Szent Péter februári ünnepe: az egyház egységéért, egészséges búzatermésért

Szent Péter nagy népszerűségét - amelynek sok egyházjogi, teológiai és történeti oka s alapja van - bizonyítja, hogy számos egyházi intézmény (templom, iskola, rendház stb.), valamint csoport és közösség választotta mennyei pártfogójául. Így Péter a védőszentje a halkereskedőknek, hálószövőknek, lakatosoknak, esztergályosoknak, kapusoknak, asztalosoknak, kárpitosoknak, papírkerekedőknek, pénzváltóknak, posztósoknak, üvegeseknek, de hozzá könyörögtek veszettség, lábfájás és kígyómarás esetén is.

Szent Péter

, az első pápa mindig is általános tiszteletnek örvendett a kereszténységben. A katolikus egyházban különösen népszerű, s elterjedt tiszteletét az is indokolja, hogy a pápa primátusának - főpapok közötti elsőségének - igénye arra vezethető vissza, hogy Jézus Krisztus Péterre bízta az apostolok és az egyház irányítását. A főapostolnak több ünnepe is van az egyházi évben. Február 22. Antiochia püspöki székébe való beiktatásának emléknapja, de a szegedi nagytáj fölművelő népe a gabonabetegségek ellen könyörgött Üszögös Szent Péterkor. A katolicizmus úgy tartja, azt a főpapot illeti meg az egyház irányításának joga, aki Péter utódja a római püspöki székben. A pápa különleges lelki, vallási küldetése és egyházkormányzati hatalma tehát Szent Péternek az apostolok közötti elsőségén és vezetői elfogadottságán nyugszik. Péter életéről a legtöbb adattal az újszövetségből rendelkezünk: a palesztinai Betszaidában született, apját Jakabnak hívták, testvére volt András apostol és halászattal kereste a kenyerét. Eredeti neve Simon volt, a szikla jelentésű és későbbi egyházfői föladatára utaló Péter - arámiul Kéfa - nevet Jézus Krisztustól kapta.

A papság védőszentje

Jézus halála és mennybemenetele után mint a Megváltó közvetlen tanítványainak, az apostoloknak a vezetője irányította az egyház szervezetének a kialakulását és a keresztény hit lényeges tanításainak megőrzését, összefoglalását. Péter térítőúton járt az akkori zsidó állam területén kívül Antiochiában, Korintusban és több kis-ázsiai városban, végül Rómában alapított gyülekezetet. A hagyomány szerint mint a város püspöke szenvedett vértanúságot 64-ben, vagy 67-ben. Szent Péter nagy népszerűségét - amelynek sok egyházjogi, teológiai és történeti oka s alapja van - bizonyítja, hogy számos egyházi intézmény (templom, iskola, rendház stb.), valamint csoport és közösség választotta mennyei pártfogójául. Így Péter a védőszentje a halkereskedőknek, hálószövőknek, lakatosoknak, esztergályosoknak, kapusoknak, asztalosoknak, kárpitosoknak, papírkerekedőknek, pénzváltóknak, posztósoknak, üvegeseknek, de hozzá könyörögtek veszettség, lábfájás és kígyómarás esetén is.

Az év első Péter-ünnepe

Legfontosabb azonban, hogy ő a patrónusa a katolikus egyház fejének - a pápának - és valamennyi papjának, akik az ő megbízatása nyomán és az ő Jézustól kapott különleges apostoli hatalmából részesedve az emberek és a lelkek halászai. Péternek több ünnepe van az egyház évben: június 29-én mártírhaláláról, augusztus 1-jén a jeruzsálemi börtönből való csodás kiszabadulásáról, február 22-én antiochiai székfoglalásáról emlékezik meg a katolicizmus. Ez utóbbi napon azt ünnepli a nyugati egyház, hogy első vezetőjét Antiochia város püspöki székébe beiktatták: ez Péter tanítói hivatalának és tekintélyének, valamint az egyetemes egyház egységének emléknapja. Az ünnep népi elnevezése Szeged vidékén Üszögös Szent Pétör napja, de Sándorfalván Széklábfúró Szent Pétörként emlegették ezt a napot. Az elnevezés a 17. századi névalak - „Szent Pétör ű székössége" - torzulásából eredt.

Gabonaszemek a feszület alatt

A kultikus néphagyományban az ünnepnek - elsősorban az elnevezése miatt - és a hozzá kapcsolódó rítusoknak az üszög és más gabonabetegségek elkerülése volt a középpontjában. Az üszög olyan az 1800-as években és a 20. század elején elterjedt növénybetegség, amelynek tünete, hogy a megtámadott növények egyes - gyakran belső - részein a szövetek szétroncsoltatnak s helyüket barna, fekete porszerű anyag foglalja el. A megrothadt belsejű növény így fogyasztásra és földolgozásra alkalmatlanná vált, komoly anyagi kárt és élelemhiányt okozva. Az üszög főleg az árpát, búzát, rozst támadta meg. A szegedi asszonyok ezen a napon nem nyúltak lisztbe, attól tartva, hogy üszögös lesz a búza, de a liba és tyúk ültetését is kerülték, mivel úgy hitték, a tojás megfeketedik és nem kel ki. Pádén még a kemencébe se gyújtottak be és a hamuba se nyúltak, így akarták elkerülni a gabona és a liszt megromlását. Mindszenten Üszögös Szent Pétörkor pár marék búzát és kukoricát vittek a szobába, amit egy tálban a sublótra tettek a feszület és a házi örökmécs vagy szentelt gyertya alá. Úgy helyezték a gabonaszemeket, hogy a láng megvilágítsa őket, ettől remélve, hogy az üszög megkíméli a következő évi termést.