/

Evolúció kontra teremtéstörténet?

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Idén február 12-én hazánkban is megemlékeztek a Darwin-napról, a szegedi programok pedig február 16-tól kezdődnek. Darwin, darwinizmus, evolúció – olyan fogalmak, amiket a köztudat hagyományosan – és tévesen – szembehelyez a Bibliával, a teremtéstörténettel, a vallásos gondolkodással, pedig két különböző dologról van szó: a Szentírás hitvallás, az evolúcióelmélet pedig tudományos elmélet.

Darwin elmélete a maga korában nagy port kavart, és a Szentírást mereven, szószerint értelmező hívők görcsösen ragaszkodtak az új elmélet tagadásához, a darwinizmus követői pedig elméletükben a bibliai szöveg cáfolatát vélték felfedezni. Ma már némileg árnyaltabban látjuk a képet.

Máig érvényes

„A biológia, a kémia és más nagyszerű természettudományok azt keresik, hogy miként bontakozott, fejlődött ki az élővilág egyik lépésről a másikra” – fogalmazott Thorday Attila, a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Biblikus tudományok tanszékének vezetője, aki egyébként matematika-földrajz szakot is végzett az egyetemen. A bibliai elbeszélés megfogalmazását tekintve irodalmi mű, ugyanakkor teológiai, mely arra keresi a választ, hogy kicsoda Isten és ki vagyok én, milyen kapcsolatban van a Teremtő és a teremtménye. Egészen más kérdésfelvetése van Darwinnak és továbbgondolóinak: ezek inkább arról szólnak, hogy a jelenlegi konkrét ismereteinket meddig tudjuk visszavezetni.
„A Biblia tehát ókori nyelvezettel, de máig érvényes felismeréseket tükröz. A természettudományok máról holnapra változnak, fejlődnek, hipotézisről hipotézisre haladnak a teremtett világ belső törvényszerűségeinek fedezése útján” – fejtegette Thorday Attila, és azt is hozzátette: Isten a világot és az ember életét is a lehetőségek tárházának adta.

Hitbeli tapasztalatok

A Bibliában két teremtéstörténet is olvasható: a Kr.e. 8. és Kr.e. 5. században két különböző hagyományt jegyeztek le. Mindkettő a hitére reflektáló ember megfogalmazása arról, hogy kicsoda az ember itt a Földön. „A Biblia nem más, mint irodalmi nyelven megfogalmazott hitbeli tapasztalatok” – tudtuk meg Thorday Attilától. Az ősibb megfogalmazású elbeszélés a hívő embernek azt a felismerését fogalmazza meg, hogy Isten az ember számára egy élhető világot teremtett és szabad akaratot adott, amivel lehet élni és visszaélni – a visszaélésnek pedig a bűnbeesés történetén keresztül megtapasztalja a következményeit. Ezt a tapasztalatot vetíti vissza a múltba a bibliai szerző, egyfajta múltba tekintő prófétai beszédmód szerint. A teremtéstörténet okkereső (etiológiai) elbeszélés, vagyis feltárja valaminek múltbeli gyökerét, amelynek hatását a bőrünkön tapasztaljuk a mindennapi életünkben: a bűnök következményét – magyarázta a főiskolai tanár. A hatnapos teremtéstörténet – nyelvi szempontok alapján kutatva – későbbi keltezésű, a babiloni fogságban vagy azután íródott, amikor a zsidóság már a munka és pihenés – a teremtéstörténetben visszatükröződő – hat plusz egy napos ritmusa szerint élt; ezt a rendet vezeti vissza a szöveg szerzője arra, hogy Isten is megpihent teremtő munkája végén. Ezen elbeszélés nagyszerű felismerést tükröz: ahol élünk, azt az Isten jó és hasznos módon rendezte nekünk, és mi vagyunk a teremtés csúcsán, ami persze felelősséget jelent, hogy gondozzuk, őrizzük, védjük a teremtett világot – hangsúlyozta Thorday Attila.

Nem tudományos tankönyv

Az egyes bibliai történeteknek a tudományos magyarázattal való ma is divatos összekötését illetően Thorday atya szkeptikus: „A bibliai szöveghelyek tudományos magyarázatát erőszakosnak érzem. Irodalmi megfogalmazású szövegekről van szó, melyekben sok szimbólum található és a szövegek egy része nem szószerint és nem is a mai fogalmak alapján értelmezendő. Tény, hogy a Bibliában olvashatók olyan leírások, amelyek látszólag a természet törvényeivel szembehelyezkednek. Például olvasunk olyanról, hogy amikor Józsue kitárt karral imádkozott, megállt a Nap az égen. De ezek emberi érzéseket tükröznek: bizony vannak helyzetek, amikor megáll az idő… Vagyis nyelvi kifejezésformákról van szó, amelyeket nem szerencsés minden áron alátámasztani természettudományos módon” – emelte ki Thorday Attila, és azt is hozzátette: a Vörös-tenger kettéválásánál is szó lehet valamiféle természeti jelenségről, amin törhetjük ugyan a fejünket, de a leírás nem a történések hogyanját akarta megmutatni. Amit ott megélt Izrael népe, az nem volt más, mint hogy megtapasztalták Isten gondviselő szeretetét.

Előző sztori

Városcsonkítás

Következő sztori

Isten veled szegedi sportosztály? – III. rész