Megjelentek Baka István műfordításai

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A 79. Ünnepi Könyvhét keretében mutatták be a Tiszatáj Kiadó gondozásában megjelent, Baka István orosz nyelvről fordított verseiből összeállított két kötetet.

Az idei könyvhét egyik legimponzánsabb és leggazdagabb köteteit mutatták be június 10-én a Grand Caféban. Baka István (1948-1995) (felső képünkön a Baka István Alapítvány honlapjáról) egykor a szegedi egyetemen is tanító író, szerkesztő és az a műfordító, aki Rab Zsuzsa mellett a legtöbbet fordított oroszból. A háromkötetesre tervezett Baka-műfordításokból az első kettőt Műfordítások I., illetve II. címen immár kézbe is veheti az olvasó. Az első kötet az úgynevezett ezüstkor (a 20. századelő kultúrája), a második a 20. századi orosz költészet gazdag repertoárját kínálja. Az ezüstkorban Puskintól a Mandelstam-fordításokig, a második kötetben pedig az 1920-astól az 1990-es évek végének orosz költészetéig juthatunk el Baka István nyelvi kalauzolásában, így az orosz avantgárd költészet olyan képviselői, mint Marina Cvetajeva és Borisz Paszternak; illetve a kortárs orosz költészetből például Viktor Szosznora, Arszenyij Tarkovszkij és Joszif Brodszkij versei is megjelennek. A kötet összeállításakor alapos munkát végeztek a kötet szerkesztői, Szőke Katalin és Bombitz Attila (alsó képünkön középen, fotó: Gémes Sándor): a hatalmas kéziratanyagból a gondos válogatás eredményeképpen helyet kaptak a kötetben a különböző folyóiratokban (Szovjet irodalom, Jelenkor, Tiszatáj) megjelent versek is, amelyekből a szerkesztők csupán a „hivatalos” szovjet költők nem megfelelő színvonalú néhány művét hagyták ki. Ezek mellett Baka Tünde, a szerző özvegye segítségével eddig nem publikált fordításokat is be tudtak emelni a kötetbe. A szerkesztők azt vállalták, hogy maximalista módon minden szöveg összegyűjtésével rendezik és filológiailag pontosítják a Baka-korpuszt.

A Baka-örökség ápolása

A bemutatót a kötet szerkesztői tartották, és jelen volt a kiadó, Olasz Sándor is, aki hangsúlyozta: nagy szükség van a Baka-életmű ápolására, és még jócskán van mit tenni a Baka-örökség érdekében. Szőke Katalin, aki Baka István műfordítói tevékenységéről egy kiselőadást is tartott, úgy fogalmazott: azért is fontos figyelmet fordítani Baka műfordításaira, mert azok fordulatai megtalálhatók saját verseiben is, illetve a bakai motívumok visszaköszönnek a fordításokban. Az írónak 1986-tól jelentek meg műfordításai kötetekben. Élete utolsó éveiben Fried Istvánnak köszönhetően arra is lehetősége nyílott, hogy műfordítást taníthasson a szegedi egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén, ugyan betegsége miatt csak rövid ideig.

Bombitz Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben kultúraközvetítésről, kultúrtranszferről, műfordításokról beszélünk, igen nagy szegénységben élünk a különböző kultúrnépek műveinek fordítását illetően. Most ezen hiány egyfajta pótlását is jelentheti ez a két kötet az orosz nyelvet illetően: 200 év orosz költészete, Baka István által kanonizálva.

A fordításról Baka István egyszer azt mondta, hogy a verset akkor érti meg igazán, ha lefordítja a maga számára. Minden idegen nyelvű szöveget le kellett fordítania ahhoz, hogy annak a hatásvilága valóban élővé és érthetővé váljon számára – idézték fel a szerkesztők Baka István fordítói beállítottságát.

A rendezvényen a közönség ízelítőt is kapott a versekből mind magyar, mind orosz nyelven, Fabulya Andrea és Hamzsa Eugénia közreműködésével. A tervezett harmadik kötetben Baka két orosz drámafordítása, valamint a nem orosz nyelvű, nyersfordításokból készült versek kapnak majd helyet.

Előző sztori

Sikeres évet zárt a szegedi Kövér Béla Bábszínház

Következő sztori

Csúszós pályán pattog tovább a labda

Legutóbbi hasonló cikkek