Dr. Szanyi Tibor betiltása

Dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő (MSZP) újabb fejezettel járult a szocialista jogállamiság történetéhez. A Népszavában azt írta, hogy „normális országokban már simán betiltották volna az olyan pártot , amely a hatalom kizárólagos megszerzésére törekszik, és erőszakot is kilátásba helyez a riválisaival szemben".

Dr. Szanyi a Magyar Köztársaság alkotmányára utal azzal a passzussal, hogy a párt

a „hatalom kizárólagos megszerzésére törekszik" Alkotmányunk szerint: „Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására." Az igaz, első ránézésre, hogy a Fidesz a hatalom kizárólagos megszerzésére törekszik, amennyiben Orbánék nem tagadják, hogy egyedül (kizárólag) akarnak kormányozni, és nem akarnak koalíciót kötni senkivel. Még az is tudott, mert beszélnek róla, hogy a következő országgyűlési választáson kétharmados többséget akarnak szerezni, hogy komoly alkotmányos változtatásokat hajtsanak végre. Ennyi. Az alkotmány azonban nem erre utal, hanem a Kun Béla, Szálasi Ferenc, Rákosi Mátyás és Kádár János fémjelezte pártállami diktatúrákra. Dr. Szanyinak eztet tudnia kell, mert a hatalom kizárólagos megszerzésére törekvés alkotmányos tiltása még az első szabad választások előtt lett kodifikálva, és az alkotmányozó jogalkotók nyilvánvalóan az 1989-ben még a gyakorlatból ismert pártállami/állampárti berendezkedést vették alapul. Dr. Szanyi persze mondhatná, hogy igen, Orbán Viktor és társai vörös diktatúrát akarnak kiépíteni, de ebben semmi új nem lenne, hiszen az ő politikai térfelén az elmúlt tizenöt évben magától értetődően mi sem természetesebb Orbánt Hitlerhez, Sztálinhoz, Mussolinihoz vagy Lukasenkóhoz hasonlítani és diktatórikus törekvésekkel vádolni. Dr. Szanyi tehát nem új a nap alatt, legfeljebb némiképp intelligensebb szinten (alkotmányos utalásokkal) csatlakozik fel a felsorolt politikai toposzok kiötlőihez. Ez a politikai indíttatású áljogásziaskodásnak azonban megvan a hátulütője: aki alkalmazza, kiműveltebb főnek tetszik, ám ha mellényúl, ostobábbnak tűnhet a valóságnál. Dr. Szanyi egy vele készült interjúban azzal magyarázta jogásziaskodó bizonyítványát, hogy - idézem - a Fidesz mindenféle retorzióval fenyegeti politikai ellenfeleit, és az bizonyítja, hogy erőszakot helyez kilátásba riválisaival szemben, hogy egy fideszes nagygyűlésen azt skandálták kormánypárti politikusok nevének hallatán, hogy „Börtönbe!Börtönbe!", és ettől a Fidesz politikai nem határolódtak el. Mindehhez Dr. Szanyi hozzáfűzi, hogy Pokorni Zoltán szerint „az elszámoltatásdiról árnyaltabban kéne beszélni". Sem a kedves olvasók, sem Dr. Szanyi vérnyomását nem akarom manipulálni, de nem lehet nem emlékezni arra, hogy 2002-ben az „elszámoltatásdi" mennyire része volt az MSZP választási kampányának, és hogy az Berkecz Mária testüregi motozásához meg Keller László „közpénzügyi államtitkár" feljelentésügyi ámokfutásához vezetett. De ha már lúd, akkor legyen kövér, és játszunk el a gondolattal, hogy Dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő hiszi is azt, amit mond, és jogi felvetései megállják a helyüket. Dr. Szanyi „normális országokra" hivatkozik, és valószínűsíthetjük, hogy Magyarországnál fejlettebb jogállami demokráciákra (Németország, Svédország, Hollandia, USA) gondol. Adódik hát rögtön az intellektuális feladat Dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselőnek: 1) nevezze meg azokat a „normális" országokat, ahol az ő kritériumai szerint betiltottak pártokat; 2) nevezze meg azokat a pártokat, amelyeket betiltottak; 3) ismertesse azokat a konkrét okokat, amiért betiltották őket. Dr. Szanyi nyilván tudja, hogy „normális" országban mi a „normális" jogi gyakorlat, ezért nem általánosságban kéne értekeznie erről a közjogi témáról, hanem az ilyen kérdésben illetékes Legfőbb Ügyészhez fordulni. Normális (alkotmányos és jogállami) országokban ugyanis arra feljogosított szervek illetékesek eljárni társadalmi és politikai szervezetek betiltását illetően. Dr. Szanyi következő feladata: 4) felkutatni és megnevezni az illetékeseket; 5) nyilvánosan felelősségre vonni az illetékeseket azért, mert nem végzik „normálisan" a munkájukat. De Dr. Szanyi jogásziaskodó vesszőfutása ezzel nem ér véget. Reája újabb kihívás vár: 6) tüzetesebben elolvasni az alkotmányt. A Magyar Köztársaság alkotmányának idézett passzusa („Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására.") ugyanis közvetlenül így folytatódik: „Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni". Dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselőnek tehát: (7) alkotmányos kötelessége „törvényes úton ... fellépni", azaz eljárást kezdeményezni a Fidesz betiltásának érdekében. És most képzeljük el az elképzelhetetlent: Dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő egy jogi érvekkel alaposan megalapozott beadvánnyal fordul az illetékesekhez, mondjuk a Legfőbb Ügyészhez. Például az alábbiak szerint: Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!Alulírott Dr. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő ezúton teszek eleget alkotmányos kötelességemnek azzal, hogy törvényes jogaim alapján kezdeményezem a Fidesz-MPSZ betiltását. Alkotmányos indokaim a következők: nevezett párt az esetleges választási győzelme után elszámoltatásra törekszik, mindenféle retorzióval fenyegeti politikai ellenfeleit, akiket erőszakkal börtönbe akar juttatni. Szilárd jogi meggyőződésem, hogy mindezek azt bizonyítják, hogy a Fidesz-MPSZ tevékenysége nemcsak a jövőt illetően, de már jelen gyakorlatában is sérti a Magyar Köztársaság alkotmányának következő rendelkezését: „Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására". Szilárd jogi meggyőződésem az is, hogy a felsorolt érvek maradéktalanul bizonyítják, hogy a Fidesz-MPSZ tevékenysége kifejezetten alkotmányellenes, mert a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására irányul. Felhívom Legfőbb Ügyész Úr figyelmét arra is, hogy normális országokban már simán betiltották volna a Fideszt-MPSZ-t.Legfőbb Ügyész Úr döntését megkönnyebbítendő, hadd idézzem kollégám, Török Zsolt országgyűlési képviselő (MSZP) precedens értékű, az Önök számára is irányt mutató jogi állásfoglalását a közelmúltból: "Szász Károllyal és a hozzá hasonlókkal azt kell tenni, hogy először vagyonelkobzás, aztán majd tárgyalunk, hogy hány év börtön".Tisztelettel Dr. Szanyi Tiborországgyűlési képviselő

*