Legyen már ennek vége?

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

És innentől Veres Jánosé volt a jól előkészített terep. Kifejtette abbeli álláspontját, hogy a vasutasok (és nem kevésbé a repülőtériek) sztrájkja törvényileg minimum aggályos, hogy önző, a társadalom érdekeivel szembehelyezkedő, és hogy ha a fene fenét eszik is, ők, mármint a kormány nem fog engedni ezeknek (plusz a BKV-soknak, köztisztviselőknek), meg egyébként is az ország jelen gazdasági helyzetében sztrájkolni megbocsájthatatlan bűn.

Nem szokásom a reggeleimet azzal – előre megfontoltan – elrontani, hogy “Nap-keltét” nézek a “királyi televízió” bármely csatornáján (merthogy mindkettőn ez megy). De úgy hozta a sors, hogy jegyzettémát keresve mégis csak nevezett reggeli műsorra kapcsoltam. A pénzügyminisztert faggatta három újságíró kolléga, semmi érdekeset nem kérdeztek, az MSZP-s politikus pedig mintha valamilyen forgatókönyv végszavaira tette volna, gond nélkül, felkészülten válaszolgatott a kellemetlennek tűnő kérdésekre. Meglepetésemre a – kiszámítható módon elfogadott – költségvetésről hamar elterelődött a szó, és az aktuális sztrájkokra irányítódott. A jól feladott magas labdákat Veres János persze mind lecsapta…

És innentől övé volt a jól előkészített terep. Kifejtette abbeli álláspontját, hogy a vasutasok (és nem kevésbé a repülőtériek) sztrájkja törvényileg minimum aggályos, hogy önző, a társadalom érdekeivel szembehelyezkedő, és hogy ha a fene fenét eszik is, ők, mármint a kormány nem fog engedni ezeknek
(plusz a BKV-soknak, köztisztviselőknek), meg egyébként is az ország jelen gazdasági helyzetében sztrájkolni megbocsájthatatlan bűn. Nekem, miközben hallgattam, a soha semmiben nem vétkes, örökké mindent ugyanúgy újrakezdő Gyurcsány Ferenc szavai visszhangoztak a fülemben, miszerint: “Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják és hazamennek!” Szóval, hogy semmi áron nem szabad engedni, semmilyen eszköztől nem szabad visszariadni, és kifullad, ami kifulladhat, csak addig is jól kell kommunikálni, kisebbséget és többséget találni, majd szembehelyezni egymással.

És ez a taktika minden bizonnyal be is válhat, hiszen ne feledjük, a különböző ágazatok különböző tőröl fakadt (többnyire eredendően baloldali érzelmű) szakszervezeti vezetőivel mindenfajta külön- és háttértárgyalások folynak az általános sztrájk elkerülése végett. Van miről tárgyalnia, van mit “szalámi taktikáznia” a kormánynak, mert intő az athéni példa: a parlamenti demokrácia nehezen kezelhető utcai anarchiába fulladásáról vannak tapasztalataink! Ugyanakkor azt sem kétlem, hogy a szocialisták minden eszközt bevetnek majd, mint ahogy azt a Tettre Kész Magyar Rendőrség Szakszervezete vezetőjével teszik.

Szirma Judit alezredest mint szakszervezeti vezetőt hallgatják le bírói engedély nélkül (hogy ugyan mit beszél telefonon más szakszervezeti vezetőkkel?), majd feljelentik bujtogatásért. Tiszta ötvenes évek! Kellett nekik elnézést kérni a 2006-os rendőri túlkapásokért! Természetesen ők nem csak bomlasztással foglalkoznak, fellépnek a szervezeten belüli korrupcióval, az állomány munkáltatotti és emberi jogainak végelmében, és ezzel útjában vannak néhány vezetőnek. Ha velük, rendőrökkel megtehetik ezt valakik, velünk bármit megtehetnek, bármilyen szakszervezet tagjai legyünk is!

És ne feledjük, a sztrájkolók a hatásos és állandó zavarásuk mellett számtalan hibát vétenek. Most még talán elmondhatják, milyen munkahelyükön tapasztalható gazdasági visszásságokra szeretnék felhívni a figyelmet, de napok múltán már ők lesznek pellengéren, ha nem figyelnek oda, ha hagyjuk, hogy Gyurcsányék velünk mondassák ki, hogy legyen már ennek vége!

Előző sztori

Szerb ellenfelet kapott a Szeged Beton

Következő sztori

Magyar földből tiszta élelmiszert!