Egyetem

Az evolúciós gondolat evolúciója

Az evolúciós gondolat evolúciója

2009. február 17., kedd
Az evolúciós gondolat evolúciója

Kettős jubileum kapcsán rendezik meg idén a Darwin-napot és a hozzá kapcsolódó előadássorozatot: 1809. február 12-én, tehát 200 éve született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete. Szegeden a Somogyi-könyvtár kamarakiállítással várja az érdeklődőket, a programok "nyitóelőadását" pedig február 16-án tartotta Györgyey János, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) tudományos főmunkatársa.

A Darwin-napot azért karolta fel a hazai Szkeptikus Társaság, mert úgy vélik: sokáig nem volt olyan nemzetközi tradíció, amely méltóképpen megemlékezett volna a tudományos módszerről és az ennek segítségével felépített tudáshalmazról - áll

a rendezvény honlapján.

Darwin

kora zsenije volt, aki a XIX. században már levegőben levő kérdésekre adott válaszokat, tapasztalatokat képes volt szintetizálni. Ebben az időben ugyanis már voltak olyan elméletek, melyek szerint a fajok nem állandóak.

Jean-Baptiste Lamarck

például úgy gondolta, hogy az élőlények szerzett tapasztalatai, tulajdonságai öröklődnek tovább. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, ezzel és hasonló feltételezésekkel szemben állt elő Darwin a maga elméletével - tudtuk meg

Györgyey Jánostól,

aki "A darwini gondolat evolúciója" címmel tartott előadást hétfőn

.

Darwin szerint az életképesebb egyedek túlélése és nagyobb gyakoriságú szaporodása lesz az, amelyik a fajon belül meglévő természetes variációból mindig kiválogatja azokat, amelyek az adott körülményekhez, a környezethez jobban tudnak alkalmazkodni, azaz viszonylag alkalmasabbak társaiknál. Tehát nem abszolút kiválogatódásról, nem végső, tökéletes alkalmazkodásról van szó. A változékonyság - variáció -, a reprodukció és a szelekció hármassága adja meg az evolúciós elv alapját. Darwin felismerte, hogy e három tényező kölcsönhatása változási folyamatot eredményez, amelynek nincs célja, előre meghatározott iránya. Mindezek alapján a ma létező bizonyos hasonlóságot, bizonyos különbséget mutató élőlények visszavezethetők egy közös ősre - magyarázta a kutató. Györgyey János kiemelte: fontos tisztázni, hogy a darwinizmus mint fogalom nem tudományos elmélet, hanem filozófiai szemlélet, gondolkodásmód volt; tudományos elmélet ugyanis a biológiai evolúció elmélete. Ugyanakkor maga az evolúció pedig egy folyamat: a természetben előforduló élőlényeknek a földtörténeti korok során megvalósuló folyamatos változása. A kutató előadásában utalt arra is, hogy ma már a nagy világvallások is elfogadják a biológiai evolúció tudományos elméletét.

A teremtéstörténet és az evolúció kérdésköréhez korábbi részletes cikkünket ITT olvashatják.

Az SZBK tudományos főmunkatársa azt is elmondta: az evolúciós elmélet ma már áthatja a természettudományokat, beszélnek kémiai evolúcióról (mely az első élő sejtek kialakulásával foglalkozik), sőt társadalmi evolúcióról is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.