Összefüggés az alvászavar, a depresszió és az elhízás között

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az emberi szervezet ciklikus működését meghatározó cirkadián ritmuson keresztül összefüggés mutatható ki az alvászavar, a depresszió, az elhízás és más betegségek között – közölte Purebl György egyetemi adjunktus szerdán Szegeden.

Az emberi szervezet napi ritmusa, a cirkadián ritmus egyénenként eltérő hosszúságú, de valamivel több mint huszonnégy óra, így mindig késik, ezért állandóan szinkronizálni kell – mondta a szakember az Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikája Elme Mater című sorozatának részeként tartott előadásán.
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese kifejtette, a szinkronizálás környezeti ingerek – elsősorban a sötét és a világos időszakok váltakozásának – hatására történik meg, de befolyásolja a testmozgás, a szociális aktivitás vagy akár bizonyos pszichoaktív szerek.
A szinkronitás elvesztésének egyik legnyilvánvalóbb tünete az alvászavar. Míg korábban a kutatók az alvással kapcsoltban elsősorban a mennyiségi szempontokra – az elalvás gyorsaságára, az alvás hosszára és a felébredések számára – figyeltek, ma már inkább az alvás minőségét értékelik. Az alvásminőségét és az alvászavart viszonylag nehéz és költséges vizsgálni, a nappali tünetek – mint a fáradtság, a kedélyzavarok, a koncentrációképesség csökkenése – azonban jól jellemzik – közölte a kutató.
Az alvás és ébrenlét szabályozásában számos agyi terület és vegyület vesz részt, a tobozmirigyben termelődő melatonin azonban központi szerepet játszik benne. Ennek a vegyületnek a szintje a szervezetben a világosban lecsökken, sötétben pedig megnő.
Az alvászavarok terjedésében például közrejátszik az is, hogy a modern társadalmakban a népesség többsége napjai nagy részét zárt térben tölti, itt, még ha a megvilágítás jónak is tűnik, kevesebb fény éri, mint egy ködös novemberi napon a szabadban – mondta Purebl György.
Depresszióban szenvedő páciensek vizsgálata során kiderült, hogy a betegség jelentkezésével alvásminőségük jelentősen romlik, arra is fény derült azonban, hogy a kezeletlen alvászavar depresszióhoz vezet. Azt jelenleg nem lehet megállapítani, melyik betegség az ok, és melyik az okozat, az azonban biztos, hogy a két kórkép összefügg – fogalmazott a szakember.
Kutatók felfigyeltek arra is, hogy az Egyesült Államokban – ahol az emberek átlagosan egy órával kevesebbet alszanak, mint az Európában jellemző hét és fél óra – magasabb az elhízottak száma. A jelenségek összefüggését egy egyszerű kísérlettel bizonyították, egészséges orvostanhallgatókat hat napon keresztül részleges alvásmegvonásnak tették ki, s megállapították ennek következtében megváltozott a szénhidrát anyagcseréjük. Később számos vizsgálat igazolta, hogy az alvászavar önmagában rizikófaktora az elhízásnak és a kettes típusú cukorbetegségnek – mondta az adjunktus.

Előző sztori

Napfényfürdő: 3000 fő 4400 négyzetméteren pancsizhat, örülünk?

Következő sztori

Csütörtök: kulturális fesztivál és A nyomozó