Júliusi Tiszatáj: A Rab ember fiai és a Családi kör

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

tiszataj_julDobai Péter, Kibédi Varga Áron, Tandori Dezső versei; Móra Ferenc és Zalán Tibor tollából a Rab ember fiainak első felvonása, Vári Attila novellája, beszélgetés Géczi Jánossal, Kulcsár Szabó Ernő elmélkedése: “Üzem vagy műhely?”, Maurits Ferenc versei és grafikái – ez csak a címoldal, de már ez önmagában is mutatja, hogy a júliusi Tiszatáj is gazdag kínálattal várja olvasóit.

“Este van, este van: ki-ki nyúgalomba! / Gyülekszik a papír fekete halomba, / Csenddel vagyon írva a virgonc teteje, / hogy tudja az ember, hol is áll a feje.” – Szakolczay Lajos “Családi köre” nem egyszerűen átirat, hanem több költő (Benjámin László, Illyés Gyula, Reményik Sándor, József Attila, Dsida Jenő stb.) sorainak gondosan összeszerkesztett új képződménye. Érdemes tenni vele egy olvasópróbát, hiszen a forrásversek sorainak puszta azonosításán túl olyan játékos fordulatokat találhatunk, mint például: “Udvaron fehérlik egy meghízott macska, / Kinek most szült fia máris nagyobbacska…”
“Kankalinfütty” – ez már Vári Attila novellájának címe, mely egy furcsa titkos társaságba kalauzol minket: “Ötödik Békai, nyugalmazott vasúti váltóőrérveléseinek hatására, a Súrlott Grádics törzsvendégei tehát úgy döntöttek, hogy megalakítják a világ legtitkosabb társaságát, s annak világi szervezetét, a lovagrendet. Hosszasan elvitatkopztak a fröccsök mellett arról, hogy mi is lehetne az a titok, amelyet nem tudhat meg senki, de egyetlen ötlet sem kapott kétharmados többséget a név szerinti szavazáson, így aztán Ötödik Békainak kellett kimondania a végszót.”

Aki a “klasszikusokra” vágyik, annak sem kell csalódni, Móra Ferenc Rab ember fiait Zalán Tibor “drámásításában” olvashatjuk – és folytatás következik a következő számban.
“Sok apró részlet és műegész” címmel Géczi János író és képzőművésszel Ménesi Gábor beszélget.
Elgondolkodtató tanulmányt közöl a Tisztatáj Kulcsár Szabó Ernőtől “Üzem vagy műhely? Avagy válaszút előtt állnak-e a humán tudományaink?” címmel.
Ajánlókban kiemeljük még, mennyire gazdag a Tiszatáj júliusi száma kritikákban: Lengyel András két 2008-as könyvéről (“József Attiláról” és a Németh Andorról szóló “A törvény és az üdv metszéspontjában” című), E. Csorba Csilla “Ady, a portrévá lett arc” című kötetéről, Ágh István “Fénylő parnasszus”, Závada Pál “Idegen testünk” című művéről, valamint Villányi László “Valaki majd” című munkájáról is olvashatunk ismertetőket.

Előző sztori

Baleset miatt dinnye szóródott szét az M5-ös autópályán Szegednél

Következő sztori

Labdarúgás: a Tiszaszigettel játszik szombaton a Volán