Összefogás a kenderfonó megmentéséért

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

szilagyiarpadÖsszefogást kezdeményeznek a Bakay Nándor-féle kenderfonó megmentése érdekében a szegedi civilek. Az Árkád-beruházás eredeti tervei szerint alig valamit őriznének meg a 19. századi, ipar- és kultúrtörténeti jelentőségű épületből, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület álláspontja szerint viszont egy ilyen beruházásnál első számú szempontnak kell lennie fogyasztói igények figyelembevételének, ami az országos, sőt: európai jelentőségű városkép, építészeti kincs védelmét jelenti.

Az utóbbi hónapok eseményeit számba véve megállapítható, hogy egyre erőteljesebb és öntudatosabb civil ellenvélemény, ellenállás jelenik meg a szegedi városvezetés bizonyos beruházási elképzeléseivel kapcsolatban. A labdarúgópályák, a Mars téri piac és a Reök-palota előtti huszáremlékmű ügye – melyekről a SZEGEDma.hu folyamatosan tájékoztatta olvasóit – mellett újabban a Bakay Nándor-féle kenderfonó kérdése került terítékre. Botka László (MSZP) polgármester immár tökélyre fejlesztette a betanult paneljének ismételgetését, hétről hétre a múlt és a jövő küzdelmeként ábrázolja a várost irányító koalíció, illetve a vele szemben álló ellenzék (és az általában azzal azonosított civil erők) szemlélet- és gondolkodásmódbeli különbségeit. A budapesti stratégiai tanácsadói boszorkánykonyhákban havi szinten milliókért kikevert kommunikáció egyre többeknél kezdi kiütni azt a bizonyos biztosítékot…

Civil összefogás

A szegedi hagyományőrzők és városképvédők várják minden olyan civil szervezet, magánszemély jelentkezését, akik hozzájuk hasonlóan gondolkodnak a város arculatáról, értékeiről, s hajlandóak tenni azok megmentéséért. Első lépésben a Bakay-féle kenderfonó ügyében szeretnének erőt demonstrálni a minél szélesebb körű összefogással. A jelentkezéseket az arpad@szegedikum.hu e-mail címre várják!

„Igaztalanul vádolnak azzal bennünket, hogy a haladás ellenségei vagyunk, épp ellenkezőleg, a haladás európai gondolatát képviseljük. Európa nagyvárosaiban a történelmi városmagot, a város arculatát meghatározó értékeit foggal-körömmel védik. Fel sem merül, hogy dokumentáció nélkül tüntessenek el városképi, kultúrtörténeti jelentőségű épületeket. Brüsszelben például minden esetben meg kell tartani legalább a régi homlokzatot, de idehaza is egyre gyakoribbá válnak a régi építészeti elemeket megőrző átalakítások. Lássunk tisztán: a nagy árvíz után európai segítséggel a semmiből kinövő Szeged a kontinens egyedülálló, sajátos arculatú, páratlan kincse lett. Minden egyes, abból a korból származó objektum eltűnése pótolhatatlan veszteséget jelent, aki ezt nem ismeri el, alkalmatlan a város vezetésére! – fogalmazza meg ifj. Szilágyi Árpád, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület alapító tagja, a Bakay-féle kenderfonó megmentése érdekében szerveződő civil mozgalom egyik vezéralakja.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Fidesz szegedi elnöke, frakcióvezetője és a Szögedi Védegylet elnöke levélben fordult az Árkád-beruházást lebonyolító ECE Projektmanagement Budapest Kft. vezetéséhez annak érdekében, hogy vizsgálja felül az épített örökség pusztításával járó terveket. Nos, az akció nem maradt eredménytelen, hiszen információink szerint Christoph Augustin ügyvezető igazgató levélben, illetve telefonon is jelezte tárgyalási szándékát, illetve kompromisszumkészségét Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke felé.

Ifj. Szilágyi Árpád elismerését fejezi ki, hogy a beruházó hajlandóságot mutat az egyeztetésekre. „Nyugat-Európában természetesen, hogy egy ilyen volumenű döntés, beruházás a fogyasztók igényeinek figyelembevételén alapul. Ott a civileknek már nem kell folyamatosan szót emelniük az olyan helyi, országos, európai jelentőségű városkép védelmében, mint például a szegedi. Szerencsésebb sorsú országokban az értékek védelme magától értetődő, közösségi ügy. Ajánlom éppen ezért a jelenlegi szegedi városvezetés figyelmébe, hogy ne saját önző egzisztenciáját szolgálja ki, hanem a polgárok érdekeit” – teszi hozzá.

A civilek a beruházóval küszöbön álló tárgyalások során kezdeményezni fogják, hogy a kenderfonó körúti homlokzata maradjon meg teljes épségében, régi pompájában, legyen ez szép példája a régi és új szimbiózisának. A belső csarnokokból a régi elemek, pillérek, falak megőrzésével hangulatos tereket lehetne kialakítani – véli a városvédő, aki szerint ha a beruházó megfelel ennek a kétségkívül komoly építészeti kihívásnak, akkor abból az Árkád üzletközpont arculata is profitálhat. „A hagyomány és a modernitás ötvözésével hirdethetné magát a központ, új színt vihet a kockaalakú, semmitmondó ‘konténerplázák’ világába” – magyarázza ifj. Szilágyi.

Az ügy további részleteiről hamarosan újabb írásokban számolunk be a SZEGEDma.hu-n.

Előző sztori

Stroke: „Az idő – agy”

Következő sztori

Tévéfilozófia: Szellemi zombikat nevelni

Legutóbbi hasonló cikkek