Bontják már a szegedi kenderfonót!

Elkezdték bontani páratlan helyi ipartörténeti emlékünket, a szegedi kenderfonót. Mint ismeretes, helyén az Árkád építi fel bevásárlóközpontját. A helyi ellenzék és civilek kiálltak a kenderfonóért, és bíztak abban, hogy a tárgyalási készséget mutató beruházó, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. nem rombolja porig a műemléki védettségre érdemes épületegyüttest, hanem felhasználva a tégláit újjávarázsolja azt, és egy patinás Árkádot épít, nem egy pléhdobozt. A lehetőségekről csütörtök este még kerekasztal-beszélgetést is tartottak a Fidesz és a civilek – lehet, hogy hiába?

A csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen megjelent

Szabó László,

a Szögedi Védegylet elnöke, a Fidesz-frakció tagja. A frakció részéról pedig

Gyimesi László

, a Fidesz szegedi elnöke,

Hüvös László

frakcióvezető és

Juhász Gyula

KDNP-s képviselő. A civilek közül a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület képviselője,

ifj. Szilágyi Árpád

, a Védegylet részéről

Szentistványi István

volt jelen, a beszélgetésen a sajtó képviselői mellett részt vett még

Osváth Gábor

molinológus, műemléki szakértő is. Miután levetítették az ipartörténeti emlékekről készített dokumentumfilmek sorozatában a szegedi kenderfonóról szóló epizódot, a jelenlévők kötetlen beszélgetés keretében próbálták megfogalmazni a teendőket, a lebontásra ítélt ipartörténeti emlék és általában az épített örökségünk megmentésének lehetőségeit.

Örökség, amit kapunk, gazdagítunk és továbbadunk

Szabó László szerint az országunkban eleve rossz az alapállás a műemléki védettséggel kapcsolatban. Idehaza inkább átokként kezelik a védettséget, mely miatt nehezebb az ingatlan eladása, felújítása, átépítése. Tőlünk nyugatabbra viszont értéknövelő tényező egy műemléki bizonyítvány. Sőt, a nyugat-európai önkormányzatok foggal-körömmel védik történelmi belvárosaikat, százéves épületeiket - nem úgy idehaza. Szilágyi Árpád szerint az örökség az, amit kapunk, gazdagítunk és továbbadunk. „A mi városunk a nagy árvíz után harmonikus építészeti stílusban és egyedülálló térgeometriai szerkezetben újjáépített egész, aminek védelme alapállásnak kell lennie egy városvezetés számára” – mondta a városvédő. De Szegeden nem így van – állítják a jelenlévők.

A városvédő frakció

Osváth Gábor szerint ha megtartják a régi épületet és vele harmóniában tervezik, építik meg az új bevásárlóközpontot, az marketing szempontból is sokkal előnyösebb – építészeti díjakat nyer, patinás küllemének híre messze földre eljut – és környezetvédelmi szempontból is előnyös. Az Árkád Németországban és Lengyelországban is épített már ilyeneket, csak Szegeden születnek ronda, „dobozépületről” tervek – állapítják meg a civilek. Gyimesi László bejelenti, hogy az ellenzék elkötelezett az építési örökség védelmében, fel is vette a Fidesz Városvédő Frakció nevet. A Védegylet képviselője szerint nagyobb visszhangot kell adni a kenderfonó védelmének, de a jelenlévő újságírókkal együtt arra a következtetésre jutottak a civilek, hogy addig, amíg a helyi szabályozás nem követeli meg, hogy az értéket megtartva, a szép ipartörténeti emlékhely falaival egységben, harmóniában építsenek bevásárlóközpontot, addig nem így lesz, sőt a befektető mindent megtesz azért, hogy propagálja a rombolást és az új dobozépület előnyeit. Ehhez pedig különböző támogatásokkal – reklám, sporttámogatás stb. - megnyeri magának a helyi sajtót is, ezért Szentistványi István szerint az országos médiához kell fordulni.

A város rombolást segíti, a helyi napilap pedig asszisztál

A kerekasztal-beszégetéssel szinte egy időben bontani kezdték a kenderfonót. A pénteki közgyűlésen értük utol Szabó László képviselőt, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy úgy látszik, ez a befektető sem különb a többinél, hiába épít a németeknek és a lengyeleknek ipartörténeti épületeiket felújítvagyönyörűÁrkádot, ha ide rombolni jön és egy csúnya dobozt telepít az árvíz után épített körútra. „Ő is csak egy gyarmatosító, akit nem érdekel a helyi lakosok szempontja, semmibe veszi azok véleményét, európaiatlanzul rombolja az örökséget, a városvezetés pedig segíti mindebben...” – így Szabó.