A rászorulókat támogatja a képviselő, és követőkre vár

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Fotó: Gémes Sándor

Novemberi, decemberi és januári képviselői tiszteletdíját a rászorulóknak ajánlotta föl Szabó László szegedi önkormányzati képviselő, a Szögedi Védegylet elnöke. A politikus – aki a ciklus végéig minden hónapban jótékonykodni fog – bízik benne, hogy cselekedete követendő példát jelent majd politikustársai számára.

Szabó László (képünkön) nem először döntött a jótékonykodás mellett: a 2005-ben a temesközi árvíz károsultjainak ajánlotta föl egyhavi tiszteletdíját (98 ezer forintot), s kétkamionnyi ruhát és élelmiszert juttatott el hozzájuk a szegedi polgárok segítségével. 2007-ben az újszegedi választókerülete legidősebb polgárának, a 100 éves Junker Klárának adta kéthavi tiszteletdíját, összesen 100 ezer forintot (addigra csökkentették a képviselők javadalmazását).

Tavaly adventkor úgy döntött, hogy a képviselői ciklus végéig minden hónapban megsegíti a rászorulókat. Novemberben egy újszegedi asszonynak, a 43-as úton átzúduló hatalmas forgalom egyik áldozatának, decemberben a szegedi árva gyerekeknek, januárban pedig a fagyoskodóknak ajánlott, illetve ajánl föl 54 ezer forintot.

„Már két évvel ezelőtt is fölszólítottam a sajtón keresztül képviselőtársaimat, adakozzanak településük, körzetük legrászorulóbb lakosai számára. Ajánlott e fölajánlás különösen azoknak, akik az öregek jelen nyomorúságos helyzetét szavazataikkal és tevékenységükkel előidézték… Fölhívásomra néma csönd volt akkor a válasz” – mondta a SZEGEDma.hu-nak a Szögedi Védegylet elnöke.

Szabó László reméli, hogy példáját most sok hasonlóan őszinte fölajánlás követi majd, amivel „elindulhat egy polgári társadalom lelki épülése is”. A képviselő, aki orvosként Angliában praktizál, azért is tartja ezt fontosnak, hiszen a nyugati országokban az adományozás a legtermészetesebb dolog. „Nálunk többnyire csak szegények, meg fösvény újgazdagok vannak. Nem tobzódnak városaink sétalóutcáin a tehetősek adományaiból fönntartott adományboltok. Szinte kizárólagosa a nyerészkedés szelleme lengi be társadalmunkat, nem pedig a keresztényi adakozásé” – véli, hozzátéve: bízik benne, hogy hamarosan kis hazánkban is változik majd a helyzet.

Default thumbnail
Előző sztori

Kedd: Mindent a szemnek!

Következő sztori

Vízkereszt: Háromkirályok vize

Legutóbbi hasonló cikkek