A VI. Szegedi Várjátékokon a Reneszánsz Emlékév keretében mutatja be a Szegedi Pinceszínház Balassi Bálint Szép magyar komédia című zenés pásztorjátékát.
Kancsár József, a Pinceszínház igazgatója elmondta: a Reneszánsz Év keretén belül pályáztak arra, hogy ezt a darabot előadhassák. “Azért is tartom jó ötletnek magát a Reneszánsz Év kezdeményezést, mert lehetőséget ad arra, hogy egy olyan egyébként nem játszott gyöngyszemet, mint amilyen Balassi Szép magyar komédiája, megmutathassunk a közönségnek” – mondja az igazgató, aki azt is elárulta, mikor rátalált a Balassi-darabra, megragadta annak szeret-nemszeret szálakon futó cselekménye, és az, ahogyan szinte a shakespeare-i Sok hűhó semmiértre vagy Ahogy tetszikre emlékeztető konfliktushelyzetet fest fel a végvárak költője.
Nagyon bájos és naiv
“Nagyon érdekes Balassi művét rendezni” – mondja Ádám Tamás (képünkön), a darab rendezője. “Tudni kell, hogy ez gyakorlatilag az első magyar darab volt, és az 1500-as években született. Balassi Bálint hallott már akkor például királyi udvarokból arról, hogy létezik a párbeszédes viszonyban megelevenedő szöveg, amikor nemcsak énekelnek, és monológokat, verseket mondanak, hanem színházi formát adnak a szerelemnek, a bánatnak. De igazából neki magának nem nagyon volt még tapasztalata” – fejtegeti Ádám Tamás. Ennek ellenére Balassi vette magának a bátorságot, hogy a saját kútfőből megírjon egy akkoriban szájról szájra járó, pásztorjátékszerű történetet párbeszédes formában.
“Nagyon bájos és rettenetesen naiv a darab természetesen, hiszen neki semmifajta előképe nem volt erről az egészről. Éppezért kellett néhány helyen dramaturgiailag is javítani, hogy ‘fogyasztható’ legyen” – árulja el a rendező, és azt is hozzáteszi: “A mű nyelvezete nagyon szép, ugyanakkor át kellett a szöveget kicsit ‘fordítani’ a mai magyar nyelvre, hogy érthető legyen.”
A szerelem – Balassitól a hippikig
Attól, hogy Balassinak a drámaírásban nem volt tapasztalata, a gondolatai, a filozófiája jól érezhető a műben – emeli ki a rendező. “Balassi Shakespeare és Cervantes kortársa, akik ekkor írták jól ismert darabjaikat, Balassi pedig Magyarországon először próbálkozott ilyesmivel. Ő maga vallja, hogy más országokban, Olaszországban, a franciáknál, Angliában nagy becsülete van a drámáknak, a szórakozás mellett sokat tanulnak is az emberek ezekből a történetekből. Magyarországon viszont ekkor még rossz és erkölcstelen dolognak tartották” – magyarázza Ádám Tamás, és azt is elmondja: örült a felkérésnek, s mindenképpen kihívást jelentett számára a darabot rendezni. “Az említett gyengéi miatt nem igazán játsszák nálunk még most a Szép magyar komédiát, de a munka során kiderült, hogy ebből abszolút lehet használható anyagot csinálni” – vallja a rendező. “Azt fedeztük fel az előadásban, hogy az a fajta szerelemérzet, ami Balassi darabjában megnyilvánul, hasonlít a hatvanas évek generációjának, a hippi-korszaknak, Woodstocknak a szerelemérzéséhez. Ezt ki is használjuk, rengeteg zenével játsszuk a darabot, a reneszánsz korából meghagyva mindent, ami Balassié, de ugyanakkor egy ponton hirtelen mintha egy kis Woodstockba kerülnénk, annak a kornak a zenéit is felhasználjuk. Mindehhez társul egy szakrális sík is a darabban” – árulja el Ádám Tamás.
A darabot július 25-én este 21 órakor mutatják be, a további előadások időpontjai: július 26., 27., augusztus 1., 2., 3. Jegyek az előadások előtt a helyszínen, illetve a Tourinform irodájában, a Dugonics téri Z. Nagy cukrászdában, illetve a Cora áruház közönségszervező irodájában kaphatók.
