Felavatták Baka István költő emléktábláját

Születésének hatvanadik évfordulóján emléktábla avatásával tisztelgett Szeged városa az 1995-ben elhunyt költő, Baka István emléke előtt. Fritz Mihály csiszolt mészkőlapra illesztett bronz domborművét a Vár utcában, Baka egykori munkahelye, a Kincskereső folyóirat szerkesztőségének, azaz a mai Kass Galériának a falán helyezték el.

Barátok, tisztelők, kor- és pályatársak, rokonok, mesterek és tanítványok: mintegy félszáz emlékező előtt leplezte le az emlékművet

Ilia Mihály

irodalomtörténész, ny. egyetemi docens és

Solymos László

alpolgármester.

Ilia Mihály,

Baka István

egykori tanára az ünnepségen arról beszélt, hogy a költő és Szeged város viszonya nem volt mindig felhőtlen, Baka nem mindig a tisztelet hangján szólt Szeged vezetéséről prózai műveiben. A költőnek a Tiszatáj által gondozott

életműkiadása

azonban már egyértelműen szegedi befogadásáról tanúskodik, s a ma felavatott emléktábla is a város tiszteletadását bizonyítja. A Tiszatáj egykori főszerkesztője úgy fogalmazott: a Baka által szerkesztett legendás Kincskereső nemzedékeket nevelt olvasóvá. A gyermekek, fiataloknak szóló folyóirat a Vár utcai szerkesztőségben élte virágkorát a 70-es, 80-as években: a magyar irodalmi élet jelesei mellett világirodalmi nagyságok adták egymásnak a kilincset. Megfordult itt többek között

Hrabal, Kormos István, Tolnai Ottó

, akik Szeged nevét az irodalmi örökségbe is bevésték munkáikkal. A mai írói középnemzedék tagjai közül rengetegen ide hozták első kéziratukat Bakához, akinek életműve Ilia szerint épp olyan szorosan és elválaszthatatlanul összefonódott Szegeddel, mint

Juhász Gyula, József Attila

és

Radnóti Miklós

művészete. A megemlékezésen a pályatárs és barát,

Darvasi László

író

(képünkön)

„Nekem például sok Baka-emléktáblám van már" című irodalmi jegyzetét olvasta fel,

Balog József

színművész, újságíró pedig Baka István „Átutazóként" című költeményét szavalta el.