Írjon nekünk

Egyetem

Az evolúciós gondolat evolúciója

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Kettős jubileum kapcsán rendezik meg idén a Darwin-napot és a hozzá kapcsolódó előadássorozatot: 1809. február 12-én, tehát 200 éve született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete. Szegeden a Somogyi-könyvtár kamarakiállítással várja az érdeklődőket, a programok “nyitóelőadását” pedig február 16-án tartotta Györgyey János, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) tudományos főmunkatársa.

A Darwin-napot azért karolta fel a hazai Szkeptikus Társaság, mert úgy vélik: sokáig nem volt olyan nemzetközi tradíció, amely méltóképpen megemlékezett volna a tudományos módszerről és az ennek segítségével felépített tudáshalmazról – áll a rendezvény honlapján.

Darwin kora zsenije volt, aki a XIX. században már levegőben levő kérdésekre adott válaszokat, tapasztalatokat képes volt szintetizálni. Ebben az időben ugyanis már voltak olyan elméletek, melyek szerint a fajok nem állandóak. Jean-Baptiste Lamarck például úgy gondolta, hogy az élőlények szerzett tapasztalatai, tulajdonságai öröklődnek tovább. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, ezzel és hasonló feltételezésekkel szemben állt elő Darwin a maga elméletével – tudtuk meg Györgyey Jánostól, aki “A darwini gondolat evolúciója” címmel tartott előadást hétfőn.

Darwin szerint az életképesebb egyedek túlélése és nagyobb gyakoriságú szaporodása lesz az, amelyik a fajon belül meglévő természetes variációból mindig kiválogatja azokat, amelyek az adott körülményekhez, a környezethez jobban tudnak alkalmazkodni, azaz viszonylag alkalmasabbak társaiknál. Tehát nem abszolút kiválogatódásról, nem végső, tökéletes alkalmazkodásról van szó.  A változékonyság – variáció -, a reprodukció és a szelekció hármassága adja meg az evolúciós elv alapját. Darwin felismerte, hogy e három tényező kölcsönhatása változási folyamatot eredményez, amelynek nincs célja, előre meghatározott iránya. Mindezek alapján a ma létező bizonyos hasonlóságot, bizonyos különbséget mutató élőlények visszavezethetők egy közös ősre – magyarázta a kutató.

Györgyey János kiemelte: fontos tisztázni, hogy a darwinizmus mint fogalom nem tudományos elmélet, hanem filozófiai szemlélet, gondolkodásmód volt; tudományos elmélet ugyanis a biológiai evolúció elmélete. Ugyanakkor maga az evolúció pedig egy folyamat: a természetben előforduló élőlényeknek a földtörténeti korok során megvalósuló folyamatos változása.

A kutató előadásában utalt arra is, hogy ma már a nagy világvallások is elfogadják a biológiai evolúció tudományos elméletét. A teremtéstörténet és az evolúció kérdésköréhez korábbi részletes cikkünket ITT olvashatják.

Az SZBK tudományos főmunkatársa azt is elmondta: az evolúciós elmélet ma már áthatja a természettudományokat, beszélnek kémiai evolúcióról (mely az első élő sejtek kialakulásával foglalkozik), sőt társadalmi evolúcióról is.

Egyetem

Közgazdászok vetélkednek a gazdaságtudományi karon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

A fakultás húszéves fennállása alkalmából.

Tovább olvasom

Egyetem

Az Alkotmánybírósággal köt megállapodást az SZTE jogi kara

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Trócsányi László EP-képviselő jelenlétében.

Tovább olvasom

Egyetem

Francia oktatási intézményben is tanulhatnak a szegedi gazdaságtudományi kar diákjai

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az IPAG Business School tárt karokkal várja a hallgatókat.

Tovább olvasom

Aktuál