéssel foglalják össze: sola gratia – egyedül Isten kegyelme által menekülhet meg az ember, sola fide – egyedül hit által igazulhatunk meg, sola scriptura – egyedül a Szentírás a keresztyén hit alapja, solus Christus – egyedül Jézus Krisztus által van megigazulás és megváltás. A reformáció számos vívmányt hozott, így például az anyanyelvű igehirdetést vagy a lutheri bibliafordítást. Mivel az akkori katolikus egyház nem fogadta el Luther tételeit, megszületett az evangélikus egyház, majd a későbbiekben a többi protestáns felekezet is a reformáció talajából nőtt ki. Luthert először birodalmi, majd pápai átok sújtotta, ezt az ellentétet a huszadik században feloldandó 1999. október 31-én írták alá a Katolikus Egyház és a Lutheránus Világszövetség képviselői a Megigazulásról szóló Közös Nyilatkozatot Augsburgban, melyben elismerték, hogy az ember üdvösségét tekintve teljesen Isten kegyelmére van utalva. Ezzel tulajdonképpen a hitből fakadó jócselekedeteket nevezték meg közös konklúziónak.

Egyház

A reformáció emléknapját ünnepeljük

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/aranymihaly.jpg

Megjelent:

Szerző:

Luther Márton a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Tovább olvasom

Egyház

Erdő Péter: Mindszenty József boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/aranymihaly.jpg

Megjelent:

Szerző:

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Tovább olvasom

Egyház

Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltánt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/aranymihaly.jpg

Megjelent:

Szerző:

Advent második hetének szombatján, Kiss-Rigó László püspök diakónussá szentelte Kovács Zoltán V. éves szeged-csanádi papnövendéket.

Tovább olvasom

Aktuál