Új Radnóti-kötetek: Idősek és fiatalok a költőről

Két új kötet jelent meg Radnóti Miklós születésének századik évfordulója alkalmából, melyeket az Akadémiai könyvszemle sorozat keretén belül mutattak be csütörtökön a SZAB-székházban. Péter László irodalomtörténész „Radnóti Miklós válogatott írások" című kötete és a Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány gondozásában és Miklós Péter történész szerkesztésében megjelent „Surranva kell most élned itt" - Tanulmányok Radnóti Miklósról és költészetéről című könyv állít emléket a költőnek.

Péter László

(képünkön jobbra)

1959 óta

Radnótiról

megjelent írásait gyűjtötte most össze egy kötetbe. A professzor elmondta, az eltelt idők során nem változtak a nézetei Radnótival kapcsolatban. A tanulmányokból sok más mellett az is kiderül, hogy Péter László -

Juhász Gyula

tápai ciklusához hasonlóan - Radnótinál is felfedezni vél néhány, laza kötődésű költeményt, „tápai ciklust".

„A kötettel azt szerettük volna kifejezni, hogy Radnóti életművének és költészetének, művészetének üzenete a századik évfordulón is aktuális. Ennek jegyében olyan témákat és olyan recepciótörténeti elemeket próbáltunk elővenni, amelyek a kutatásban eddig kevésbé voltak ismertek" - mondta el

Miklós Péter (képünkön balra)

, a másik megjelent kötet szerkesztője, a Móra Ferenc Múzeum történésze és portálunk munkatársa, akinek Radnótiról szóló írásait a napokban olvashatták a SZEGEDma.hu-n. A kötet szerzői között a klasszikussá érett irodalomprofesszorokat és a fiatalabb doktoranduszokat is megtaláljuk, vagyis a skála a 25-től a 92 éves kutatóig terjed. Így például Péter László irodalomtörténész Radnóti első szegedi verséről írt,

Pomogáts Béla

, az Írószövetség egykori elnöke, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a „Nem tudhatom" című, szintén emblematikus Radnóti-költemény világképéről értekezett. A fiatalabb generációk között pedig ott találjuk például

Zelena Andrást

, aki a komparatisztika eszköztárával és módszertanával írt tanulmányt József Attila és Radnóti költői világának párhuzamosságáról, vagy

Szigeti Kovács Viktort

, aki Radnótinak

Orbán Ottó

költészetére gyakorolt hatását elemezte.

Zsoldos Sándor

is filológiai jelentőségű írást közölt, egy kevéssé ismert, 1944-es Radnóti-töredékről. Radnóti 1930 és 1935 között a szegedi egyetem magyar és francia szakos hallgatója volt, és erről az időszakról is olvasható két tanulmány a kötetben, az egyik Miklós Péter, a másik pedig

Rakonczai János

tollából - ez utóbbi, a 92 éves nyugalmazott főiskolai tanár visszaemlékezése forrásértékű, hiszen 1936-ban szerzett tanári oklevelet a szegedi egyetemen Radnóti, Rakonczai tanár úr pedig akkor kezdte az egyetemet. Ugyanaz a világ, ugyanaz a miliő, és ugyanúgy Zolnai Béla volt a francia szakos professzora, mint Radnótinak - ez egy kuriozitás számba menő visszaemlékezés, amely a kötet értékét is növeli - emelte ki a szerkesztő.