Bulvár

Evolúció kontra teremtéstörténet?

Evolúció kontra teremtéstörténet?

2009. február 16., hétfő
Evolúció kontra teremtéstörténet?

Idén február 12-én hazánkban is megemlékeztek a Darwin-napról, a szegedi programok pedig február 16-tól kezdődnek. Darwin, darwinizmus, evolúció - olyan fogalmak, amiket a köztudat hagyományosan - és tévesen - szembehelyez a Bibliával, a teremtéstörténettel, a vallásos gondolkodással, pedig két különböző dologról van szó: a Szentírás hitvallás, az evolúcióelmélet pedig tudományos elmélet.

Darwin

elmélete a maga korában nagy port kavart, és a Szentírást mereven, szószerint értelmező hívők görcsösen ragaszkodtak az új elmélet tagadásához, a darwinizmus követői pedig elméletükben a bibliai szöveg cáfolatát vélték felfedezni. Ma már némileg árnyaltabban látjuk a képet.

Máig érvényes

„A biológia, a kémia és más nagyszerű természettudományok azt keresik, hogy miként bontakozott, fejlődött ki az élővilág egyik lépésről a másikra" - fogalmazott

Thorday Attila

, a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Biblikus tudományok tanszékének vezetője, aki egyébként matematika-földrajz szakot is végzett az egyetemen. A bibliai elbeszélés megfogalmazását tekintve irodalmi mű, ugyanakkor teológiai, mely arra keresi a választ, hogy kicsoda Isten és ki vagyok én, milyen kapcsolatban van a Teremtő és a teremtménye. Egészen más kérdésfelvetése van Darwinnak és továbbgondolóinak: ezek inkább arról szólnak, hogy a jelenlegi konkrét ismereteinket meddig tudjuk visszavezetni. „A Biblia tehát ókori nyelvezettel, de máig érvényes felismeréseket tükröz. A természettudományok máról holnapra változnak, fejlődnek, hipotézisről hipotézisre haladnak a teremtett világ belső törvényszerűségeinek fedezése útján" - fejtegette Thorday Attila, és azt is hozzátette: Isten a világot és az ember életét is a lehetőségek tárházának adta.

Hitbeli tapasztalatok

A Bibliában két teremtéstörténet is olvasható: a Kr.e. 8. és Kr.e. 5. században két különböző hagyományt jegyeztek le. Mindkettő a hitére reflektáló ember megfogalmazása arról, hogy kicsoda az ember itt a Földön. „A Biblia nem más, mint irodalmi nyelven megfogalmazott hitbeli tapasztalatok" - tudtuk meg Thorday Attilától. Az ősibb megfogalmazású elbeszélés a hívő embernek azt a felismerését fogalmazza meg, hogy Isten az ember számára egy élhető világot teremtett és szabad akaratot adott, amivel lehet élni és visszaélni - a visszaélésnek pedig a bűnbeesés történetén keresztül megtapasztalja a következményeit. Ezt a tapasztalatot vetíti vissza a múltba a bibliai szerző, egyfajta múltba tekintő prófétai beszédmód szerint. A teremtéstörténet okkereső (etiológiai) elbeszélés, vagyis feltárja valaminek múltbeli gyökerét, amelynek hatását a bőrünkön tapasztaljuk a mindennapi életünkben: a bűnök következményét - magyarázta a főiskolai tanár. A hatnapos teremtéstörténet - nyelvi szempontok alapján kutatva - későbbi keltezésű, a babiloni fogságban vagy azután íródott, amikor a zsidóság már a munka és pihenés - a teremtéstörténetben visszatükröződő - hat plusz egy napos ritmusa szerint élt; ezt a rendet vezeti vissza a szöveg szerzője arra, hogy Isten is megpihent teremtő munkája végén. Ezen elbeszélés nagyszerű felismerést tükröz: ahol élünk, azt az Isten jó és hasznos módon rendezte nekünk, és mi vagyunk a teremtés csúcsán, ami persze felelősséget jelent, hogy gondozzuk, őrizzük, védjük a teremtett világot - hangsúlyozta Thorday Attila.

Nem tudományos tankönyv

Az egyes bibliai történeteknek a tudományos magyarázattal való ma is divatos összekötését illetően Thorday atya szkeptikus: „A bibliai szöveghelyek tudományos magyarázatát erőszakosnak érzem. Irodalmi megfogalmazású szövegekről van szó, melyekben sok szimbólum található és a szövegek egy része nem szószerint és nem is a mai fogalmak alapján értelmezendő. Tény, hogy a Bibliában olvashatók olyan leírások, amelyek látszólag a természet törvényeivel szembehelyezkednek. Például olvasunk olyanról, hogy amikor Józsue kitárt karral imádkozott, megállt a Nap az égen. De ezek emberi érzéseket tükröznek: bizony vannak helyzetek, amikor megáll az idő... Vagyis nyelvi kifejezésformákról van szó, amelyeket nem szerencsés minden áron alátámasztani természettudományos módon" - emelte ki Thorday Attila, és azt is hozzátette: a Vörös-tenger kettéválásánál is szó lehet valamiféle természeti jelenségről, amin törhetjük ugyan a fejünket, de a leírás nem a történések hogyanját akarta megmutatni. Amit ott megélt Izrael népe, az nem volt más, mint hogy megtapasztalták Isten gondviselő szeretetét.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.