Új könyv: magyarok kisebbségben a 20. században

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A kisebbségi magyar közösségek 20. századi történetéről szóló, 29 szerző munkájából összeállt kötetet mutatnak be a szegedi SZAB-székházban (Somogyi u. 7.) október 27-én, hétfőn 17 órától. Az eseményen jelen lesznek a kiadvány szerkesztői, Bárdi Nándor és Fedinec Csilla is. A könyvismertető beszélgetést Vincze Gábor, az Emlékpont Múzeum történésze vezeti, a kiadványt többek között Miklós Péter, a Móra Ferenc Múzeum történész-muzeológusa, a SZEGEDma.hu munkatársa értékeli – tájékoztatott Medgyesi Konstantin, a Móra-múzeum sajtóreferense.

A szerkesztői szándék szerint a könyv a magyar kisebbségek és a diaszpóra története iránt érdeklődő, alapismeretekkel rendelkező olvasó számára készült.

A többéves munka után napvilágot látott tanulmánykötet összesen 29 szerző munkája, akik között a budapesti akadémiai kutatóhelyek, egyetemek kutatóit, oktatóit is megtalálhatjuk, illetve többen közülük a szomszéd országokban élő történészek, kutatók.

A szerzők 69 fejezetben hat korszakra tagolva mutatják be az 1918-1989 közötti “rövid 20. századot” és az azóta eltelt közel két évtizedet. Önálló fejezetek foglalkoznak a szomszédos országokban élő magyar anyanyelvű zsidók, cigányok, a csángó-magyarok, valamint a nyugat-európai és tengeren túli diaszpóra-magyarság történetével. Közel hatvan fekete-fehér térkép és több mint ezer fotó teszi érzékletesebbé a szerzők okfejtését. Minden fejezetben kronológiai és bibliográfiai vázlatok, forrásrészletek, rövid információk, fogalmi és tényszerű magyarázatok egészítik ki a tárgyalt korszak társadalmi-politikai jelenségeinek elemzését. Fontos segédletként adják közre a Közép-Európa nemzetiségi viszonyait áttekintő idősoros népszámlálási nemzetiségi, anyanyelvi adatokat, illetve a magyarság területi megoszlásának változását bemutató színes térképeket. A szerzők sorra veszik az “utódállamokba” került nemzetrészek helyzetét, a kulturális, oktatási, gazdasági, tudományos intézmények szerepét az identitás megőrzésében, Budapest magyarságpolitikájának változásait, Bukarest, Prága, illetve Pozsony és Belgrád kisebbségpolitikájának alakulását, a magyarság demográfiai fejlődését.

A kötetet a SZEGEDma.hu egy korábbi cikkében részletesen is ismertette.

Előző sztori

Wass Alberttől a „betiltott” filmekig Koltayval

Default thumbnail
Következő sztori

Demonstráció a focipályán: „Nem állunk ki!”

Legutóbbi hasonló cikkek