Írjon nekünk

ARC

Tőkés László az összmagyarságot képviseli Európában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

A püspök szerint több autonómiaformáról beszélhetünk

Fotók: Gémes Sándor

Szegeden a keresztény felekezetek januári egyetemes imahetének vendége volt Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, erdélyi magyar politikus, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki fontos szerepet játszott az 1989-es romániai forradalom kirobbanásában, s politikai szerepvállalása azóta sem csökkent. Számos hazai és nemzetközi díjjal, elismeréssel jutalmazták politikai és nemzetmentő tevékenységét. A SZEGEDma.hu a határon túli magyarság helyzetéről beszélgetett a püspökkel.

– Húsz éve annak, hogy a romániai a forradalom meghatározó részvevője lehetett. Meghozták-e a demokratizálódás folyamatai az akkor elvárt, megálmodott jövőt?

– Magyarországon vérontás nélkül tértek át a rendszerváltozás útjára, nem így Romániában. Beigazolódott viszont, hogy csak egy tragikus színjátéknak bizonyult a felkelés. Szükség volt a forradalom koreográfiájára, a látszatra a puccs szervezőinek, akik megbuktatták Ceausescut. Valójában ugyanaz történt, mint a többi kommunista országban: az akkori vezetők átmentették a hatalmukat az új rendszerbe. Közel húsz esztendeje demokratikusnak álcázott birkózás folyik, a múlt rendszer és a helyébe lépő kialakulatlan, menet közben formálódó rendszer között. Ennek a tusakodásnak a történeteként is felfogható az elmúlt két évtized. Nem sikerült felszámolni a múlt rendszer hatalmasainak szerepét.

– Akkor a magyarság helyzete is éppen olyan mostoha, mint akkor volt?

– A nemzeti kérdés éppen úgy vajúdik, mint a rendszerváltozás többi vonatkozása. Miért lenne különbség például az egyház- vagy a kisebbségpolitikában? Ugyanolyan felemás, posztkommunista politizálás folyik ezeken a területeken is. Nem történt meg a kisebbségek felszabadítása, a magyarság egyenjogúsítása. A vallás- és az egyházszabadság továbbra is korlátozásoknak van alávetve.

– Azért nem lehet összehasonlítani az akkori üldözési módszereket a mai, parlamentáris demokrácia eszközeivel.

– A Magyarországtól elszakított magyarok elnyomásában csak módszerváltás történt, nem rendszerváltás. A módszerek kifinomultabbak, eurokomform színezetűek. A mégis bekövetkezett csekély változást csak az Európának való kényszerű megfelelés attitűdje motiválja. Szlovákiában, Ukrajnában most komoly visszaesés következett be a kisebbségben élő magyarokkal szembeni politikában, míg Szerbiában és Romániában jelenleg stagnál a helyzetünk, összességében azonban azt lehet mondani, hogy tovább folytatódik a Trianon utáni nacionalista politika, csak szebb csomagolásban.

– Erdélyben ezért van folyamatosan napirenden a magyar közösségek gondolataiban az autonómia kérdése. Elmondaná, hogyan képzelnék ezt el?

– Az autonómia fogalmi megértéséhez analógiát használnék. Mindenki megérti, hogy az egyetemeknek, egyházaknak egyes országok biztosítják az önrendelkezést, önállóságot az államon belül, saját vezetői, döntéshozói testülettel. Ilyenfajta önrendelkezést kívánnak a kisebbségek is. Ez több szinten szerveződhet. Mi három autonómiaformáról beszélünk. Az első az összes romániai magyart magában foglalná, ez a személyi elvű autonómia. Minden magyar, aki annak vallja magát, tagja egy önkormányzati közösségnek, amely az őt illető kérdésekben maga dönt. Ilyenfajta önrendelkezésük van Magyarországon a kisebbségeknek, akik mind saját önkormányzattal rendelkeznek. Hasonló országos kisebbségi önkormányzata alakulna a romániai magyarságnak.
A másik a területi autonómia, tehát, ahol egy adott területen többségben élünk – mint például Székelyföld hatszázezernyi magyar lakosával -, ott alakulna egy területi önállóság.
Végül a saját jogállású települések önkormányzatának önállóságáról sem szabad elfeledkezni. Vannak ugyanis olyan falvak, ahol a lakosok többsége magyar, ők önálló magyar önkormányzatot vívhatnának ki maguknak.

– Ha Romániában nem is, Brüsszelben EP-képviselőként sokat tehet az összmagyarságért.

– Sajnos a kisebbségi kérdéssel mostohán bánnak Nyugat-Európában is. A meghatározó politikai erők háttérbe szorítják a kisebbségek ügyét, annak ellenére, hogy az EU lakosságának mintegy tíz százaléka tartozik valamilyen kisebbséghez. Még a fogalmi tisztázásokhoz sem jutottak el, a nyugati politikusok rendszeresen keverik az őshonos kisebbségeket a bevándorlókkal. Ez egyenesen sértő, mert mi, határon túli magyarok nem hagytuk el a hazánkat azért, hogy az EU tagjai legyünk. Mi itt születtünk.

– Pedig a közhiedelem az, hogy az unió kiáll a hátrányos helyzetűekért, üldözöttekért…

– Az EU-ban nem létezik kisebbségügyi normarendszer. Létezik egészségügyi, kereskedelmi, állat-egészségügyi vagy igen magas szintű gazdasági szabályozás. Erősebb állat-egészségügyi szabályozás van például, mint a közel ötvenmillió embert érintő kisebbségi védelem. Összefogtak velem együtt magyar jobboldaliak, szocialisták és liberálisok, és egy kisebbségvédelmi törvénykezdeményezést készítettünk, de még határozathozatalra sem kerül sor, annyira hiányzik a támogatottsága. Árral szemben evezünk, de kitartással így is lehet haladni…

– Az összefogás jelentheti a megoldást, a magyarság vagy akár egész Európa jövőjét?

– Vissza kell találnia a magyar embernek saját közösségéhez. A tékozló fiúnak haza kell térnie. Az imahét mottója – „… legyenek eggyé kezedben!” – már súgja is nekünk, hogy mindez Isten nélkül elképzelhetetlen. Mert amire ma szükségünk van, hogy az erőinket összegyűjtsük, és a kiutat az erkölcsi, gazdasági válságból együtt keressük. A tékozlóknak vissza kell térniük. De ha ezt a visszatérést nem a megbánás, az új élet vezérli, akkor még nagyobb lehet a zuhanás. Ha a tékozló fiú csak azért jön vissza, hogy a maradék vagyonából is kifossza apját, házát, országát, a nemzetet, akkor ez az ember semmi másra nem lesz képes, csak a hasonlókkal érdekszövetségre lépni, a nagyobb zsákmány reményében. Az érdekszövetségek pedig csak bandák, galerik, maffiák, és Magyarországnak, Európának nem erre, hanem értékszövetségre van szüksége. Egy olyan közéleti, politikai, vallási ökumeniára, ahol Isten törvényének szellemében keresik a kiutat, a gyógyulást a népek. Ezt kell újra felfedezni, az isteni értékrendet, ami mentén felállíthatjuk életrendünket.

ARC

“Botka László Szeged Karácsony Gergelye” – videó!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Szerző:

A helyi homokozón kívül nem talál másik játszóteret magának – hangzott el a Hír TV Főhős című műsorában.

Tovább olvasom

ARC

Oklevelet kapott Szeged legnagyobb vasútbarátja

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Nagy József, a Vasúttörténeti Alapítvány titkára szerint már születésekor eldőlt, hogy a vasútnak szenteli életét.

Tovább olvasom

ARC

Húsz éve a múzeum szolgálatában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/dobocsaba.jpg

Megjelent:

Medgyesi Konstantin 1999 augusztusa óta azért dolgozik, hogy a szegedi Móra Ferenc Múzeum sikeresen működjön.

Tovább olvasom

Aktuál