Megérkeztek a múzeumba a kassai gótikus kincsek

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Fotók: Gémes Sándor

Csütörtökön 15 órakor megérkezett a Móra Ferenc Múzeumba a világhírű kassai gótikus műkincsgyűjtemény, mely az intézmény szeptember elején nyíló bibliai műkincskiállításának meghatározó részét képezi majd.

Több mint negyven kassai műkincs érkezett Szegedre csütörtök délután. A Móra-múzeum szeptemberi, négymilliárd forint összköltségű bibliai műkincskiállítására felbecsülhetetlen értékű művekkel, szárnyas oltárral, egyházi, bibliai vonatkozású festményekkel, szobrokkal, műtárgyakkal járul hozzá a középkori Felső-Magyarország képzőművészeti kultúráját bemutató felvidéki műtárgyegyüttes, mely 19 méter hosszú, 4 méter magas kamionban érkezett a Tisza parti városba. A Móra-múzeum történetében nem volt még példa arra, hogy ekkora szállítmány érkezzen a Kultúrpalota elé.

A jelenlegi Magyarország területén még soha nem voltak kiállítva ezek a kassai műkincsek. A műtárgyak érkezéskor a középkori képzőművészet nemzetközi hírű magyar kutatója, Török Gyöngyi művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa (alsó képünkön) is jelen volt. “A kelet-szlovákiai gyűjtemény a történeti Magyarország egyik legrégebbi, nagyon komoly gótikus gyűjteménye, amely részben kiegészíti a Magyar Nemzeti Galériában látható szárnyasoltárokat, hiszen vannak olyan darabjai, amelyek a Budapesten látható anyaghoz szorosan kapcsolódnak. Ilyen péládul a XV. század végéről származó nagysárosi feszület – az ehhez tartozó Mária és János szobrot a Nemzeti Galériában őrzik, akárcsak annak a XVI. század eleji leibici szárnyasoltárnak a képét, amelynek a két merev szárnya ugyancsak most érkezett Szegedre” – tudatta Török Gyöngyi, és úgy összegzett, hogy egy “oltáregyesítési” folyamatnak lehetünk tanúi. A szakértő azt is elmondta: Szegeden azért is nagy unikum ez az anyag, mert csak az írott forrásokból tudjuk, hogy itt is voltak középkorban táblaképek és faszobrok, a török hódoltság alatt ugyanis a Duna-Tisza-közén az ilyen tárgyi emlékek java elpusztult, a maradék pedig a barokkizálás és neogotizálás áldozatává vált. A gyűjtemény legkorábbi faszobrai a XIV. századból származnak.

Történelmi pillanatot élhetünk át – fogalmazott Zombori István múzeumigazgató (alsó képünkön) a műkincsek ládájának felnyitásakor – hiszen olyan műtárgyak érkeztek a Kelet-szlovákiai Múzeum jóvoltából, amelyeket Magyarországon még nem láthattunk. Az igazgató elmondta: a szeptemberi kiállításnak meghatározó részét, több mint egyharmadát képezik majd a kassai műkincsek, de érkeztek már a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményéből is műtárgyak, és jönnek még középkori műkincsek Lengyelországból, valamint a Szeged-Csanádi Egyházmegye Múzeuma és Kincstárából, illetve a szeged-alsóvárosi ferences templom anyagából szintén érkeznek kiállítandó tárgyak, olyan középkori darabok, amelyek nem, vagy csak részben voltak a nagyközönség számára láthatók.

“E kor vallásos tárgyainak alkotói még nem egyszerűen művészek, hanem hívő emberek voltak, akik nem csak egy puszta témát dolgoztak fel, hanem valami olyat jelenítettek meg, amely nekik a legbensőbb dolognak számított” – emelte ki Zombori István.

A szeptembertől a Móra-múzeumban látható kassai gótikus műkincsek utoljára Franciaországban voltak kiállítva.

Default thumbnail
Előző sztori

Győzelemekkel hangolt a rajtra az FK 1899 Szeged

Következő sztori

A pekingi tanulság: harmadannyi pénz, harmadannyi érem...

Legutóbbi hasonló cikkek