Írjon nekünk

Közélet

Belvárosi rehabilitáció: fésülnek vagy fűrészelnek?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

A Gutenberg utcában is érvényesülhet a sajátos Tisza-parti „kompromisszum”…

Fotók: Gémes Sándor

Megfésülik Szeged belvárosát – derült ki a megyei napilap szombati számából. A városvezetés elképzelései szerint a belváros 2010-re magába öleli a Gutenberg és a Kölcsey utcát, illetve a Reök előtti területet is. Az akciónak áldozatul esik a – vegyes forgalmúvá alakuló – Gutenberg utca védett japánakác-sora is. A napilap kompromisszumról ír, de milyen megegyezés az, ahol ismét figyelmen kívül hagyják a civilek, a környezetvédők véleményét, valamint egy komoly, műszeres szakértői vizsgálat eredményét?

A Délmagyarország szombaton Nagy Sándor (SZDSZ) városfejlesztési alpolgármester tájékoztatására hivatkozva azt írta: a Gutenberg utca gyönyörű és jellegzetes fasorával kapcsolatban a lakók követelése – tűnjenek el a termésüket potyogtató japánakácok – és a természetvédők kívánsága – maradjanak a fák – között kompromisszumot talált a város: nem potyogtató japánakácokra cserélik a fasort. A fák egyébként – egy műszeres vizsgálat szerint – különben is megértek már a cserére…

A város és lapja

„Szó sincs semmiféle kompromisszumról, felháborítónak tartjuk az ügy effajta tálalását. A város vezetése újfent semmibe veszi a demokratikus alapelveket, úgy tűnik, csak a látszat kedvéért volt szükség lakossági fórumra, a civilek véleményeinek megismerésére, az úgynevezett ‘szakmai egyeztetésre’. Sajnálatosnak tartjuk azt is, hogy a napilapban a városfejlesztéssel kapcsolatban ilyen PR-jellegű cikkek jelennek meg, melyek több lényeges körülményt figyelmen kívül hagynak vagy a városvezetés szándékainak megfelelő színben tüntetnek föl” – mondja a SZEGEDma.hu-nak a fasor sorsát érintő tárgyalásokban a kezdetektől fogva aktív szerepet vállaló Védegylet szegedi csoport koordinátora.

Az utca lakói megosztottak

Szentistványi István (lenti képünkön) dokumentumokkal támasztja alá, hogy a Nagy Sándor által közöltekben több dolog is erősen sántít. Először is szó sincs arról, hogy az utca összes lakója követelné a fasor kivágását. A tavaly ősszel tartott lakossági fórumon is az derült ki, hogy az itteniek szélsőségesen gondolkodnak a növényekről: van, akit zavar, hogy potyognak a termések, a gyökerek feltörik a betont, benyomulnak a pincékbe, a fák túlságosan beárnyékolják az ablakokat, mások viszont megdöbbenve hallották, hogy eltűnhet a fasor, mely remek védelmet nyújt az erős napfény ellen, kiváló porfogóként szolgál, nem mellesleg utca-, sőt: városképi jelentőségű. A SZEGEDma.hu rögtönzött Gutenberg utcai közvélemény-kutatása is hasonló eredményt mutatott: az itteniek megosztottak a kérdésben.

Ami egyébként a „természetvédőket” illeti – akik alatt valójában ez esetben a zöldek mellett olyan társadalmi-ökológiai szervezetek értendők, mint az Életharmónia Alapítvány és a Védegylet -, ők a folyamat elejétől kezdve hajlottak a valódi kompromisszumra, amely példának okáért a védett japánakác-sor folyamatos, hosszú távú cseréjében ölthetett volna testet. Úgy tűnik, a városvezetés ígéretei ellenére immár helyén való a múlt idő és a feltételes mód használata…

Szakértés egyenlő prekoncepció?

A Nagy Sándor (illetve a napilap) által említett műszeres vizsgálat kapcsán is furcsaságok mutatkoznak. Az a szakértői jelentés ugyanis, melyre hivatkozva ki akarják emelni az egész fasort, meglepő módon egyáltalában nem műszeres vizsgálaton alapul! Az anyagot összeállító cég ugyanis a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola által végzett méréseket – melyek pont azt támasztották alá, hogy a fák döntő többsége nem balesetveszélyes! – helyszíni szemrevételezéssel és fotózással bírálta felül, mondhatni: „korrigálta”…

A civilek szerint egyértelműnek tűnik, hogy ez az utcával kapcsolatos határozott városi szándékok tudatában történt, így gyakorlatilag prekoncepción alapul a jelentés. A kis- és a nagykörutat összekötő Gutenberg utca rekonstrukciója ugyanis – úgy tudjuk – a Londoni körút, Bakay utca területén, a kendergyár helyén létesülő Árkád üzletközpont – újabb hipermarket Szegeden… – miatt fontos. (Illetve azért, mert a Dél-alföldi Operatív Program megyei jogú városok városrehabilitációs projektje keretében most lehet pályázati pénzeket szerezni olyan célokra, mint a belváros úgynevezett bővítése…)

Tavaly nyáron a KÉSZ építőipari cég is éppen a Kossuth Zsuzsa egészségügyi középiskola itteni épületét vette meg irodaháznak. A Gutenberg vegyes forgalmúvá alakul. Kézenfekvő: megváltozik az utca jellege. Az üzleti szempontok előtérbe kerülésének pedig a nagy, lombos fák esnek áldozatul.

Az említett ellentmondások miatt is érdemes a tavalyi esztendőnél felvenni az ügy fonalát.

Színes jelek és némi feledékenység

Tavaly szeptembertől több alkalommal zajlottak egyeztetések a városvezetés, a fejlesztési-főépítészi iroda, szakértők, civilek között a fasorral kapcsolatban. A 2007. október 10-i lakossági fórumon abban maradtak a jelenlévők, hogy az utca védett fasorát független szakértők fogják bevizsgálni, ennek folyamatáról és eredményéről pedig mindenki rendszeres tájékoztatást kap. Nos, ahogy az a Tisza partján lenni szokott, nem egészen így történt a dolog.

„Az utca japánakác-sorának színes jelöléseit látva márciusban levélben érdeklődtünk Nagy Sándornál, aki március 18-án kelt válaszlevelében úgy tájékoztatott bennünket: ‘Az önkormányzat műszeres mérést rendelt meg, az ügy a beszerzés elhúzódása miatt nem mozdult a tél folyamán. A terveket ennek figyelembe vételével fogják a tervezők kialakítani.’ Az április végén megkapott dokumentumokból ezzel szemben egyértelműen kiderült, hogy a felkért szakértő helyszíni vizsgálata már korábban, március 12-én lezajlott, sőt, a helyi erdészeti szakközépiskola a környezetgazdálkodási kft.-vel kötött megállapodása alapján még ezt megelőzően műszeres méréseket végzett a Gutenberg utcában. Ezekről alpolgármester úr nagyvonalúan nem tett említést” – meséli Szentistványi István.

Ha megengedjük magunknak azt a kis virtuális kerülőt, hogy ebben az esetben nem vesszük figyelembe a demokráciafelfogásokban és -értelmezésekben mutatkozó eltéréseket civilek és politikai elit között, ennél is sokkal komolyabb problémákba ütközünk.

A műszer nem hazudik – vagy mégis?

A két szakmai anyagban ugyanis súlyos ellentmondások mutatkoznak: míg a középiskola – még egyszer hangsúlyozzuk: műszeres – mérései alig néhány fa esetében mutatnak a balesetveszélyesség szempontjából kritikus 30 százaléknál magasabb arányú korhadást, addig a telki székhelyű Szendrői Kertészeti Bt. szakvéleményében a fák vitalitási értéke alig valahol haladja meg a 30 százalékot. Sőt, a 77 japánakácból 64-et egyenesen balesetveszélyesnek minősít a jelentés, melynek végkövetkeztetése vészjóslóan egyértelmű: „Abban az esetben, ha a Gutenberg utca út- és közmű hálózatát teljesen felújítják, akkor a fasor kivágását javasoljuk.” (Érdekes ezzel kapcsolatban az Életharmónia Alapítvány véleménye: ha a fasor valóban ilyen rossz állapotú, akkor az önkormányzat a nem megfelelő kezeléssel itt és a város számos pontján bizony veszélyezteti a polgárai életét…)

Visszatérve a jelentéshez, a Szendrői Bt. helyszíni szemle és fotók alapján készített, az erdészeti szakközépiskola adatait is – elvileg – figyelembe vevő anyaga arról ír, hogy „a fasor rossz egészségi állapota miatt funkcióját (árnyékvetés, hőmérséklet csökkentése, relatív páratartalom növelése, porlekötés, stb.) csak részben tudja teljesíteni”, valamint „a korona 40-50 százaléka elpusztult, elszáradt ágai bármikor leszakadhatnak, vagy a törzs odvasodása [a fák többségénél] olyan mértékű, hogy a fa szélnyomásra kitörhet.” Ezeknek azonban több dolog is ellentmondani látszik.

„A törzsek odvasodásának mértékét az erdészeti szakközépiskola akusztikus üregvizsgálatának eredményei cáfolják teljesen egyértelműen, a lombkoronára vonatkozó megállapítást pedig az empirikus tapasztalat, a fasorról készített, különösen a nyári aspektusú felvételek nem támasztják alá. Másrészt sok lakó is éppen a túlzott árnyékolásra panaszkodott” – így a Védegylet koordinátora.

A platánok megmentői kiszorítva…

Szentistványi István szerint érdemes továbbá megjegyezni, hogy az utca kertészeti tervezője, Asszony Emma az őszi lakossági fórum idején még nem tudott teljes közműfelújításról, és – már csak az utcakép megőrzése végett is – a fasor megtartásának szükségessége mellett érvelt. „Azt is rendkívül furcsálljuk, hogy bár az önkormányzat kezdetben ígéretet tett, közbeszerzési eljárás keretében három szakértőt kér fel a fasor vizsgálatára, ez nem történt meg, illetve a legelismertebb szakértőt, a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni Erdőmérnöki Karán dolgozó Varga Szabolcs professzort és csapatát – akik többek között 2004-ben a Széchenyi téri platánokat is megmentették vizsgálataikkal a kivágástól – olyan rövid határidővel és vállalhatatlan feltételekkel kérték volna fel a téli, lombtalan időszakban, melyek alapján nyilvánvalóan nemet kellett mondaniuk a szegedieknek” – mondja a koordinátor, hozzátéve: minden arra mutat tehát, hogy az elkészült szakvélemény eleve az önkormányzati szándékot hivatott alátámasztani.

Bár még a május 5-én megtartott egyeztető tárgyaláson is arról beszélt a fejlesztési iroda megjelent munkatársa, hogy a koncepcionális véleménykülönbségek és a megrendelt szakértői véleménnyel kapcsolatos aggályok miatt további egyeztetés szükséges az önkormányzat és a civilszervezetek között, az alpolgármester sajtónyilatkozata után nyilvánvaló: az önkormányzat a maga részéről pontot tett az ügy végére.

Újabb lökést kaphat a városi hősziget

Úgy látszik, ismét hiábavalónak bizonyult a civilek erőfeszítése, az általuk készített szakmai anyagok sora, illetve az önkormányzat számára kínált kompromisszum a fokozatos, ütemes fasorcseréről. A civilek ráadásul attól is tartanak, hamarosan a szomszédos utcák, a Gogol és a Hajnóczy fasorai is veszélybe kerülhetnek a városfejlesztési tervek kapcsán.

Mind az Életharmónia Alapítvány, mind a Védegylet kimutatta egyébként: a Gutenberg utcában felmerült lakossági problémák az utca és a fasor elhanyagolt állapotából fakadnak. Előbbi elemzése azt is világosan megfogalmazta és a város vezetőinek figyelmébe ajánlotta, hogy „Egy utca vonzerejéhez az épített környezeten kívül a természeti elemek is hozzátartoznak. Ennek az utcának a föléje boruló fejlett fasor is ugyanolyan értéket ad esztétikai és klimatikus hatásával, mint az épületek. A nagyobb betonfelület és a csökkenő zöldfelület jelentősen hozzájárul a városi hősziget kialakulásához, mely nyáron több, idő előtti halálesethez vezet. Ez a klímaváltozás miatt egyre fokozódó és nagyobb hatással járó folyamat.”

Ha iskolázott fákat is telepítenek majd a Gutenberg utcába, hosszú évekbe, sőt: évtizedekbe telik, mire teljes szépségükben és fejlettségükben pompáznak, illetve teljesítik szerepüket az egészségesebb környezet és városi ember-növény szimbiózis kialakításában.

Közélet

Megszűnhet a Szegeder

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

Értesülésink szerint december 1-ével teljesen beleolvad a szeged.hu-ba a Szegeder hírportál, megszűnik a tartalomgyártás a szegeder.hu oldalon. A Szegeder beköltözik a szeged.hu szerkesztőségébe.

Tovább olvasom

Közélet

Kasszát robbanthatnak a szegedi alpolgármesterek

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

Eddig közel 900 ezres bruttó fizetést kaptak az alpolgármesterek.

Tovább olvasom

Közélet

Nemesi Pál: Én minden titulusomban a gazdasági fellendülést támogatom

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

Arra kérte a választópolgárokat, hogy ne adják fel elveiket.

Tovább olvasom

Aktuál