Írjon nekünk
Nemzeti Konzultáció

Kultúra

Karácsony: az egyetemes kereszténység ünnepe

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/miklospeter.jpg

Megjelent:

Fotók: Gémes Sándor

Az első karácsonyfákat dél-német területeken állították a 15. század végén. Az uralkodó Habsburg család tagjai Bécsben, 1824-ben már bizonyosan fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét és ajándékot adtak egymásnak. Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el. Az első karácsonyfát Magyarországon valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon. Kezdetben a nemesi és a módosabb polgári családok állítottak fenyőfát karácsonyra az 1800-as évek első felében, általános szokássá azonban csak a huszadik század elejétől vált.

A karácsony – felekezettől függetlenül – az egyetemes kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Ezen a napon valamennyi keresztény hívő Isten megtestesülését és az emberiség megváltásának kezdetét ünnepli: azt, hogy a történelem folyamatában az istenség és az ember találkozott és együtt élt.

A karácsony Jézus Krisztus, a Megváltó születésének az ünnepe az egész keresztény világban. Amikor december 24-én az esthajnali csillag már följött, a régi idők hívőinél akkor került sor a karácsonyi vacsorára. Ezt sok ház udvarában a gazda puskalövése előzte meg: a gonosz lélek elriasztására. A gazdasszony minden evőeszközt és ételt előkészített az asztalra, mert a vacsorát egy ültő helyükben, fölállás és megszakítás nélkül kellett elfogyasztani

Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagymát és dióbelet ettek. Ennek gonoszűző célzata volt. A karácsonyi asztal elképzelhetetlen volt hal, bejgli, alma, dió nélkül. A kerek alma a család összetartásának, a dió a gazdagság szimbóluma. Vacsora után a ház asszonya egy almát annyi szeletre vágott, ahányan ültek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következő évben.

Melyik napon született Jézus?

Jézus születésének sem pontos évét, sem pontos napját nem adják meg a bibliai és történelmi források. Az egyház azzal, hogy december 25-re tette Jézus születésének megünneplését, tudatosan akarta háttérbe szorítani az archaikus római napisten – a Győzhetetlen Nap – születésének ugyancsak december 25-i megünneplését. A keresztény tanítás szerint ugyanis Jézus Krisztus „a világ világossága”. Ugyanakkor a keresztény teológusok már a 3. században azon fáradoztak, hogy meghatározzák Krisztus születésének időpontját, amelyről az evangéliumok nem tesznek említést. Azért jelölték meg december 25-ét, mert fogantatásának föltételezett március 25-i időpontjából számították ki a napot. Krisztus születésének helyeként Lukács evangéliuma Betlehemet jelöli meg.

Szent Ferenc és az első jászol

Karácsony megünneplésével szorosan összefügg a betlehemi jászol és a karácsonyfa. Egyes föltételezések szerint a jászol állításának szokása Rómából terjedt el a világban, ahol a Santa Maria Maggiore bazilikában jászol-relikviák láthatók. Az egyházi hagyomány szerint az első jászlat a tizenharmadik században Assisi Szent Ferenc állította föl egy grecciói templomban. Később, a barokk kortól kezdve a jászolban a kis Jézus mellett Szűz Mária és Szent József, az angyalok és a pásztorok is megjelentek az állatokkal együtt.

A zöld karácsonyfa a hideg téli időben az életet, a termékenységet és a növekedést jelképezi. Egy 1509-ből származó rézkarcon látható az első, gyertyákkal és csillagokkal ékesített karácsonyfa. Később a fát, vagy csak fenyőgallyakat karácsony este süteménnyel és almákkal díszítették. A 19. század második felében azután a karácsonyfa beköltözött csaknem minden otthonba és keresztény templomba. Annak, amit a karácsonyfa ágaira akasztanak, gyakran jelképes a jelentése. Például az ágakra aggatott kis szívek szerelmi vallomást jelentettek, a csillagok a sorsba vetett reményt fejezték ki, a fa tetején tündöklő csillag a betlehemi „csillagcsodára” emlékeztetett, a kis harangok a szentestét hirdették, valamint az újesztendőt köszöntötték és óvtak a szerencsétlenségtől is.

A Megváltót elrejtő fa

A fenyőfa és a karácsony közötti kapcsolatot egy – Bálint Sándor gyűjtötte – népi történet a következőképp magyarázta: „Amikor Krisztus Urunk a földön járt, üldözői, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Az Úrnak ellenségei már nyomában voltak, amikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, azért ágai rejtették el Jézust, aki így meg is menekült. Az Úr most megáldotta a fenyőfát: Soha ne hullasd el a leveleidet. Akkor is virulj és zöldülj, amikor a többiek levéltelenül sorvadoznak. Te légy a legdélcegebb és legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme, és emlékezetünkre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.”

Az első karácsonyfákat dél-német területeken állították a 15. század végén. Az uralkodó Habsburg család tagjai Bécsben, 1824-ben már bizonyosan fenyőfa alatt ünnepelték a szentestét és ajándékot adtak egymásnak. Hazánkban Bécsből a magyar arisztokrácia példája nyomán terjedt el. Az első karácsonyfát Magyarországon valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon. Kezdetben a nemesi és a módosabb polgári családok állítottak fenyőfát karácsonyra az 1800-as évek első felében, általános szokássá azonban csak a huszadik század elejétől vált. Akkortájt ezüstszálakkal, papírvirágokkal, almával, dióval és különféle házi süteményekkel – például mézeskalács-figurákkal – díszítették a fákat.

Kultúra

Musicalköntösbe bújtatott opera lesz a Szabadtéri idei első bemutatója

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/miklospeter.jpg

Megjelent:

Szerző:

Opera, de mégsem ahogy azt megszokhattuk. Az Agrippina operajáték különlegességéről Pányik Tamás rendezővel beszélgettünk.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nem épül meg az új könyvtár Vásárhelyen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/miklospeter.jpg

Megjelent:

Szerző:

Milliárdokat bukott az önkormányzat.

Tovább olvasom

Kultúra

Nagyüzem Újszegeden: már próbálják a Szabadtéri első bemutatóját – KÉPGALÉRIA!

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/miklospeter.jpg

Megjelent:

Szerző:

Június 15-én a színházban kezdték próbálni, majd hétfőtől már az Újszegedi Színpadon próbálják a Szegedi Szabadtéri Játékok idei első bemutatóját, az Agrippinát. Fényképezőgéppel lestünk be a szerdai próbára.

Tovább olvasom

Aktuál