Szelepcsényi Zsolt: Célkeresztben az ifi vb

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Út a korosztályos világbajnokság 2000 méteres akadály szponzori szintjéhez!

atl4Szelepcsényi Zsolt, a szegedi Titán TC atlétája a vasárnap megrendezett ifi és junior Budapest-bajnokságon ifi vb ,,B” (szponzori) szintet és egyben új egyéni csúcsot futott. Vele beszélgettünk.

Szelepcsényi Zsolt, az 1992-es születésű szegedi atléta 6’10,94-es egyéni csúcsot teljesített vasárnap, ami sokkal jobb, mint az ifjúsági vb 6’15,00-es szponzori szintje.

– Hogyan értékeled az elmúlt másfél hónapot, amely a montenegrói edzőtábor után jött?

– Szerintem fejlődés figyelhető meg, de leginkább az utóbbi két hétben. 800 méteren két percen belül vagyok, 1500 méteren pedig érzem magamban a 4 percen belüli futást, ami akár már szerdán egy jobb kezdéssel meglehetett volna. Montenegró adott egy alapönbizalmat, hogy milyen sok helyre el lehet jutni a versenyekkel. Most már elhiszem magamról, hogy lehetek profi atléta alapos munkával. Montenegró utáni két dolgos hét következett, úgy érzem, most fog kijönni igazán az edzőtáborok munkája, eredménye. Nagy önbizalmat kaptam az ottani versenytől és élményektől.

– Milyen érzésed volt a zalaegerszegi futásod után, amely már szint volt, csak nem hitelesítették?

– Kettősség volt bennem, mert megvolt a szintidő meg az aranyjelvényes szint, csak nem számított hitelesnek. Ugyanakkor egyből tudtam, hogy meglesz az érvényes idő, csak abban nem voltam biztos, hogy mikor. Gyorsan felismertem hibáimat, vagyis tudtam és tudom most is, hogy hol kell javítani és faragni az időmön.

– A válogatott viadalon mi történt, hogy 10 másodperccel elmaradtál egyéni csúcsodtól?

– Szerintem nem tudtam feldolgozni a próbatételeket (vizes akadály helye, hatalmas szél). Persze jobb, hogy ilyen próbatételek még most jönnek elő, mert a következő versenyen már jobban oda tudom tenni magam. Másrészt megijedtem a versenyzőktől, de ezt már le tudom győzni magamban, mert segített Balassa Levente sportpszichológus.

atl3– Múlt szerdán 1500 méteren is majdnem ,,B” szintet futottál…

– Itt csak annyi volt a gondom, hogy nem hittem el magamról, ilyen jót is tudok futni. Most már tudom, kell hozzá egy kis egó, ami ilyen futások után növekszik bennem. Azért büszke vagyok magamra, hogy az utolsó 400 métert elég jól megfutottam (61,85 s), és megszületett az új egyéni, de kicsit bosszús is voltam, hogy 0,85 másodperccel (4’03,85) maradtam el a szinttől.

– A vasárnapi verseny előtt milyen érzéseid voltak?

– A csütörtöki mentális tréning hatása még mai érződött, vagyis a tavalyi válogatott viadalon való örömöt, erőszakosságot, céltudatos futást idéztem vissza, A mostani időjárás azért elszomorított egy kicsit, de a rajt után tudtam, hogy megfutom az időt az ifi vb-re, mert egész egyszerűen reggel úgy keltem fel!

– Hogyan tovább a hétvégi országos egyéni bajnokságig?

– Hétfőn pihenő, majd kedden Békéscsabán edzünk, ami már megszokott. Heti egy-két alkalommal át kell járni az eredményes edzések miatt, ami számomra kicsit elszomorító. Péntek reggel utazunk busszal Székesfehérvárra, ahol azon leszek, hogy minél jobb időt fussak (egyénit), és nem akarom ingyen adni a bajnoki érmet senkinek semelyik versenyszámomban!

Előző sztori

A Fidesz-frakció a kenderfonó rombolása ellen

Következő sztori

Kulturális Háromszög Tábor Csongrád megyében