Felavatták Abádi Benedek szobrát

A

reformáció ünnepén a Honvéd téri református templom bejáratánál felavatták Abádi Benedek, az első szegedi református prédikátor szobrát.

A Honvéd téri református templom előtt áll

Szegedi Kis István

szobra a bejárat egyik oldalán, most pedig a másik oldal is kapott egy szobrot. „

Kopasz Márta

református képzőművésznek volt az a gondolata, hogy van egy szülöttje a városnak, Szegedi Kis István, aki egy óriási tudományos karriert futott be Magyarországon. Ezt mutatja például az is, hogy Oxfordban tanították a dogmatikáját" - kezdte mesélni a szobrok történetét

a Honvéd Téri Református Egyházközség vezetője. „Hogy a szimmetria miatt a bejárat mindkét oldalán legyen egy szobor, másodiknak

Abádi Benedeket

választotta a művésznő, aki az első szegedi református prédikátor volt. Róla nem maradt fenn semmiféle rézkarc vagy festmény, ezért aztán a Kis István-szobrot is megalkotó

Lapis András

művészúr fantáziájára és tudására bíztuk, milyen lesz az arc. Mint az előző szobor esetében, így Abádi Benedek szobrához is óriási támogatást kaptunk a várostól az elképzelésünkhöz" - tudtuk meg a lelkésztől. Abádi Benedek nyomtatta ki

Sylvester János

1541-es Újtestamentum-fordítását, az első teljesen magyar nyelvű könyvet. Szegeden prédikátorként és nyomdászként tevékenykedett 1544. és 1552. között. Születéséről és haláláról keveset tudunk, kinyomtatott könyveinek adataiból következtethetünk arra, merre járt. A nyomdászmesterséggel a krakkói egyetemen ismerkedett meg, lelkészi képesítést pedig Wittenbergben szerzett 1543-ban. Szegedi hitterjesztői tevékenységének a rossz közállapotok vetnek véget, a hajdú csapatok betörése után a város elhagyására kényszerült. Az avatás után tartották a Protestáns Napok záró istentiszteletét.