Virágzik az indiai lótusz a füvészkertben

Virágzik a buddhisták szent növénye, a Délkelet-Ázsiában őshonos indiai lótusz (Nelumbo nucifera), mely - az időjárástól függően - augusztus közepéig, szeptember elejéig látható a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében - tájékoztatott Pulics Julianna kertvezető.

Az indiai lótusz a létesítmény egyik büszkesége, a virágból a legnagyobb közép-európai szabadföldi állomány itt található. A csaknem száz négyzetméteres picinyke tavon a növény több tucat, hatalmas virága nyílt ki, ezzel rózsaszínbe öltöztetve a teljes vízfelületet. A legenda szerint a Buddhának életet adó növényt őshazájában sokoldalúan hasznosítják: magját, a mogyoró nagyságú lótuszdiót főzve, pirítva, kandírozva fogyasztják, keményítőben gazdag gyöktörzsét főzeléknek készítik el, vagy megszárítják, és gabonával keverve kenyeret sütnek belőle. Sőt fiatal hajtását és levelét is megeszik. A szegedi füvészkertbe az első növények még 1932-ben kerültek.

Győrffy István

igazgató akkor egy növénygyűjtő úton, Óföldeákon talált rá a lótuszra a Návay-kastély parkjának egyik tavában. A család tagjai közt ugyanis volt olyan növénygyűjtő, aki több különlegességet is nevelt otthon. Ebből a gyűjteményből kapott a füvészkert néhány tövet. A növények néhány év alatt benőtték az egész tavat, a nyolcvanas évekre azonban - nem tudni, miért - kipusztult az állomány. 1982-ben egy alapos tótisztítás után saját magról újratelepítették a virágot, ami mostanra minden nyáron virágtengerré változtatja a kis tavat.