SZAB: Kaput nyitottak a művészetek felé

Júniusban megalakult a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) új tagozata, a művészeti szakbizottság. Régi adósságot igyekszik törleszteni ezzel az akadémia, melynek falai között 1949 óta nem volt helye a művészeteknek.

Kétévvel ezelőtt, még

Telegdy Gyula

akadémikus elnöksége idején fogalmazódott meg a gondolat, hogy a szakbizottságok munkájába be kellene valahogyan vonni a városban, illetve a dél-alföldi régióban tevékenykedő művészeket is, hiszen komoly szakmai háttér kumulálódott itt az elmúlt idők során - tudjuk meg

Dékány Imrétől

, a SZAB elnökétől, aki már ebben az előkészítő fázisban is részt vett alelnökként. Hozzátette: Annyi figyelemre és elismerésre érdemes, nagyszerű, tehetséges ember, világhírű művész tevékenykedik itt a régióban, hogy mindenképpen ott a helyük az akadémián. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy zenei, képzőművészeti stb. kérdés olykor szélesebb rétegek érdeklődésére is számot tarthat, mint valamelyik elméleti tudományt űző szakbizottság aktuális témafelvetései. A Magyar Tudományos Akadémiában (MTA) felépítéséből adódóan egy időben a művészetek nem szerepelhettek. „Kaput kellett nyitnunk a művészetek felé" - fogalmazott Dékány Imre. Mint a professzor elmondta: nem egy másik, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiához hasonló MTA-társintézményben gondolkodtak, hanem integrálni szerették volna a művészeti területeket a szak-, illetve munkabizottságok tevékenységi körébe. A művészet prominens képviselői tavasszal kaptak meghívást a SZAB-tól, és nagy érdeklődéssel, lelkesen fogadták a kezdeményezést. A nemrégiben a Szegedért Alapítvány művészeti kuratóriumának Gregor József-díját is elnyerő

Aranyi Sándor

szervezőmunkájának köszönhetően öt munkabizottság ült össze, a szakbizottság vezetését pedig ő maga látja el. A Művészeti Szakbizottságon belül a következő munkabizottságok tevékenykednek (zárójelben a bizottságok vezetőinek nevét adjuk meg): megalakult a Képző- és Iparművészeti (

Gerle Margit

), Szépírói (

Simai Mihály

), Színházművészeti (

Sándor János

) és Zeneművészeti Munkabizottság (

Kerek Ferenc

), és a műszaki területről

Novák István

építész vezetésével átkerült a művészetekhez az Építészeti és Városrendezési Munkabizottság is. A már megnevezett elnökökön túl csak jelzésszerűen említünk néhány nevet a teljesség igénye nélkül: a színházművészet területén a tagok között találjuk

Király Levente

Kossuth-díjas színművészt, a Nemzet Színészét, vagy

Juronics Tamást

, a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetőjét, Kossuth-díjas táncművészt. A zeneművészet területén a már említett Liszt-díjas zongoraművész és a Zeneművészeti kar dékánja,

Kerek Ferenc

mellett a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója és a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezető Liszt-díjas karmestere,

Gyüdi Sándor

is képviselteti magát, de itt találjuk

Szecsődi Ferenc

Liszt-díjas hegedűművészt is. A Szépírói Munkabizottság tevékenységét olyan nagy nevek fémjelzik majd, mint a József Attila-díjas irodalmár

Olasz Sándor

, a Tiszatáj főszerkesztője;

Pintér Lajos

, József-Attila díjas költő, a Forrás szerkesztője, vagy

Elek Tibor

irodalomtörténész, a Bárka című lap főszerkesztő-helyettese. A képző- és iparművészetben a már említett Aranyi Sándor és Gerle Margit mellett többek között a szobrász-restaurátor

Bánvölgyi László

, vagy a Kossuth-díjas grafikus

Kass János

is képviselteti magát. „Büszke vagyok erre a csapatra" - mondja Dékány Imre, és azt is elárulja, újjáalakul a tudósklub, ahol az akadémikusok egy-egy délutáni összejövetel keretében tudják megbeszélni az őket érdeklő kérdéseket. Emellett sorozatot indítanak Szeged építkezési terveiről, melynek keretében az építészeti kérdések mellett várostörténeti áttekintést is tesznek majd az előadók. „A jövőre nézve nagyon jó ötleteink vannak: szeretnénk például a komoly, tudományos konferenciák üléseit kiállításokkal egybekötni" - zárja gondolatait a professzor, ezzel sugallva, hogy reményeik szerint a tudomány és a művészet egymást kiegészítő harmonikus egészként jelenik majd meg az akadémián.