Gazdaság

Petschnig Mária Zita: Messze az alagút vége

Petschnig Mária Zita: Messze az alagút vége

2009. február 3., kedd
Petschnig Mária Zita: Messze az alagút vége

A magyar gazdaság helyzete, kilátásai

A magyar gazdaság helyzetéről, a tavaly végbement és a 2009. évben várható makrogazdasági folyamatokról kapott tájékoztatást az a nagyszámú érdeklődő, aki ellátogatott a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarába és meghallgatta Petschnig Mária Zita, a Pénzkutató Rt. főmunkatársának e témakörben megtartott előadását. A rendezvényt közösen szervezte a Kamara, az Enterprise Europe Network Szeged, valamint a Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezete.

Petschnig

emlékeztette a hallgatóságot arra, mit is mondott egy évvel ezelőtt ugyanitt megtartott előadása alkalmával: további megszorításokra nem lesz szükség, a magyar gazdaság emelkedő pályára lépett, csökkent az infláció, javult az egyensúly, növekedett az export, mérséklődött a külső és belső hiány, egyszóval: a 2008. év az egyik legsikeresebb esztendőnek ígérkezik. Prognózisát az első félév számadatai igazolták is, csakhogy aztán beütött a senki által nem várt ménkű. A márciusi népszavazást követően megtorpantak a reformok és lavinaként zúdult ránk a gazdasági világválság, melyet meglehetősen félvállról vettünk, ezért felkészületlenül ért bennünket. Az előadó szerint az eddig sosem volt világválságot senki nem látta előre, még a nagy befektetők és hitelminősítő intézetek dörzsölt munkatársai sem. Európa ugyancsak vaknak bizonyult, az Unióban sem regisztrálták a konjunkturális veszélyt, így tavaly nyáron kamatot emeltek, hogy semlegesítsék az inflációs nyomást. Az EU-ban még tavaly szeptemberben sem lehetett kiejteni a válság szót, inkább pénzügyi turbulenciáról beszéltek a szakemberek. Azóta tudjuk, az ingatlanpiaci válságot pénzügyi, bankpiaci, majd bizalmi válság követte, amely az erőteljes visszahatásoknak köszönhetően spirálszerűen beépült a társadalom minden szegmensébe. Kimeneteléről megoszlanak a vélemények: egyesek L alakú, hosszan elnyúló pangásra számítanak, mások V alakúra, amikor a mélypont után gyors felemelkedés jelentkezik. Az előadó az U alakú modellt valószínűsíti. Eszerint a mélypont előtt vagyunk, ha azonban bekövetkezik a fellendülés, az csak fokozatosan fog történni és teljesen más viszonyokat, rendszert eredményez. Ellentmondásos korszak vár ránk, amikor már sokkal szabályozottabbá és ellenőrizhetőbbé válik a világgazdaság, mindenhol jelentősen erősödik az állam szerepe, nő a tőkekoncentráció, fokozódik a verseny, és a világ centruma valószínűleg hamarosan áttevődik az USÁ-ból Kínába. Ebben az új szereposztásban Európára nem sok jó vár. Az Unióban ma is a növekvő dezintegrációnak vagyunk a szemtanúi, mindenki külön-külön próbál meg rendet tenni a saját háza táján. Szervezetlensége miatt az EU nehezen fog kikecmeregni a válságból, hiszen ma is a legnehezebben mozduló régiója a világnak. És mi lesz velünk? Nos, Petschnig Mária Zita nem sok jóval kecsegtetett, mint fogalmazott, nem tud és nem is akar optimista prognózisokat adni. Tavaly ősszel, amikor 1300 milliárd forintot vontak ki külföldi befektetők az országból, Magyarország a csőd szélén állt. Teljes pénzkiszáradás következett be, jelentősen veszítettek értékükből az állampapírok, elértéktelenedtek a részvények és kincstárjegyek. Nemcsak országunk, de a lakosság és a vállalatok is erőn felül eladósodtak, miközben bekövetkezett az árfolyamválság és a 300 forintos euró. A szakember szerint a háromszor átírt, módosított költségvetésben még mindig nagy kockázatok rejlenek, majd a gazdasági mutatók alapján tételszerűen levezette az idei évi kilátásokat és kimutatta, hol hiányzik még mintegy 250-300 milliárd forint a büdzséből. A válság leküzdésében segítséget jelenthet az EU-s pénzek bevonása, átcsoportosítása, hiszen jelenleg ezek az egyetlen rendelkezésünkre álló többletforrások, amelyekkel élénkíteni lehet a vállalkozásokat. Azok is azonban csak úgy tudnak talpra állni, ha felpezsdül a piac és újra kialakul a kereslet. Ezért fontos mielőbb beindítani a Brüsszelnek benyújtott mintegy 25-50 millió eurós beruházást igénylő nagy projekteket. Az előadást követően több kérdés is elhangzott. Az egyik hallgató például a 43-as főút felől érdeklődött, a válság miatt elmaradhat-e a szegediek számára életbevágó beruházás. Az előadó szerint ez is szerepel a brüsszeli nagy projektek között, tehát nagy valószínűséggel nem állítják le, esetleg a befejezés időpontja tolódhat el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.