Írjon nekünk

Közélet

Maradék országunk levizsgázott – hárman december 5-éről

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

A magyarok fekete Mikulása

Fotók: Gémes Sándor

2004. december 5. gyásznap a határon túli magyarok történetében, a vajdaságiak, erdélyiek, kárpátaljaiak és felvidékiek azóta is dühösen felszisszennek, és inkább témát váltanak, ha felemlegetik ezt a dátumot. Mindannyiuk elkeseredettségét talán Jókai Anna Kossuth- és József Attila-díjas írónk fogalmazta meg, amikor e szégyenletes eseményről a következőket vallotta: „Azt mondom, hogy ez az ország, ahol élek, egy maradék ország, én így nevezem. Jobban szeretem ezt mondani, mint azt, hogy anyaország. Milyen anya az, akinek a kezét-lábát levágva elvették mindenét. Szerintem ez a maradék ország mostanában éppen azzal erősíti magát, hogy furcsa módon ezek a szélek tartják össze… (…) Magyarország addig tart, amíg magyar nyelv létezik, és ahol magyarul beszélnek, ott jelen van az én hazám.”

A SZEGEDma.hu három közéleti személyiséget, név szerint Hegedűs Lászlót, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szegedi tagozatának egykori elnökét, Nagyabonyi Attilát, a jelenlegi elnököt (felső képünkön) és Marjanovic Dusánt, a Szegedi Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnökét (alsó képünkön) kérte fel, kommentálják a négy évvel ezelőtti népszavazás eredményét, valamint annak mai hozadékát.

“Nem pénzt, csak egy papírt akartunk”

Hegedűs Laci a délszláv háború elől 1991 őszén érkezett Szegedre. Honfitársaihoz hasonlóan sok mindennel próbálkozott, tanárként belekóstolt az oktatásba, kényszervállalkozott, majd miután semmi sem jött igazából össze, hazament Magyarkanizsára. Szülővárosában önkormányzati képviselőnek választották, így a Tápén letelepedett Laci ma a vajdasági magyar koalíció színeiben politizál.
“Az ominózus népszavazást megelőző vasárnap pártelnököm, Ágoston András kíséretében elmentem Hódmezővásárhelyre, ahol a polgármester vendégeként a három ismert határon túli magyar politikus (köztük Tőkés püspök úr) az igen mellett kampányolt. Ott beszélték meg, hogy tévépárbajra hívják a miniszterelnököt. Azóta tudjuk, ezt jobb lett volna elfelejteni. Úgy tudom, az Egyesült Királyságban főben járó bűn a haza-, illetve nemzetárulás, de nálunk a porosz jogrend az irányadó. Később egy másik vacogtatóan hideg decemberi napon az autópálya elkészültét ünnepeltük Szegeden. Ott toporogtunk a téren a hangzavarban, mikor a tömegben váratlanul felbukkant a közelünkben néhány igen magas úriember, hosszú, fekete kabátban. A polgármester és a miniszterelnök tartottak az emelvény felé testőrök gyűrűjében. Mire megfogalmaztam volna magamban egy elég rövid és tömör szöveget („ Nem pénzt, csak egy papírt akartunk, miniszterelnök úr!” ), amit odakiálthattam volna feléjük, addigra a magas, fekete alakokat elnyelte a tömeg, és a fejek fölött megjelent a dübörgő zene ütemére kiáramló lila működ. Megérkeztek a díszvendégek, elkezdődött a műsor…”

“Elszalad mellettünk a jövő”

Marjanovic Dusan szintén vajdasági, Csantavérről került Szegedre. Beilleszkedett, dolgozik, évek óta ő vezeti a Szegedi Horvát Kisebbségi Önkormányzatot. A horvát példa talán azért is érdekes lehet, mert a volt jugoszláv tagköztársaság kiválása és önállósulása után azonnal felajánlotta (népszavazás és különösebb hajcihő nélkül) az állampolgárságot minden horvátnak – vagy aki annak vallja magát -, éljen bármelyik részén is a világon.
“Amíg a múlt emlékeit turkáljuk, valahol elszalad mellettünk a jövő. Ne kritizáljon az, aki példát nem mutat – mondja bölcsen Dusan. Mi is az állampolgárság? Az állampolgárság az egyén el nem idegeníthető (főleg, ha születéssel szerzett) alapvető joga, amely egyben kötelezettség is, hiszen az alanytól megköveteli az alkotmányos rend megtartását. Előfeltétele egy önálló, főhatalommal rendelkező ország fennállása, amely a saját polgárainak biztosítja az alkotmányban vagy a törvényben előírt jogokat. Alkotmányjogi értelemben az állampolgárság az ország lakosságára vonatkozik, méghozzá az egyének tartózkodási helyétől függetlenül. A kontinensen a leggyakoribb a ius sanguinis, vagyis a vér szerinti leszármazás, amely alapján egy ország állampolgárságát megkaphatja az, akinek születéskor legalább az egyik szülője az adott állam polgára. Az angolszász országokban használatos a ius soli, vagyis a terület szerint keletkezett állampolgárság, amikor az állam területén született gyermek megkapja az állampolgárságot. A felsoroltakon kívül az állampolgárság keletkezhet honosítás (naturalizáció) útján is, ha valaki ezt kérelmezi, és teljesíti az előírt feltételeket.

Ma a kisebbségek nem lehetnek rejtett belpolitikai kérdései egy-egy országnak. Az anyaországnak támogatnia kell határain kívül rekedt honfitársait, számukra lehetőséget biztosítani az identitásuk megőrzésére, munkavállalásra, visszahonosításra.”

“Csak azt nem értem, mitől fél…”

Nagyabonyi Attila Zentáról települt át Magyarországra a ’90-es évek elején. Tiszaszigeten él, Szegeden dolgozik, és évek óta kiválóan irányítja a VMDK szegedi tagozatát.
“Szinte sehol a világon nem találunk még egy olyan országot, amely hasonlóképpen viselkedett volna határon túli kisebbségeivel, mint Magyarország” – véli Attila. “Legjobban a kampány alatt zajló nagy ködösítés és mellébeszélés bosszantott. Nem kellene elvitatni magyar mivoltát annak a határon túli polgárnak, aki kilencven év után is minden nehézség ellenére magyarnak vallja magát. Magyarországon sorra nyílnak német, angol, olasz stb. iskolák, a határon túl pedig kétségbe vonják a magyarságát annak, aki az anyanyelvű oktatás megmaradásáért küzd. A legutolsó népszámláláskor 295 ezren vallották magukat magyarnak Vajdaságban, ezt a tényt Magyarországnak is el kellene fogadnia. A népszavazást kísérő riogatás és pánikkeltés helyett a kettős állampolgárságra vonatkozó törvényt az Országgyűlésnek kellett volna elfogadnia, majd részletesen kidolgoznia, kinek milyen jogok járnak. Ehhez csak politikai akarat kellett. A nemzetközi jog réges-régóta rendezte e kérdést, a polgár ott veszi igénybe az egészségügyi és szociális ellátásokat, ahol él és fizeti a tb-t. Államközi szerződésekkel ez a kérdés viszonylag egyszerűen lerendezhető.

Négy év távlatából – bevallom -, nemigen bíztam abban, hogy elegendő ember megy majd ki a népszavazásra. Ha mégis, akkor legalább 80 százalékuk igennel szavaz. Mélységesen csalódnom kellett, mint ahogy a határon túli magyaroknak is. Gyurcsány történelmi pillanatot szalasztott el, ha melléáll az ügynek, ma imába foglalják a nevét. Szerbiával szemben 2003-ban bevezették a vízumkényszert. Először azt mondták, egyszerű lesz a vízumkérelem, öt évre is megadják. Ma már látjuk, nem így működnek a dolgok. Sok vajdasági magyar a bonyolult ügyintézés és a nehézkes bürokrácia miatt teljesen lemondott a megszerzéséről. Számukra lezáródtak a schengeni határok. Kevés nemzet van a világon, amelynek a határain kívül nincsen kisebbsége, de talán egy sincs, amely ilyen mostohán viszonyul hozzájuk, mint Magyarország. Csak azt nem értem, mitől fél…”

Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv
Gazdaságvédelmi akcióterv

Egészség

Négy idős elhunyt, egy új fertőzöttet diagnosztizáltak Csongrádban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

509 áldozatnál jár a járvány.

Tovább olvasom

Egészség

Jutalmat kaptak a megyei polgárőr-egyesületek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Huszonegy egyesület munkáját ismerte el a megyei szövetség.

Tovább olvasom

Hírzóna

Megváltozik a rendőrfőkapitányi fogadóóra rendje Csongrád megyében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/tuti.jpg

Megjelent:

Szerző:

Igaz, csak ideiglenesen.

Tovább olvasom

Aktuál